Délmagyar logó

2017. 12. 16. szombat - Etelka, Aletta 1°C | 11°C Még több cikk.

Fél évszázada született az MTA Szegedi Akadémiai Bizottsága

Szeged - Jelen volt a Magyar Tudományos Akadémiai Szegedi Akadémiai Bizottsága születésénél Solymosi Frigyes. A Széchenyi-díjas fiziko-kémikust, a Szegedi Tudományegyetem emeritus professzorát, az MTA rendes tagját, a SZAB korábbi elnökét múltba nézésre kértük.
– A magyar tudomány decentralizálását 1956 után határozta el a Magyar Tudományos Akadémia. Szent-Györgyi Albert, a szegedi egyetem egykori professzora és rektora, az egyetlen, jórészt magyarországi kutatási eredményeiért Nobel-díjat nyert tudós érdeme is, hogy a Tisza-parti város számított a legerősebb vidéki tudományos centrumnak. A 60-as évek elején itt dolgozó 12 akadémikust – mai mércével – elmondhatatlanul nagy tisztelet övezte. Olyan kiváló tudósok tanítottak és segítették indulásunkat, mint Szabó Zoltán akadémikus, az én tanítómesterem. De egyáltalán: nehéz volt bekerülni az egyetemre, belső hajtóerő működött bennünk, hallgatóként is keményen dolgoztunk, mert bizonyítani akartunk – emlékszik a fél évszázaddal ezelőtti időszakra Solymosi Frigyes. Az idén 80 éves akadémikus 30 esztendős volt, amikor Magyarország első vidéki akadémiai bizottsága, a SZAB első 26 tagja közé kerülhetett mint „a kémiai tudományok kandidátusa".

– A sportolókat, a művészeket és a kutatókat a 60-as évektől „kiengedték nyugatra" az 1956 utáni szigor ellenére. Ez az MTA érdeme is. Az ilyen utakon szerzett tapasztalatokat, az elsajátított módszereket, megismert eredményeket nagyon jól hasznosítottuk, pedig anyagi feltételeink és a rendelkezésre álló eszközök alapján nehezebb körülmények között dolgoztunk – jelenti ki a szegedi egyetem emeritus professzora. Példaként körbe vezet azokban a laboratóriumokban, amelyekben tanítványaival és munkatársaival nap mint nap dolgozik szilárdtestkémiával, heterogén katalízissel, felületkémiával és reakciókinetikával foglalkozva. Büszkén mutatja például az ultra nagy vákuumban működő nagy felbontóképességű elektron energia veszteségi spektroszkópot, a fotokémiai eljárásokra alkalmas berendezéseket, az úgynevezett alagútmikroszkópot. Az asztalon megpillantok egy 2008-ban készült felmérést: a világ 100 ezer, hozzá hasonló területen dolgozó vegyésze közül a 11. helyen olvasom Solymosi Frigyes nevét.

Solymosi Frigyes tanítványaival és munkatársaival emeritus professzorként is folyamatosan dolgozik Fotó: Schmidt Andrea
Solymosi Frigyes tanítványaival és munkatársaival emeritus professzorként is folyamatosan dolgozik
Fotó: Schmidt Andrea

– Egymás munkájának megismerésében, a tudomány népszerűsítésében látom a vidéki akadémiai bizottságok jelentőségét – vált témát Solymosi Frigyes, aki a SZAB megalakulásakor mint jegyzőkönyvvezető, majd ügyvezető titkár és mint elnök is aktivizálódott. Azt mondja: a SZAB működésének feltételeinek megteremtésekor „harcolni" kellett az önálló telefonvonaltól kezdve a gépkocsin át a székházig. Fordulatot jelentett az önálló székház elfoglalása, majd az a pillanat, amikor kiköltöztek a szegedi Somogyi utcai épületből az eleinte a pincét és a felső szintet elfoglaló kutatócsoportok, így elkezdődhetett a régi Hungária Szálló renoválása, hogy elnyerje mai formáját. De azt is óriási eredménynek tekintették a 70-es években, amikor „nyugati" újságokat rendelhettek és olvashattak. Pezsgést hozott a szegedi tudományos életben a szakbizottságok létrehozása és állandó bővülése. Emlékezetesek a rendkívül színes egyéniségű Kulka Frigyes által működtetett klubestek. A SZAB ösztöndíjai és pályadíjai pedig hozzájárulnak az itteni kutatói tevékenység elismeréséhez, a tudósok munkájának ösztönzéséhez – növelve a szegedi tudományosság rangját.

