Délmagyar logó

2017. 03. 29. szerda - Auguszta 4°C | 21°C Még több cikk.

Ferenc Józsefből Horthy, majd József Attila végül SZTE

Szeged - A mai Szegedi Tudományegyetem elődje a Ferenc József Tudományegyetem 1921 októberében kezdte meg működését. Szegednek soha nem volt egyeteme korábban, bár a város polgárai mindig is vágytak rá.
Szegedi legendák című sorozatunkban olyan szegedi történeteket elevenítünk fel, amelyekről talán még a tősgyökeres szegediek sem hallottak még.

A cikksorozat korábbi részeiből többek között megtudhattuk, hogyan ölte meg Mária Rákóczi katonáját és kiderült, Dugonics András dédnagyanyját is elítélték a legnagyobb szegedi boszorkányperben. A szegedi múlt izgalmas történeteinek felkutatásában Mihály Illés, a Szeged és Térsége Turisztikai Nonprofot Kft. ügyvezető igazgatója segít minket.

A trianoni békeszerződés semmi jót nem hozott az országnak, Szeged – furcsa ezt leírni – mégis profitált belőle. A város mai arculatának meghatározó eleme az egyetem, amely Szent-Györgyi Albertet adta a világnak, és amely manapság a lézerközpont révén viszi messzire városunk hírét. A Szegedi Tudományegyetemen folyó kutatások, az ott elért tudományos eredmények hírei időről időre bejárják az országos sajtót. Mindezt Magyarország egyik legnagyobb tragédiájának, a trianoni békeszerződésnek köszönhetjük.

– 1721-ben a piaristák hatosztályos gimnáziumot alapítottak, a város első szervezett iskoláját. Ezután időről időre felmerült egy egyetem alapításának lehetősége is, de 1920-ig nem valósultak meg a város tervei. Szegeden korábban sosem volt egyetem – kezdi mondandóját Mihály Illés, a Szeged és Térsége Turisztikai Szolgáltató Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója, akivel a szegedi egyetem egyik jelképévé vált épületében, a József Attila Tanulmányi és Információs Központban találkoztunk.

– Miután a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem az ország határain kívülre került, az intézmény tanárainak hűségesküt kellett volna tenniük a román alkotmányra. Erre azonban nem voltak hajlandók, és úgy döntöttek, amíg ez „a szégyenteljes átmeneti állapot" elmúlik, Szegedre költözik a négy kar. Tanáraikat követve a hallgatók nagy része is Szegedre jött. Az orvosi, a gyógyszerészeti, a bölcsészettudományi és a természettudományi karok jöttek a városba. Elsőként a Főreál Tanoda épületét vehette birtokba az egyetem, amely ma az SZTE központi épülete a Dugonics téren. Szegeden az ugyancsak a trianoni béke miatt megcsonkított vasút intézményeit készültek felszámolni. Az egyetem így beköltözhetett az egyre kevesebb ember munkahelyéül szolgáló MÁV-épületbe is, amely most a BTK-nak ad otthont az Egyetem utcában. Ebben az épületben működött korábban a MÁV leszámítolási igazgatósága, de miután Szegeden gyakorlatilag megszűnt az átmenő forgalom, ezt az igazgatóságot feladat híján felszámolták.

Az államosításkor az Aradi vértanúk terén álló egykori piarista rendház és gimnázium patinás épületét is birtokba vehették – meséli Mihály Illés, aki hozzáteszi: Klebelsberg Kunó szerepe is óriási volt az egyetem Szegedre költözésében. Alakja azon a domborművön is szerepel, amely az egyetemalapítást ábrázolja a Kémiai Intézet falán. A kultuszminiszter Glattfelder Gyula püspökkel (Temesvárról 1923-ban jött a városba) és ez egyetem vezetőivel látható az alkotáson. Ennek állít emléket a Dóm tér zenélő órája is. Az órajáték alatt a számlap feletti kapukon faszobrok jönnek elő, amelyek többek között Klebelsberg Kunót és az új egyetem dékánjait ábrázolják.

– Úgy gondolom, hogy Klebelsberg érdemeiről nagyon kevés szó esik, főleg ahhoz képest, amit tett az országért és különösen Szeged oktatásának fejlődéséért, kultúrájáért. Ha a szegedi Klebelsberg-szobor körül sétálunk egy kicsit, és elolvassuk, milyen érdemei voltak, meg fogunk lepődni – hangsúlyozza Mihály Illés az egykori miniszter szerepét.

Az egyetem visszamegy, és mégis itt marad

A Ferenc József Tudományegyetem csak ideiglenesen került Szegedre. A tervek szerint az intézmény csak addig maradt volna, amíg a Trianon előtti rendet vissza nem állítják, ezért a második bécsi döntés után a négy kar visszaköltözött Kolozsvárra, Szegeden pedig megalakult a Horthy Miklós Tudományegyetem, amelynek első rektora Szent-Györgyi Albert volt. Később József Attiláról nevezték el, ma pedig egyszerűen Szegedi Tudományegyetemnek hívják.

Olvasóink írták

  • 8. Stelázsi 2010. január 27. 15:32
    „Mármint az orvostudományi után, rosszul fogalmaztam. :)”
  • 7. Stelázsi 2010. január 27. 15:24
    „A közelmúltban szó volt arról, hogy ismét Szent-Györgyiről neveznék el az egyetemet. Ezt végül elvetették, vagy csak nem került még napirendre? Erről tud valaki valamit?”
  • 6. N.P. 2010. január 27. 12:18
    „dblaci 2010.01.27. 10:17

    Trianon nemzeti tragédia, de a cikknek igaza van! Trianon "nélkül" Szeged ugyanolyan álmos kisváros lenne mint pld: Cegléd. Mi nyertünk rajta. Ennek - hangsúlyozom csak ennek - örülnünk kell.”
  • 5. horvathi 2010. január 27. 11:53
    „Legyen a neve ismét Horthy Miklós Egyetem!”
  • 4. BSC 2010. január 27. 10:52
    „álszentfazék”
  • 3. BSC 2010. január 27. 10:52
    „szerintem meg megint túlreagálod.”
  • 2. dblaci 2010. január 27. 10:17
    „"A tervek szerint az intézmény csak addig maradt volna, amíg a Trianon előtti rendet vissza nem állítják, ezért a második bécsi döntés után a négy kar visszaköltözött Kolozsvárra, "

    Ez ma már nem reális, hiszen annyira kiépült itt a rendszer, hogy Kolozsvári egyetem külön intézmény lesz, amikor Erdély visszatér.

    Egyébként FELHÁBORÍTÓ dolog trianon előnyeiről beszélni, vagy akár csak így fogalmazni is!!! Ezt minden magyar ember nevében kikérem magamnak! Trianon nélkül is lehetett volna itt egyetem, és ki tudja, a Kolocsvári is kitermelte volna Szentgyörgyit!”
  • 1. Atlasz 2010. január 27. 06:35
    „Világszám az egyre kevesebb helyet foglaló MÁV-épület!”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Herényi Károly Szegeden

Szeged - A Magyar Demokrata Fórum országgyűlési képviselője, Herényi Károly kedd este Szegedre… Tovább olvasom