Szeged - delmagyar.hu

– Aki ült már árverésen, és látta, hogyan viszik el a gazdálkodó, esetleg a valamikori tulajdonos orra elől a földet strómanok, fővárosi ügyvédek, biztosan elgondolkodott már azon, hogyan lehetne ezt a folyamatot megakadályozni – érvel Csányi László mórahalmi alpolgármester. A megyei közgyűlés gazdálkodó tagja szerint a spekulatív földvásárlók térnyerését igenis ellensúlyozni kell. Ez közérdek, nemcsak azért, mert a termőföld a gazdálkodás alapja, hanem azért is, mert akié a föld, azé a termál- és az ivóvíz is alatta, ami egyre nagyobb kincsnek számít.

A megyei önkormányzat most úgy próbál minél több földet helyi tulajdonban tartani, hogy eldöntötte: elnöke, illetve annak megbízottja részt vehet a pályázatokon, árveréseken, és licitálhat. A cél az, hogy ha a meghirdetett föld bérlője, utána pedig a többi jogosult nem akar, vagy nem tud élni elővásárlási jogával, és az dönt, ki ad többet érte, lehetőleg a megyéé legyen a terület. Az önkormányzat aztán eldöntheti, mihez kezd vele, valószínűleg gazdálkodónak adja bérbe. A döntést vita előzte meg a közgyűlésen, de azt, hogy a szándék jó, nem vitatták.

A föld már nemcsak azért drága, mert termelni lehet rajta, hanem mert ivó- vagy termálvíz is lehet alatta. Illusztráció: Schmidt Andrea

Gyakran előfordult az utóbbi időben, hogy a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. nagy darabban hirdette meg a még szabad földeket árverésre. Például Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 340 és 460 hektáros tételek is voltak. Ezeken az árveréseken épp azok szorulnak háttérbe, akik művelnék a földet: családi gazdaságok ma még nemigen tudnak 300 millió forintot földvásárlásra költeni – hívja fel a figyelmet Ozgyin Mihály képviselő. Az MNV Zrt. gyakorlata másutt is kiváltott már ilyen reakciókat: a zömmel ellenzéki irányítású megyei önkormányzatok közül jó néhány ugyanígy döntött földvásárlásról.

Az itteni 2009-es költségvetésben összesen 10 millió forintot tettek el erre a célra, de ezt a keretet nyilván lehet növelni. Az önkormányzat figyeli az árverési hirdetményeket, és mindig egyeztet az érintett településsel is. Mert ahol a helyhatóság is meg akarja venni a földet, ott a megye nem erőlködik.