Elnökök és számok

A dél-alföldi tudósok munkájának SZAB-elnökként segítője: Budó Ágoston (1961–1969), Szőkefalvy-Nagy Béla (1970–1985), Grasselly Gyula (1986–1990), Telegdy Gyula (1990–1999), Burger Kálmán (1999–2000), Solymosi Frigyes (2000–2002), Telegdy Gyula (2002–2008), Dékány Imre (2008–). Jelenleg az elnökség tagja még: Vécsei László és Vígh László (alelnökként), Pál József (a doktorok képviselőjeként), Homoki-Nagy Mária (tudományos titkárként, titkárságvezetőként). Ma a SZAB 14 szakbizottságában 1984 kutató dolgozik, közte 27 akadémikus (az MTA 23 rendes tagja, 4 levelező tagja).

Olvasóink írták

  • 4. okoskata 2011. március 04. 01:37
    „3. kalkutta 2011.03.04. 01:17
    Ez már csak visszaemlékezés és nosztalgia. Ami lehet éppoly káros mint hasznos.

    Vajon mi lehet abban a káros, hogy valaki -egy évforduló alkalmából- visszaemlékezik az indulás idejére?”
  • 3. kalkutta 2011. március 04. 01:17
    „Ez már csak visszaemlékezés és nosztalgia. Ami lehet éppoly káros mint hasznos. Nem kétségbe vonva Solymosi és más professzorok akkori érdemeit, a mai világ már más és mást kíván. Bár itt úgysem kapja meg.”
  • 2. unknown 2011. március 03. 20:22
    „Visszatekintve az elmúlt évtizedek mélységébe a mai napig csodálom Solymosi Frigyes akadémikus személyét, emberi kvalitását, kitartó türelmét méltatlan munkakörülménye elfogadása tekintetében, amitől függetleníteni tudta magát, s volt képes kivívni a világ tudósai elismerését. Tanszéke szinte a Dóm-tér épülete padlásán volt az órajáték közvetlen szomszédságában. Mindenkor csodálkoztam ezen, amikor bármilyen műszerberuházás, vagy felújítás ügyben jártam nála. Soha nem panaszkodott, soha nem kért kiváltságos elbánást úgy a személye, mint a tanszéke számára. Ezúton is tisztelettel köszöntöm a SZAB kapcsán tett visszaemlékezés alkalmából.”
  • 1. igazságkereső 2011. március 03. 14:42
    „Ma szegényebb lenne a világ a felsorolt és a Magyar Tudományos Akadémia Szegedi Biológiai Kutatóközpontjában dolgozó kutatók eredményei, és további munkásságuk nélkül! Szívemből kívánom,hogy még nagyon nagyon sokáig dolgozhassanak,kutathassanak, de ehhez feltétlenül szükség van, szükség lenne a hatékonyabb állami támogatásra is! Ahogy és amennyire nem lehet kötött munkaidőben alkotni,kutatni, úgy annyira sem lehet kellő mennyiségű támogatás nélkül sem! Reméljük, remélem, hogy állami vezetésünk erre is rá fog jönni és legalább annyi támogatást szán a kutatómunkára,mint amennyit elherdáltak országunk vezetői és korifeusai 2002-2010 között.Istenem, bár beteljesülne kívánságom,óhajom,mennyivel egyszerűbb és eredményesebb lehetne az élet a kutatás területén is!!”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Influenza: tilalom csak Szegeden

Jelentősen csökkent az influenzás megbetegedések száma Csongrád megyében, ezért Szeged kivételével a megye összes kórházában feloldották a látogatási tilalmat. Tovább olvasom