Szeged - delmagyar.hu

Nos, az írás maga valóban tartalmaz homályos félreinformációkat - felületes információszerző körútról árulkodik. (Bocs Tünde - exkollega vagyok). Valóban régen él a Fekete és Fehér Tisza elnevezés > mindkettő réóga ismert. Magam idén augusztus elején jártam a Fekete forrásánál. Kerékpárral indultam Szegedről, Körösmezőig tudtam használni. A bérelt teherautó nem az alföldi utakról ismert járgány: a régi Szovjetúnió Veres hadseregétől megörökölt - privatizált - igen durva terepre kitalált összkerékmeghajtású cucc, mely iszonyatos lejtőket, emelkedőket, 40 centis kavicsokat is képes megjárni. Körösmező után, mellett még van egy falucska, s utána már csak, hol ép, hol leszakadt hidacskák, több helyütt keresztül a Fekete Tisza medrén kell haladni. Néha egy-egy menedék-szerű bodega, itt-ott favágók, jó időben - nekem szerencsém volt - egy-két kislétszámú helyi kirándulócsapat. Igen komoly a terep, és komoly esőben és utána meg persze az ottani télben járhatatlan. A terepjáró a 23 km-t a… Tovább olvasom »

Nos, az írás maga valóban tartalmaz homályos félreinformációkat - felületes információszerző körútról árulkodik. (Bocs Tünde - exkollega vagyok). Valóban régen él a Fekete és Fehér Tisza elnevezés > mindkettő réóga ismert. Magam idén augusztus elején jártam a Fekete forrásánál. Kerékpárral indultam Szegedről, Körösmezőig tudtam használni. A bérelt teherautó nem az alföldi utakról ismert járgány: a régi Szovjetúnió Veres hadseregétől megörökölt - privatizált - igen durva terepre kitalált összkerékmeghajtású cucc, mely iszonyatos lejtőket, emelkedőket, 40 centis kavicsokat is képes megjárni. Körösmező után, mellett még van egy falucska, s utána már csak, hol ép, hol leszakadt hidacskák, több helyütt keresztül a Fekete Tisza medrén kell haladni. Néha egy-egy menedék-szerű bodega, itt-ott favágók, jó időben - nekem szerencsém volt - egy-két kislétszámú helyi kirándulócsapat. Igen komoly a terep, és komoly esőben és utána meg persze az ottani télben járhatatlan. A terepjáró a 23 km-t a legjobb, száraz időben 1 óra 50 perc alatt tette meg. Szóval nem egy könnyű séta.
De mindenkinek ajánlom , aki szereti a természetet, a költségkímélő barangolásokat. Rahón találtam napokig szállást (Körösmező alatt 30 km), alig volt többe napi 1000 Ft-nál ággyal ágyneművel konyhával. És Ukrajna nekünk általánosságban olcsónak számít.
Hajrá!

Kiegészités sfavi barátomnak

Ez egy jól áttekinthető polgári térkép,de rajta vannak a neten a 3. katonai felmérés térképei is:

http//lazarus.elte.hu/hun/digkonyv/topo/3felmeres.htm

Hát ezen már nagyon bogarászni kell.öv

Kedves Barátom!
Őszintén sajnálom hogy ilyen trehány voltam, de igen régen benn van a kedvenceim között és azóta bár arra is nyilik panaszodra egy másik utat is kipróbáltam.Ha beirod a gugliba :lazarus magyar vármegyék ez az első találat.Az uj cim pedig mint látni fogod http://lazarus.elte.hu/hun/ maps/1910/vmlista.htm Aztán a listában kijelőlve a megyét igen jő nagyitásokat tudsz csinálni.Leld örömöd benne.öv

öregvegyész
ezt nem lehet megnyítni, rosszul másoltad be :( pedig érdekelne!
http://lazarus.elte.hu.hun/maps/1910/ nagy-kuk.jpg

Az emlitett Tisza-forrás netoldalán a Fekete Tisza képgalériában a második oldalon a nyolcadik kép mutatja,milyen volt a forrás 1918-ban amikor apám is ott járt Hova lett a köobeliszk?Szétverték?
Furcsa érzések kelnek bennem,évizedekig Nagy-magyarország földrajzát nem volt szabad tanitani és ma buták vagyunk mint a sár. Kár.De az a világ már soha vissza nem térhet.De az én gyermekkoromban még usztak le a tutajok (lápok) Szegedig a Lippaiig,meg az ujszegedi oldalon a ládagyár helyén volt fürésztelepig

De ha még igy sem győztelek meg benneteket,tekintsétek meg Máramaros vármegye 1912-es térképét a
http://lazarus.elte.hu.hun/maps/1910/ nagy-kuk.jpg lapon

Kedves zongorista én is ezt mondom.De azt is tudjátok hogy még van munka bőven. Az ajánlott net-lapot meg nézzétek meg.Ha másért nem, mert szép és alapos. Egyébként a napokban olvastam,hogy Máramarosnál napokra megnyitották a határt és a 45 óta elválasztottak ujra átmehettek. Micsoda érzés lehetett!

Nagyon sok köszönet Tóth Imrének és munkatársinak!

Tényleg kicsit furcsa ez az egész... A megfogalmazásban, fogalomhasználatban vannak irtózatos gondok, és így háttérismeretek nélkül csak találgatni lehet, meg következtetni, nyomozni, a sorok között olvasni hogy miről is akar szó lenni.

