Délmagyar logó

2017. 09. 24. vasárnap - Gellért, Mercédesz 12°C | 18°C Még több cikk.

Félti a Fidesz a nyugdíjasokat

Szeged - Ha folytatódna a Gyurcsány–Bajnai-korszak, könnyen lehet, hogy 70 év lenne a nyugdíjkorhatár – hangzott el a Fidesz hétfői sajtótájékoztatóján, amelyet Bodó Imre országgyűlési képviselő és Kriston Istvánné, a párt Csongrád megyei nyugdíjas tagozatának elnökségi tagja tartott.
Szerintük az MSZP teljesen privatizált, egyéni számlás nyugdíjrendszert akar bevezetni úgy, hogy közben mintegy 15-20 százalékkal akarják csökkenteni a nyugdíjakat. „A Fidesz azonban nem engedi, hogy az MSZP tovább sújtsa intézkedéseivel a nyugdíjasokat, nem hagyja, hogy tovább folytatódjon a nyugdíjasokat veszélybe sodró Gyurcsány-korszak."

Olvasóink írták

26 hozzászólás
12
  • 26. Léni 2010. július 06. 16:06
    „Bodó Imrének ilyen szellemi színvonala van? Nem lát a szemétől és nem hall a fülétől?
    Ki sújtotta itt a nyugdíjasokat? Az MSZP? Az MSZP emelte,rendezte, korrigálta a nyugdijakat,
    ameddig lehetett a 13.havit is adta! A mi nyugdijasainknak nem a megállapított nyugdija van
    csökkentve, a nyugdijon felüli plusz lett megszüntetve, nem úgy mint pld. Romániában!
    Az előző Fidesz kormány idején mi történt? Egy laza mozdulattal eltöröltek olyan törvényt,
    ami ma már nyugdíjasonként több 100 ezer forint mínuszt jelent.
    Az lenne a legjobb, ha békén hagyná a Fidesz a nyugdijasokat és a meglévő törvények alapján
    emelnék és folyósítanák a nyugdijat!
    Bodó és társai pedig ne nézzék hülyének az embereket! Milyen erkölcsi -morális felfogásuk van, hogy
    így mernek a mai napig hazudozni!”
  • 25. Léni 2010. július 06. 15:50
    „Ne, szeretek közönséges lenni, de a Fidesz kihozza belőlem /nem először/.
    Az ilyen álságos, hazug nyilatkozataikra csak azt tudom mondani:leszakad a pofám!”
  • 24. macs 2010. február 02. 22:29
    „Miután mindenki beszél róla, de fogadok kevesen tudják miről van szó, egy rövid összefoglaló:

    A mai svéd nyugdíjrendszer 1999. óta van érvényben. Öt évvel korábban, liberális kezdeményezésére, az akkori, Carl Bildt vezette (1991-94) konzervatív-´kisgazda´-liberális kormány tette le az asztalra, azonban a döntésfolyamatban egyenlő partnerként részt vettek az ellenzékben lévő baloldali pártok is (a szociáldemokraták, a baloldaliak és a zöldek), mi több, a rendszer bevezetése is az időközben választást nyert Ingvar Carlsson áltatt irányított (1994-96) baloldali kormánynak jutott.

    Az új nyugdíjtörvény létrehozásának fő célja az volt, hogy közvetlen kapcsolatot alakítson ki az állampolgár által befizetett nyugdíjjárulék és a később kifizetendő nyugdíj között, fokozatosan leépítve, helyettesítve az addigi szisztémát, amely az ún. folkpension (általános állami nyugdíj) és az azt kiegészít(het)ő ATP (általános szolgálati nyugdíj) kombinációját jelentette. Az átmenet ma is folyamatban van, s az 1938-53 között születetteket érinti.

