Délmagyar logó

2017. 01. 18. szerda - Piroska -7°C | 1°C

Finnugor gyerekek – az Urálon túlról

„Mintha nagyon ismerősek lennének egyes szavak, de ha az ember meg akarja érteni őket, nagyon ismeretlen az egész..." Ez a hantik – legközelebbi nyelvrokonaink, túl az Urál hegységen, Ázsiában, a föld leghatalmasabb folyója, az Ob partja mellől – benyomása, magyar beszédet hallva. Öt kisgyermeket látott vendégül a szegedi egyetem finnugor tanszéke, a Jamali Nyenyec Autonóm Körzetből.
Három hanti, mögöttük az orosz és a nyenyec diák az egyetem finnugor tanszékén. Az Ob partjáról a Tisza-partra jöttek. Fotó: Frank Yvette
– Alexandra vagyok a Jamali Nyenyec Autonóm Körzetből, az I. számú gimnáziumból... – Hihetetlennek tűnik számomra a mondat! Minden esélyem megvolt arra, hogy életemben ne találkozhassak egyetlen hantival – legközelebbi nyelvrokonaink –, egyetlen nyenyeccel sem.

A hal hantiul: hul

Minap mégis beszélhettem – ha közvetítéssel is –, az SZTE bölcsészkarán, a finnugor tanszéken. Saját fülemmel hallhattam, a „szem" például hantiul is szem, az „ujj" ujj, a „hal" pedig hul. Nagyon ismerősek egyes szavak, de ha az ember meg akarja érteni a beszédet, nagyon ismeretlen minden – foglalja össze a kísérő pedagógus a vendégül látott gyerekek összbenyomását a magyar nyelvről.

Jutalomüdülésként tölthetnek néhány napot Magyarországon. Mi tetszett nekik itt leginkább? A budapesti Bazilika és az ópusztaszeri nemzeti emlékpark. – Legfőképp pedig az Anna-fürdő. Pedig már fürödtek uszodában, nemcsak az Obban – mondja a kísérő pedagógus. Csak ekkor gondolunk bele: micsoda érzés lehet a föld leghatalmasabb folyójában fürdeni! Persze, nem ilyenkor – hisz, mint halljuk, októberben arrafelé már méter magas, és jövő májusig meg is marad a hó. Ezt ugyan eddig is tudtuk – de más könyvből tudni valamit, és más beszélni róla olyanokkal, akik onnan jöttek.

Hétvégi finnugorok

A nyelvi beolvadás az orosz nyelvi környezetbe népcsoportonként különböző, de mindenütt nagyon erőteljes nyelvrokonainknál – mondja Sipőcz Katalin, a finnugor tanszék docense, a találkozó egyik szervezője. A nyenyec kisfiú már csak oroszul tud, a hanti gyerekek is „hétvégi hantik". Azaz hétköznap oroszul beszélnek – anyanyelvükön csak otthon, családi körben, szombat-vasárnap, amikor hazautaznak a városi iskolából az Ob mellé. A jövő pedig? Ahogyan nálunk, a Kunságban sokan, bár évszázadok óta éppúgy magyarul beszélnek, mint bármelyikünk, számon tartják kun gyökereiket – a hantik és társaik oroszul beszélve is nyelvrokonaink maradnak.

Rénszarvas, nyersen


S mi újság az Urálon túl? Ahogy a nagykönyvben le van írva: a hanti férfiak halásznak, a nők bogyókat, erdei gyümölcsöket gyűjtenek – a tanszéken vendégeskedő gyerekek szülei is. Persze, a piaci viszonyok már ott is kezdenek kialakulni, a modernizáció már ott is megjelent, a csónak sokszor már motoros, a szán ugyancsak. S a halászoknak nemcsak azt szükséges tudni, hogy mikor hol kell lenniük, ha halat akarnak fogni – jókor, jó helyen –, hisz az értékesítés ugyanennyire fontos. A környezetszennyezés már ott is megjelent, a hajók rengeteg fáradt üzemanyagot engednek a vízbe – de a világ legízletesebb halai máig az Obban teremnek. Számtalan lazac- és tokféle vándorol fel íváskor a tengerből a folyón. Sütve-főzve, halfasírtként egyaránt eszik a hantik a halat, de szárítva-sózva, mi több, nyersen is. A világ legfinomabb étele – Tyimofej szerint, de az általános hanti közvélekedés is ezt tartja – a nyers mukszun, egy lazacféle. Közvetlenül ezután a fagyasztott rénszarvashúsforgács következik.

Berepülőpilóta lesz

A bogyók, gyümölcsök pedig? Van belőlük számtalan, a többféle áfonyától a ribizkén át a még több féle szederig. Az asszonyok gyűjtik, otthoni fogyasztásra, lekvárt, szörpöt, aszalványokat készítve belőlük. A nyenyec kisfiú? Városi család sarja, urbánus szülőkkel – ám közeli rokonai máig rénszarvastenyésztésből élnek, vándorolva a tundrán...

Hogyan képzelik el a jövőjüket a gyerekek? Tyimofej – igazi gézengúz – azt mondja: majd elvégzi az egyetemet, de aztán visszamegy szülőfalujába, halásznak. Egy csöndes kislány, Szerafina, gyermekorvos akar lenni. – Édesapám is halász, a bátyám is, és majd a férjem is halász lesz. Legalábbis fog tudni halászni – mondja. A nyenyec kisfiú – a rénpásztorrokonokkal – berepülőpilóta lesz. Beszéli-e majd az ő gyermeke az ősi nyelvet? Lehet, lejátszódik a visszacsatolás: egyre fontosabb lesz az új generációnak az eredet?
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Készítik a jégpályát a szezonkezdésre

Hűtik a betont a jégpályán, s egy-két nap múlva a vizet is ráeresztik. Ezt követően 7-9… Tovább olvasom