Délmagyar logó

2016. 12. 03. szombat - Ferenc, Olívia -2°C | 4°C

Feleakkora cserelakás – sok millióért

Kétmillió forintért feleakkora cserelakásba költözhet, ódon bútorát pedig dobja el. Ezt ajánlja az IKV az önkormányzat lakásrendeletére hivatkozva bérlőjének. Mivel a város eladja a Szent István tér és a Szent Mihály utca sarkán álló szecessziós palotát, cserelakásba akarják költöztetni a bérlőket. A Fidesz vagyonfelélésről, az MSZP lakásgazdálkodásról beszél.
Eladják a Szent István tér sarkán álló szecessziós palotát. Fotó: Schmidt Andrea
Eladja az IKV a Szent István tér sarkán álló romos szecessziós palotát. Igen ám, csakhogy nyolc bérlőt még nem sikerült kiköltöztetni a műemléképületből. A lakók elégedetlenek a fölkínált cserelakásokkal, szerintük ellenük cselekszik az önkormányzat. Évtizedekig felújítási listán volt a ház, igaz, már tavaly is elterjedt a híre – mondják –, hogy van vevő az épületre, de üresen kellene nekik. A romlásában is pompás palotában már csak nyolc bérlő maradt. Többen már elköltöztek, de bérleti viszonyuk fennáll.

A bérlőknek cserelakást ajánlott föl az IKV. Az ingatlankezelő szerint ők legmobilabb, legtapasztaltabb embereiket, a rendészeket küldték ki, hogy ezt elmondják a lakóknak. Soós Ferenc kezelési igazgató úgy fogalmazott, „megszondázták a házat", hogy akarnak-e az Arany János utcába költözni.

A lakók ezt másképp élték meg, szerintük velük határozottan közölték, hogy menni kell, méghozzá az Arany János utcai új önkormányzati épületbe. Állítólag az IKV-nál azt is mondták, hogy ha sokat bonyolítják a dolgot, a Cserepes sorra kerülnek. A lakók megtorlástól tartanak, ezért egyikük sem járult hozzá, hogy nevét közöljük, vagy hogy fényképen látható legyen.

A lakók attól félnek, a város szélére költöztetik őket, ha a nyilvánosság előtt is követelik a megfelelő cserelakást. Fotó: Schmidt Andrea
A lakóknak Arany János utcai vadonatúj bérházzal több gondjuk is van. Fizetniük kellene, hogy kisebb lakásba költözzenek. Egyiküknek a 120 négyzetméteres polgári lakásért cserébe az IKV fölkínált egy közel 60 négyzetméteres bérleményt, amiért több mint kétmillió forintot kellene fizetni. Egy nyugdíjas asszonynak kis lakása cseréjéhez 700 ezer forintot kellene fizetnie. A néni kétségbeesetten magyarázta: nem tudja, honnan szerezzen ennyi pénzt.

Az IKV kezelési igazgatója szerint mindez a lakásrendeletből következik. A bérleti jog értéke a Szent Mihály utcában ugyanis durván húszezer, az Arany János utcában pedig ötvenezer forint négyzetméterenként. Így adódik az, hogy a fele akkora lakásba költözésért még a lakók fizetnek a városnak.

Ráadásul a négyméteres belmagasságú polgári lakás bútorai be sem férnek az Arany János utcai pici lakás ajtaján, és a kisebb darabok is elég furcsán mutatnának az új környezetben. A bérlő korábban évekig kérte, hogy megvehesse a bérlakást, de a város neki nem akarta eladni.
Soós Ferenc, az IKV kezelési igazgatója hangsúlyozta: a lakókkal külön elbeszélgetett, és úgy tűnt, sikerül megoldást találni, többen elfogadtak cserelakásokat. Soós egyébként nem tudott arról, hogy a város a házat eladná, de értesülésünket Solymos László megerősítette. Az alpolgármester hangsúlyozta: megújul a Szent István tér, és ez az épület is, az önkormányzat felújítási kötelezettséggel értékesíti, egyébként a munka több száz milliójába kerülne. A lakóknak fölajánlották, hogy teljesen új lakásokba költözhetnek – így az alpolgármester. Az IKV-nál úgy érzik, szinte minden lakó ügye megoldott már, a palotában lakók azonban kitartanak: nem akarnak ilyen feltételekkel elköltözni, szerintük emberi jogaik sérülnek.


Vagyonfelélés vagy lakásgazdálkodás?

A szegedi közgyűlés úgy módosított a napokban a lakásrendeleten, hogy a bérlakásokat el lehessen adni lakottan is, a bérleti jog azonban megmarad. A Fidesz tegnap sajtótájékoztatón közölte: erre szerintük azért volt szükség, mert az önkormányzat anyagilag ellehetetlenült. Szőllősi Béla közgyűlési frakcióvezető szerint most minden eladó, holott az önkormányzatnak eddig évi négyszázmilliós bevétele származott a lakóépületeiből. Most viszont feléli a vagyonát, ahelyett, hogy fejlesztené. Szerinte a lakásvagyon a közösség tulajdona, és nem a bérlők feje fölül eladott lakásokkal kellene a mindennapos likviditási gondokat orovoslni.
Mózes Ervin jegyző szerint a szegedi lakásrendelet módosítására azért volt szükség, hogy azt a lakástörvény előírásaihoz igazítsák. A törvény 2000-ig biztosította a bérlakásban lakók védelmét, mostantól pedig Szegeden is eladhatók a bérlakások lakottan harmadik személynek. Egyedül a nyugdíjasokat védi továbbra is a jogszabály.
Gila Ferenc (MSZP), a tulajdonosi bizottság elnöke hangsúlyozta: az önkormányzat gazdálkodik a vagyonával, az összlakosság igényeit figyelembe véve. A városban folyó fejlesztéseket figyelembe véve szükséges egyes vagyontárgyak átcsoportosítása. Akkor adható el lakottan a bérlakás, ha a bérlő a megfelelő cserelakást nem fogadja el. Szerinte egyesek tévesen gondolják, hogy a szerzett jog örökös. Bizonyos épületekből az önkormányzatnak „vissza kell vonulnia", mert egyes háztömbökben az önkormányzati lakások jelenléte csak terhet jelent a városnak. 
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Katica állami gondoskodásban marad

Már Katica születése előtt eldőlt, hogy állami gondoskodásba kerül, nem haza. Édesanyja minden követ… Tovább olvasom