    A svéd nyugdíjrendszer piramisszerűen épül fel, s mind az alap, mind a felépítmény egyénileg különböző elemekből áll össze. A több építőkőből kialakított általános nyugdíj jelenti az alapot, amelynek összetevői a jövedelemalapú nyugdíj, s a prémiumnyugdíj. Az 1938 és 1953 között születetteknek kiigazítás jár. Azoknak, akik saját nyugdíjjogosultságot nem szereztek, ún. garantált nyugdíjat folyósít a kormány. Erre a szintre épül(het) a meglehetősen kiterjedt, a munkaadóval kötött megegyezésen alapuló, illetve az általa befizetett szolgálati nyugdíj. Ezen túl létezik még az állampolgár által öngondoskodásként, valamely bankkal, biztosítótársasággal kötött szerződés szerint, hozzájuk befizetett magánnyugdíj.

    Az általános nyugdíj alapja minden adóköteles jövedelem, azoknak jár, akik Svédországban éltek és dolgoztak, s az általuk megkeresett pénzből befizetett nyugdíjjárulék szerint állapítják meg. Minden adóköteles 100 koronából 18,50 megy az állami nyugdíjkasszába. Nagyobb része (16 százalék) az általános jövedelem(alapú) nyugdíjalapba, amely egy újraelosztó rendszer: az aktuális általános jövedelemalapú nyugdíjakat folyósítja belőle az állami nyugdíjintézet (PM) - tehát az aktívak kreditet adnak a PM-nek, s ők majd a következő generáció 16 százalékaiból kapják majd az alapnyugdíjukat. A maradék 2,5 százalékot pedig - amely a prémiumnyugdíj képzésére hivatott - a polgár által választott értékpapírokba fekteti az állami nyugdíjalapkezelő intézet (PPM). Mindezen tételek értékének alakulásáról minden év végén személyre szóló elszámolást kap a polgár. A nyugdíjintézet honlapján lévő kalkulátor segítségével kiszámítható a majdani prémiumnyugdíj összege.

    Azok, akik különféle okoknál fogva nem tudtak vagy nem voltak képesek saját jogú nyugdíj megszerzésére, egy szerény, de méltányos garantált nyugdíjat kapnak 65 év fölött, ha minimum 40 évet éltek Svédországban (ha kevesebbet, akkor arányosan kevesebb pénz jár). Ezt a költségvetésből fizetik, a mindenkori külgazdasági és államháztartási viszonyok figyelembe vételével, a pénzügyminiszter által meghatározott összegben.

    Az alkalmazotti státuszban dolgozók szolgálati nyugdíjhoz is juthatnak, ha megállapodnak a munkaadójukkal, hogy az a nettó fizetésük 5-10 százalékát a cég és a szakszervezetek által közösen választott nyugdíjalapkezelő intézetben vezetett számlájukra utalja. A feltételek a kollektív szerződésekben rögzítettek, a munkavállalóknak beleszólásuk van a befektetésekbe, s nyugdíjprognózist készíthetnek saját maguknak az aktuális értékviszonyok szerint.

    A magánnyugdíj-megtakarítás önkéntes, és bármely banknál, biztosítónál köthető szerződés szerint, a befizető által meghatározott havi összegben történik. A befizetések, havi 1000 koronában maximált értékben, levonhatók az éves adóból. A nyugdíjfolyósítás volumene, módja, ideje a szerződéstől függ.

    A nyugdíjpiramis az egyes szintek konkrét kiterjedtségét is jól illusztrálja: általános nyugdíjjal mindenki, szolgálati nyugdíjjal a legtöbb ember, míg magánnyugdíjjal jóval kevesebb rendelkezik. Az egyes résznyugdíjak nem befolyásolják egymást: összeadódva képezik a teljes nyugdíjat. Az általános (állami) nyugdíj legkorábban 61 éves korban kérhető, két hónappal a tervezett nyugdíjba vonulás időpontja előtt, a kérvényező által választott 25-50-75- vagy 100 százalékos arányban. Alacsonyabb rész estén, a munkavégzés folytatásával, természetesen tovább növelhető az alap. A nyugdíjkorhatár 65 év (nemtől függetlenül), s legkésőbb 67 éves korban ,,kell" nyugdíjba menni.

    A nyugdíj összegét egy bizonyos ,,népjóléti alap" figyelembevételével számítják ki, s az nem lehet több, mint ennek az alapnak 7,5-szöröse. Tehát ma a legmagasabb nyugdíj 30 ezer korona körül van, míg a legkisebb (garantált) nyugdíj ennek nagyjából a harmada.

