Délmagyar logó

2016. 12. 06. kedd - Miklós -5°C | 2°C

Felsőoktatási fejlesztési program

A felsőoktatás eddigi legnagyobb, közel 250 milliárd forintos beruházása valósul meg 2002–2008 között Magyarországon – tájékoztatta lapunkat Magyar Bálint szakminiszter.

Magyar Bálint
Magyar Bálint a hazai méretekben eddig egyedülálló nagyságrendű felsőoktatási beruházás indoklásául elmondta, hogy miközben a magyar felsőoktatásban tanuló diákok létszáma 1990-hez viszonyítva a négyszeresére növekedett – a nappali tagozatosok száma is több mint kétszeresére nőtt –, ezt a nagymértékű létszámnövekedést nem kísérte az infrastruktúra megfelelő fejlesztése, változása, hiszen a fizikai infrastruktúra az elmúlt időben mindössze 30 százalékkal bővült. A létesítmények állapota pedig meglehetősen leromlott.

250 milliárdnyi beruházás

Az egyetemek integrációja közben 1996–2000 között végbement. Joggal merült fel az igény, hogy ha az intézményi keretek és a tanulói létszám stabilizálódnak, hozzá kellene igazítani a feltételeket is. Ennek azonban korlátot szabott az, hogy évi tízmilliárd forint körüli összeget tudott a kormány erre a célra fordítani. Az igények azonban jóval nagyobbak, megoldásuk nem tűr halasztást. Ráadásul egyszerre jelentkezett, hogy sem az oktatási körülmények, sem a diákok életkörülményei nem megfelelőek, hiszen 120 ezer olyan diák tanult a felsőoktatásban a 2000-es évek legelején, akiknek szállásigényük is volt. Közülük csak 40–45 ezernek volt kollégiumi férőhelye, a többiek az albérleti piacon kerestek maguknak szállást.

– A helyzeten javítani csak úgy lehet, ha a kollégiumi állományt egyszerre bővítjük és korszerűsítjük. Megújítani és fejleszteni. Mindezt megvalósítani a hagyományos beruházások révén nem tudjuk. A magántőkét hívtuk segítségül. A magántőke tette lehetővé, hogy a magyar felsőoktatás történetének legnagyobb szabású, legkoncentráltabb beruházási programja valósuljon meg napjainkban – mondta el a miniszter, majd hozzátette: 2002 és 2008 között három forrás, a költségvetés, az európai uniós források és a magántőke bevonása együtt 250 milliárd forintnyi beruházást tett lehetővé. Ezek a számok a már megvalósult és a folyamatban lévő beruházásokra vonatkoznak.

Hagyományos fejlesztési konstrukcióban 2002–2007 között oktatási létesítményekre, kollégiumokra 64 milliárd forintot fordítanak, míg a nemzeti fejlesztési tervből 2005–2008 között a felsőoktatási intézmények infrastrukturális feltételeinek javítására 23 milliárd forint jut. A magántőke bevonásával 2005–2007 között diákotthonok építésére, felújítására 59 milliárd forintot, oktatási infrastruktúra fejlesztésére 2005–2008 között 82 milliárd forintot költenek.

Magántőke bevonása

A kormány tízezer új kollégiumi férőhely építését vállalta. 2002 és 2007 között azonban több mint 13 ezer új kollégiumi férőhely épül, amiből csaknem tízezer PPP (magántőke bevonással) konstrukcióban és több mint 3000 a hagyományos beruházás keretében. A PPP-ben épülő kollégiumok a szolgáltatásokat illetően jelentősen meghaladják a megszokottakat.

– A magántőke felméri a diákélethez kapcsolódó szolgáltatások körét, és üzleti alapon be is telepíti azokat az új kollégiumokba. Sok helyen bankfiók, kávéház, szauna, fitneszcenter, könyvesbolt és egyebek is lesznek – mondta Magyar Bálint. Kifejtette azt is: 2006 végéig megépül több mint nyolcezer, és folyamatban van további ötezer férőhely 2007 végéig. Ez azt jelenti, hogy egyharmaddal nő a kollégiumi férőhelyek állománya. A beruházások döntő többsége 2006-ban valósul meg. Felújítási vállalás nem volt a kormányprogramban, ennek ellenére beindult egy PPP-program erre is, amelynek során 20 ezer kollégiumi férőhely újul meg. Csaknem 18 ezerre a szerződések már megvannak, további háromezer (ELTE) előkészítés alatt. A kollégiumi férőhelyállománynak a fele megújul.

Összességében a kollégiumok építése és felújítása 2002–2007 között 66 milliárd forintba kerül.

A kollégiumi díj a kétágyas szobákért átlagosan 15–20 ezer forint. Az érdeklődés nagyságát jelzi, hogy feltöltési gondjai az egyetemeknek nincsenek.

Jó üzlet a befektetőknek is

Az oktatási tárca vezetője a befektetői megtérülésről elmondta: a kormány évi tízmilliárd forintnyi összeget törleszt húsz éven keresztül a PPP keretében a beruházóknak, ez biztosítja a megtérülést is. Az azonban, hogy előbb valósul meg a beruházás, azt is jelenti, hogy az egyetemek modernizálni tudják saját képzésüket, növelhetik versenyképességüket az oktatási piacon. Például külföldi diákokért, ami lepusztult infrastruktúra mellett nem lehetséges. Magyar Bálint úgy véli, Magyarország oktatási középhatalom lehet.
Heller László

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Tímárné elindulhat a választásokon

Indulhat a szegedi 3-as választókerületben pénteken elutasított Tímárné Horváth Magdolna, az MDF… Tovább olvasom