Délmagyar logó

2017. 02. 28. kedd - Elemér 5°C | 17°C Még több cikk.

Feleződik a hazai felsőoktatás: a bajai és kecskeméti főiskola a szegedi egyetembe integrálódhat

Szeged - A Szegedi Tudományegyetem önálló marad, miközben – sajtóinformációk szerint – 29-ről 16-ra csökken az állami felsőoktatási intézmények száma. A felsőoktatás átalakításáról a dél-alföldi régió érintett intézményeinek vezetőit kérdeztük.
12 egyetemet – közte a szegedit – és 4 főiskolát tart fönn az állam a jövőben a jelenlegi 29 helyett – sajtóinformációk szerint. Az oktatási államtitkárság nyilvánosságra került tervei szerint megszűnne az Alföldön a Szolnoki, a Dunaújvárosi és a Kecskeméti Főiskola, valamint a bajai Eötvös József Főiskola önállósága.

– Hivatalos, írásban rögzített információnk nincs konkrét változtatásokról. Arról persze tudok, hogy az oktatási kormányzat tervezi az intézményrendszer átalakítását. Ezt filozófiájában támogatom, mert a költségvetési elvonás, illetve a Széll Kálmán-tervben kilátásba helyezett forráskivonás és hallgatóilétszám-csökkentés mértéke a jelenlegi hazai felsőoktatást megbénítaná. Tehát a „fűnyíróelv" alkalmazása helyett a csökkentett finanszírozáshoz kell szabni az intézményrendszert. E döntést az oktatáspolitikának szakmai alapon kellene meghoznia, nem a különböző lobbierővel rendelkező politikusok nyomására – jellemezte a helyzetet Szabó Gábor. A szegedi egyetem rektora elképzelhetőnek tartja, hogy az integráció folytatódjon, s az SZTE részévé váljon egy önállóságát vesztő, de az univerzitással máris szakmai kapcsolatban álló főiskola.

– Szükségszerű a racionalizálás a felsőoktatásban – jelentette ki Palkovics László, a gépipari, kertészeti és tanítóképző karokkal dolgozó Kecskeméti Főiskola stratégiai rektorhelyettese. – Ám az intézmények számának felezése nem azonos az integrációval: elengedhetetlen a párhuzamosságok megszüntetése. Intézményünk integrálására több lehetőség is kínálkozik. Együttműködésünk például a szegedi egyetemmel nem lenne új keletű, hiszen máris részt veszünk az ottani mérnökképzésben.

– A gazdasági kényszer miatt várható volt, hogy ismét fölvetődik a korábbi koncepció – fogalmazott a bajai Eötvös József Főiskola neveléstudományi kari dékánja. Sztanáné dr. Babics Edit elmondta: az úgynevezett kötelező integráció idején három elképzelésről is tárgyalásokat folytattak. A szegedi, illetve a pécsi egyetemhez kötődés mellett az úgynevezett közép-magyarországi főiskolákból szerveződő Alföld Egyetem ötlete is fölmerült. Az egyébként a Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Karán is oktató Sztanáné szerint a bajai intézmény léte nincs veszélyben, jelenleg neveléstudományi, műszaki és közgazdaságtudományi karral működik.

40 százalékkal csökkentik 3 év alatt az államilag finanszírozott képzésekre felvehető hallgatók számát – szerepel a kormány tervei között. Most az az információ is felröppent: szintén korlátozzák a költségtérítésesek számát. Így kérdéses, Magyarország miként teljesíti azt az uniós vállalást, amely szerint 2020-ra a lakosság 40 százaléka lesz diplomás. Az érdeklődést jelzi, hogy az elmúlt tíz évben folyamatosan nőtt a szegedi egyetem népszerűsége; a felvettek körében az állami támogatottak száma szinte megduplázódott, míg a költségtérítéses képzést vállalóké feleződött.

Olvasóink írták

  • 14. Ferrer 2011. május 06. 21:25
    „Csak azt nem értem, miért pont a felsőoktatásból kell pénzeket elvonni? Talán inkább a kisebbségi adóparadicsomot kellene felszámolni. Ja, hogy akkor nem lesz meg 2014-ben a kétharmad, értem.”
  • 13. queenmargareth 2011. május 06. 19:00
    „H. R.:a Corvinus nem szűnik meg, félreértette több ezer ember..........”
  • 12. X_Y 2011. május 06. 16:10
    „Most már az a hír hogy mégsem lesz semmi megszüntetés-összevonás.

    Ezek dobókockával dobják ki hogy éppen milyen <moderálva> találjanak ki???”
  • 11. papsajt 2011. május 06. 12:39
    „Legyen csak 1 egyetem Budapesten.