    A nyugdíj összege komplex - de minden év és minden befizetett korona számít. Alapja pedig minden adóköteles jövedelem: így a gyes, a munkanélküli segély, a táppénz, a rokkantsági segély, a tanulmányi ösztöndíj stb.). Függ a befizetések nagyságától, a magánalapok jövedelmezőségétől, a nemzeti- és a nemzetközi gazdasági helyzettől. Mivel több lábon áll, kevésbé sebezhető. Mivel átlátható és rugalmas, folyamatosan szemmel tartható, és korrigálható a befizetések elhelyezése. Az összeg az egyén döntésein és felelősségvállalásán is múlik. A polgárok informáltságáról a nyugdíjintézet és a nyugdíjalapkezelők is kötelesek gondoskodni.

    A nyugdíjrendszernek az állam által kezelt részében 2001. óta van egy beépített fék is. Ez az automatikus kiegyenlítés (automatisk balansering) gondoskodik arról, hogy a rendszerben bekövetkező hiány (azaz a folyó nyugdíjkifizetés) ne léphesse át a befizetések szintjét. Ebből következően az állami nyugdíjak összege nem növekszik ugyanabban az ütemben, mint az aktív jövedelmek. A pénzügyminiszter minden évben meghatározza az ún. egyensúlyi számot, amely a bevételek-kiadások arányát mutatja. A bevétel 90 százalékát a munkavállalók és munkaadók által befizetett járulékok adják. A maradék 10 százalékot pedig a rendszerben lévő tőke - ez azt eredményezi, hogy az innen az államháztartásba áramló pénzek befolyásolják az egyensúlyt.

    A svéd nyugdíj adóköteles. A periódusa negyedik évébe kanyarodott konzervatív-,,kisgazda"-liberális pártkoalíció egyik választási ígérete volt a nyugdíjak adójának csökkentése; ennek értelmében a pénzügyminiszter, a negyedik szakaszban, idén is levett egy keveset a nyugdíjak adóterhéből. Azonban az új költségvetés tervezésekor - a nyugdíjalapok szerteágazó befektetéseit ért globális negatív hatás miatt - kalkulált némi értékromással is. Így az állami nyugdíjat 2010-ben gyengíti ugyan a krízis, de csökken az adója is. Például, aki tavaly 14 500 koronát kapott havonta a számlájára, idén 14 400 koronához jut.

    Svédország lakóinak száma 9,3 millió. A munkanélküliség 2010-re prognosztizált aránya 11 százalék.”
  • 23. tobikamama 2010. február 02. 16:32
    „Csak jó lenne ha kiderül ki nem mond igazat,hogy az MSZP bukik azbiztos,de a Fidesz mért harcol ennyire a hatalomért azt senk nem tudja lehet,hogy majd ők vezetik be a nyugdijra a halálos itéletet csak most kellene a nyugdijasok szavazata elöbb.”
  • 22. zoolii 2010. február 02. 14:28
    „Én a fidesztől félteném a nyugdíjasokat...”
  • 21. Agyalapi 2010. február 02. 13:40
    „Sajnos vannak nyugdíjasok, akiknek Cavintont kell(ene) szedniük. Szerencsére a többség, tudja, merre hány óra.”
  • 20. techMon 2010. február 02. 12:28
    „Nagy kamu az egész !
    Hajrá LMP ! :)”
  • 19. csonakos 2010. február 02. 11:25
    „Nekem erről a féltésről miért a kecske és a káposzta esete jut eszembe? Vicc! Amit a hatalmuk alatt csináltak, amit az elmult években nem szavaztak meg a nyugdíjasoknak. Álságos egy féltés ez!:)”
  • 18. vuk 2010. február 02. 10:25
    „18. hozzászólás lidocain 2010.02.02. 09:59
    Teljesen mindegy, hogy kinek a igerete volt. Tenyleg. Tokmindegy. Egyik se jobb a masiknal egy centivel sem.
    Gusztustalan.”
  • 17. lidocain 2010. február 02. 09:59
    „16 a temetéspénz az emesz(em)pé kampányfogása. csak ugy mondom....ja de persze a fidesz a hibás. mindenért.