"Felfedezték" az eddig nem ismert Fehér-Tiszát? Aligha - hiszen az összefolyásnál eddig is nyilván látszott, hogy ez a folyó(ág) létezik.

"Feltérképezték" a Fehér-Tiszát? Ez már közelebb járhat a valósághoz, hiszen én ezen cikk előtt tizenévvel is hallottam már Fehér- és Fekete-Tiszáról, de lentebb maga a cikk is említi, hogy ilyen néven emlegettek korábban egy patakot. Csak - gondolom - nem az volt a főág, hanem az, amelyiket most kikutattak.

Az, hogy a folyó pontos hosszát - különösen ha valamelyik forrásig akarnánk visszamenni - nem lehet megmondani, még talán el is fogadnám, az 592 kilométer viszont egészen biztosan nem igaz, mert ez kb. Dombrádnál van (a torkolattól számítva), és idáig azért létezik folyamkilométer-kitűzés… Tovább olvasom »

Tényleg kicsit furcsa ez az egész... A megfogalmazásban, fogalomhasználatban vannak irtózatos gondok, és így háttérismeretek nélkül csak találgatni lehet, meg következtetni, nyomozni, a sorok között olvasni hogy miről is akar szó lenni.

"Felfedezték" az eddig nem ismert Fehér-Tiszát? Aligha - hiszen az összefolyásnál eddig is nyilván látszott, hogy ez a folyó(ág) létezik.

"Feltérképezték" a Fehér-Tiszát? Ez már közelebb járhat a valósághoz, hiszen én ezen cikk előtt tizenévvel is hallottam már Fehér- és Fekete-Tiszáról, de lentebb maga a cikk is említi, hogy ilyen néven emlegettek korábban egy patakot. Csak - gondolom - nem az volt a főág, hanem az, amelyiket most kikutattak.

Az, hogy a folyó pontos hosszát - különösen ha valamelyik forrásig akarnánk visszamenni - nem lehet megmondani, még talán el is fogadnám, az 592 kilométer viszont egészen biztosan nem igaz, mert ez kb. Dombrádnál van (a torkolattól számítva), és idáig azért létezik folyamkilométer-kitűzés is, amit azért mégiscsak valószínűleg méréssel csináltak. (Bár pont pár hete láttam két fkm-táblát Csongrád alatt olyan közel egymáshoz, hogy nem nagyon hittem a szememnek. :)) )

A cikk a tisztelt ujságirónő igen nagyfokú tájékozatlanságát tükrözi. Nem kellett itt semmit felfedezni, Dr Tóth Imre jó barátom és kollegám,biztos vagyok benne hogy ilyet nem mondhatott. Szives figyelmébe ajánlom a
http://tisza-forrás.hu kitűnő net-lapot. Egyébként édesapám 1918-ban járt is a Fekete-Tisza forrásánál, ha előkerülne a kép szivesen bemutatom. Ha figyelmesen elolvassa az ajánlott net-lapot rájön arra miről van szó. A Tiszát régen ugy neveztük ,hogy a legmagyarabb folyó,hiszen mind forrásai mind torkolata az akkori Magyarországon voltak. Forrásai ezért foglaltak,sőt diszesen karbantartottak voltak. De ugyan igy a többi Kárpátaljai magyar vonatkozásu emlékhely is. A Szovjetunioban ezeket veszni hagyták, de Ukrajna sem fordit ezek többségére kellő figyelmet. Ezért ezek nagyon rossz állapotban vannak. Látható,hogy ideiglenes forrásfoglalásokat elkezdték csinálni, de még sok tennivaló lenne,hogy ez a két nekünk magyaroknak oly fontos emlékhely igazán maradandóan szép legyen,… Tovább olvasom »

A cikk a tisztelt ujságirónő igen nagyfokú tájékozatlanságát tükrözi. Nem kellett itt semmit felfedezni, Dr Tóth Imre jó barátom és kollegám,biztos vagyok benne hogy ilyet nem mondhatott. Szives figyelmébe ajánlom a
http://tisza-forrás.hu kitűnő net-lapot. Egyébként édesapám 1918-ban járt is a Fekete-Tisza forrásánál, ha előkerülne a kép szivesen bemutatom. Ha figyelmesen elolvassa az ajánlott net-lapot rájön arra miről van szó. A Tiszát régen ugy neveztük ,hogy a legmagyarabb folyó,hiszen mind forrásai mind torkolata az akkori Magyarországon voltak. Forrásai ezért foglaltak,sőt diszesen karbantartottak voltak. De ugyan igy a többi Kárpátaljai magyar vonatkozásu emlékhely is. A Szovjetunioban ezeket veszni hagyták, de Ukrajna sem fordit ezek többségére kellő figyelmet. Ezért ezek nagyon rossz állapotban vannak. Látható,hogy ideiglenes forrásfoglalásokat elkezdték csinálni, de még sok tennivaló lenne,hogy ez a két nekünk magyaroknak oly fontos emlékhely igazán maradandóan szép legyen, no meg kulturáltan megközelithető. Hát ehhez járultak hozzá munkájukkal Tóth Tanár Úrék. Azon pedig elszomorodtam, hogy maga a Tisza két forrásáról ugy látszik semmit nem tudott. Pedig ilyenkor elég annyit beütni a gugliba,hogy Tisza-forrás