    Vízfejű ország ez.”
  • 10. egyszegedi 2011. május 06. 12:18
    „Ha valakit érdekel: elmeszelte az Alkotmánybíróság a 98 %-os különadót! Olvasható az index.hu-n, adjátok tovább, nehogy valaki potyára beadja az adóbevallását.”
  • 9. allegro 2011. május 06. 11:25
    „Igen, valóban átfogó stratégiai koncepció szükséges. Különösen a nemzetgazdaság minden szintjét érintő szabályozással összhangban. Apró példa az uniós élethosszig tanulás és a munka törvénykönyve módosításának tervei közötti összhang megteremtése, mielőtt a felsőoktatás szabályozására és azután, a fizikai megvalósításra sor kerülhet. Addig ez csak ötlet, amit sok szempontból kell értékelni.”
  • 8. CSorBA 2011. május 06. 11:24
    „Jajj igen, elnézést. Nappalis képzés, magyar állampolgár, és ha még van fel nem használt államilag finanszírozott féléve. TVSZ-ben le van írva, 6.7-es pont:
    6.7 A költségtérítéses hallgató az alapképzésben legalább kettő félévre számolt
    halmozott tanulmányi átlaga alapján kérheti átsorolását államilag támogatott
    képzésbe. Az átsorolást a karok külön feltételhez köthetik.”
  • 7. allegro 2011. május 06. 11:16
    „Kérdéses még, hogy ki "érdemelte meg" jobban a költségtérítéses képzésben való részvételt:
    akik a korábbi generációk 5-25%-os képességű hallgatói "merítési bázisát" jelentették - és munka mellett, levelezőn és költségtérítéses formában volt lehetőségük tanulni?? Ma a hasonló réteg még mindig a hallgatói elitet jelenti nappalisoknál ugye?! Főleg szakmai gyakorlati tapasztalattal párosulva!!
    Vagy a mai hallgatók képességeit tekintve az adott korosztály 1-100% ig terjedő képességszintjén a gyenge közepes tartományban helyezkednek el? - és netán még mindig államilag finanszírozottak?

    Bár IQ kutatók szerint a népességmegoszlás haranggörbe alakú, és ha az átlagosakat beengedjük, akkor az a többséget jelenti, mint most. Ám régen csak a harang felső lába szárának is a talpa juthatott be - kivételek persze akkor is lehettek - sőt, még ők sem mindannyian, megfelelő szociokulturális családi jellemzők hiányában, amihez elég volt annyi is, hogy valaki vidéki átlagos munkáscsaládban nőtt fel. Míg megfelelő családi háttérrel a gyengébbek mégis részt vehettek..régen is így volt, csak sokkal szűkebb körben.

    A SZTE elért színvonala hogyan lesz így tartható? Vagy a sarokszámok nem változnak az értékítéletnél, és a többi nem számít? Főként az átlagos hallgatói színvonala nagyon hektikus képet fog mutatni...mert ugye az előzőeken túl a hallgatói réteg is többségében teljesen más, mint ahogyan az előző években jellemezték maguk is magukat az egyes oktatási intézmények. Az is igaz, hogy a hallgatói létszámcsökkentéssel minden intézményben a jobbak maradnak, ezzel hozzájárulva az egységesebb jó színvonalhoz.
    Mindezzel együtt átfogó és közös minőségfejlesztési programban részt vettek a szóban forgó alföldi intézmények, ami megfelelő alapja lehet a közös munkának.

    Az élethosszig tartó, munka melletti tanulást az 5,5 napos munkahét előirányzata ellehetetleníti, ami senkinek lehet érdeke. Pedig éppenhogy erre kellene teret adni, mint volt eddig is az elmúlt 15 évben, amikor azok is részt vehettek a felsőoktatási képzésben, akik a korábbi (15+ évvel ezelőtt) 8-10%-nyi felvett hallgatók között ilyen-olyan okokból nem vehettek részt. Most a tervek szerint visszatérés lesz a húsz évvel ezelőtti koncepcióhoz az államilag finanszírozott hallgató létszámarányát tekintve, tehát a munka melletti tanulás lehetőségét erősíteni lenne inkább szükséges!”
  • 6. allegro 2011. május 06. 11:04
    „2. CSorBA 2011.05.06. 09:24

    Nem minden szakon és képzési formában van átsorolás, sőt a legtöbb költségtérítéses levelezős képzésben erre nincs is lehetőség!

    A nappalis hallgatók, és ilyen képzési formában részt vettek hajlamosak - szemellenzős módon vagy csak korlátolt látásmódjuk szerint, és mert az ő útjuk egyenesebb a politikai döntéshozó körökbe - felosztani olyan egyszerű sémára a képzésben résztvevőket, mint az okos és jól megérdemelten államilag támogatott, és a bunkó gazdag papa gyereke, aki költségtérítést fizet, és meg is érdemli ha még arra sem képes, hogy megfelelően tanuljon!