    békén kellene már hagyni a nyugdijasokat. valahogy nagyon elszomoritó az,hogy mindenki az ő szavazatukra pályzik. és a fiatalokkal mi lesz? ők a jövő vagy mégsem? nekik még kellene gyereket vállalni,nevelni,hogy ne haljon ki a nemzet,hogy legyen aki dolgozik,adózik stb.”
  • 16. szatyi 2010. február 02. 09:48
    „-13 joy-
    Igazad lehet, én is így jártam, több lett ,mint a nettó fizum volt!”
  • 15. vuk 2010. február 02. 08:50
    „Ez cikk?.. Tejoeg.

    Megy a nyugdijaslicit, ahogy szokott. Fideszunk mikor rantja elo a 14. havi nyugdij otletet megint?
    A temetespenz otlet mar megvolt iden. Varjuk az ujabb ragyogo elkepzeleseket.”
  • 14. cimet53 2010. február 02. 08:24
    „14."JOBBIK. ezek nem igértek semmit,nincs tele a zsbük és a korrupció is egyre elkerülte Őket." A baj,csak annyi,Ők sem lesznek külömbbek!”
  • 13. spiler 2010. február 02. 08:10
    „A FIDESZ HAMAR FELEJT, náluk nem volt emelás,nem volt 13. havi /bár ők 14. havit is megszavazták volna......NOSZA MOST LEHET/.GYERKÖCÖK MÁG NEM VAGYOK SZENILIS NYUGDIJAS EMLÉKSZEM..... ezért sem rátok szavazok.....alternativák...NMP. JOBBIK. ezek nem igértek semmit,nincs tele a zsbük és a korrupció is egyre elkerülte Őket.MI LESZ AZ ELSZÁMOLTATÁSSAL VIKTOR ,3 HÓNAPJA IGÉRTED VAGY EZ IS CSAK VÁLASZTÁSI IGÉRET?”
  • 12. joy 2010. február 02. 07:49
    „[6] achilleus!
    Nem igaz, és tavaly ősszel kerültem nyugdíjba, és az összeg jóval magasabb, mint a nettom valaha is volt!

    Egyébként íme a nyugdíjak reálértékének változása a rendszarváltás óta 2008-ig:

    http://www.szmm.gov.hu/main.php?folderID=884&articleID=3852&ctag=articlelist&iid=1”
  • 11. CID 2010. február 01. 21:36
    „Mindenkinek hiányzik már egy koronázási szertartás. Fekete Viktor fehér lovon, vagy fehér ló fekete Viktoron ?”
  • 10. DMagóg 2010. február 01. 20:04
    „"A Fidesz nem hagyja, hogy ˝folytatódjon a Gyurcsány-korszak˝"

    Na ná, a Kádár korszak folytatódik!”
  • 9. ClarkGriswald 2010. február 01. 19:55
    „Bodó 2006-ban is erőlködött, és 37%-os eredménye lett, szemben az ellenjelölt 59%-val. Ha így folytatja, akkor ezt az arányt könnyen eltolhatja 20-80-ra.”
  • 8. achilleus 2010. február 01. 18:39
    „6. hozzászólás smalltown 2010.02.01. 18:26
    Hogy ne keresgess sokáig itt egy táblázat, a linkre kattintva, lapozva az alsóra:
    http://www.szmm.gov.hu/main.php?folderID=884&articleID=3852&ctag=articlelist&iid=1
    Tessék böngészgetni, a Fidesz érában (1998-2002) nincs negatív reálérték-változás!!”
  • 7. mugri 2010. február 01. 18:37
    „Né izgujj csonnakoss, majdd tik továbrajis ócsójér kapplyátok a vijjaggrátt nomögga kavvinttonot, mög 75 ezzer a temmettéssér, a szüllettéssér nemm meraz nnem ojjann fóntoss he-he:))))”
26 hozzászólás
12

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Lent a Tisza, mégis zárva a rakpart Szegeden

Sok autós nem érti, miért van még mindig lezárva a Huszár Mátyás rakpart, pedig a Tisza már egy hete visszahúzódott az útról. Szerdán talán már takarítanak. Tovább olvasom