    A munka mellett tanulók - akik jó ideje már szinte mindannyian kizárólag maguk - a saját munkájukból! - fizetik képzési költségeiket -, jellemzően tényleg komolyabban veszik a tanulást, mint az államilag finanszírozott - vagy a "gazdag papa" által fizetett - nappalis hallgatók többsége.
    A két - három - hallgatói réteg között pedig elég nagy különbség van minden téren és nem feltétlen az államilag és/vagy szülők által támogatott nappalis hallgatók javára!

    Mellesleg emlékeim szerint kb. 1998 környékén kezdett felduzzadni a hallgatói létszám, miért is, ki is engedte be ezt a tömeget a felsőoktatásba? Ekkortól állt elő az a helyzet, hogy a munka melletti levelező költségtérítéses képzésben részt vevő pár évvel idősebb korosztályok mellett a gyengébb éppen felnövő korosztályok már államilag finanszírozottakként vehettek részt többségében.

    A hallgatói létszámcsökkentéssel megint meg fog dőlni az, hogy azért vagy költségtérítéses, mert megérdemelted! Nem, hanem mert éppen ilyen szerencséd volt!

    Dolgozol érte, vagy fizet a papád! Valójában ez a két tény el is dönti a hozzáállás kérdését! Sőt - a gazdasági, politikai tényezőket nyugodtan harmadik tényezőjeként állíthatjuk, hogy ki fizet és ki nem tanulmányaiért és miként.”
  • 5. harcsabajusz 2011. május 06. 10:56
    „"1. Szerzetes 2011.05.06. 07:07
    A költségtérítéses számot miért kell csökkenteni? Ha az ember szeretne tanulni, és még fizetne is ezért, hát hajrá!"

    A költségtérítés addig OK, amíg megfelelö tehetséggel és szorgalommal rendelkezö fiatalról van szó. Sok esetben viszont pénzes szülök hülye gyerekének való diploma vásárlásról szól a költségtérítéses szak. Egy fizetös diákot nem lehet kirugni, mert hisz ö a pénzes kuncsaft. Nyugodtan el bulizgatja azt a pár évet, elveri apuka pénzét, a végén diplomát kap (mert hiszen ezért fizet, nem a tudásért), és a befolyásos szülök révén röggtön álláshoz is jut. Ez tipikus harmadik világbeli modell. Mindenképpen szükség van szakmai szinvonalra, felvételire, követelményre. A költségtérítéses rendszer addig müködöképes amíg biztosított a szinvonal. Ez nálunk nem mindig így van.”
  • 4. shalomka 2011. május 06. 10:10
    „Az integrációval persze megkérdőjeleződik náhány SZTE-s kar létjogosultsága is. Plédául a Mérnökkaré, ahol műszaki mérnökképzés nem zajlik, viszont a Baja Fakultáson részben igen, a Kecskeméti Főiskolának pedig ez az egyik fő profilja. Ha lesz bátorsága a Rektornak meglépni hogy az eddigi alulteljesítő SZTE-s karok helyett a vezető szerepet az újonnan integrálódó intézményeknek adja, akkor anyagilag és szakmailag is jól kijöhet az integrációból az egyetem.”
  • 3. macs 2011. május 06. 09:57
    „2. CSorBA,
    "Ha komolyan veszi a tanulást (és magyar állampolgár), akkor úgyis átsorolják következő évben államira. Feltéve ha tényleg komolyan vette a tanulást, és jó az átlaga."
    Mondanál részleteket? Érdekel, mert nekünk nem sikerült az átsoroltatás.”
  • 2. CSorBA 2011. május 06. 09:24
    „"Lehet komolyabban veszi a tanulást, ha nem csak bulira kell a pénzt összeszedni, hanem a következő félévre."

    Ha komolyan veszi a tanulást (és magyar állampolgár), akkor úgyis átsorolják következő évben államira. Feltéve ha tényleg komolyan vette a tanulást, és jó az átlaga.”
  • 1. Szerzetes 2011. május 06. 07:07
    „A költségtérítéses számot miért kell csökkenteni? Ha az ember szeretne tanulni, és még fizetne is ezért, hát hajrá! Lehet komolyabban veszi a tanulást, ha nem csak bulira kell a pénzt összeszedni, hanem a következő félévre.
    Annyira okos emberek élnek ebben az országban, nem lehetne mondjuk 100-as, 1000-es nagyságrendben megjósolni azt, hogy a piacnak a 3-4 év múlva milyen és mennyi diplomásra lesz szüksége?”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Nem lesz ingyenes az M43-as elkerülője

Eldőlt, hogy nem lesz ingyenes az M43-as autópálya 5-ös és 47-es főút közötti szakasza, amely Szegedet északról kerüli el. Tovább olvasom