Délmagyar logó

2017. 12. 18. hétfő - Auguszta -4°C | 3°C Még több cikk.

Forr a vita a belvíz körül

Szeged - Évekig a gazdákkal fizettette a belvíz elleni védekezés és a megelőzés költségeit az állam, miközben maga elmulasztotta hozzátenni ehhez a saját részét. Most a falvakat fenyegető vizet épp a gazdák földjére engedik rá.
Újabb gépeket kellett küldeni tegnap Királyhegyesre, hogy a pusztában tartsák a falu felé nyomuló vizet, amely már sok helyen az útra folyik. Balla Iván, a Tisza–Marosszögi Vízgazdálkodási Társulat igazgatója szerint a talaj telített, így ez most tényleg olyan feladat, mintha valaki egy nejlonra öntött pohárnyi vizet próbálna egyensúlyozni.

A Makó térségi károkról ma délután fél kettőtől a pitvarosi művelődési házban tart fórumot Mágori Józsefné országgyűlési képviselővel közösen Czreván György, az FVM államtitkára. Ha arról is gyűjt információt, miként lehet elérni, hogy a jövőben minél kevesebb legyen a belvízkár, a térség ebből a szempontból is jó terep.

A védekezésnek háromféle szereplője van: a földtulajdonos, a vízgazdálkodásért felelős szervezet és az állam. Kezdjük a gazdákkal: Királyhegyesen a polgármesternek vitatkoznia kellett egy földtulajdonossal, aki nem akarta megengedni, hogy a területén lévő zsilipet lezárják. Amint a védekezésben részt vevők mesélték, ez örök probléma: magánterületen kell küzdeni egy közösség vagyonát fenyegető csapás ellen, és ehhez engedélyért kell könyörögni. Szintén jellemző, hogy olyan területeket is művelnek a gazdák, amelyeket két-három évenként ellep a víz. Hosszú távon mindenki jobban járna, ha ezeket a mélyedéseket békén hagyná az ember. Az érem másik oldala, hogy közben mégis a földművelők viselik a belvíz elleni védekezés terheinek zömét: fizetik a vízműtársulatnak a hozzájárulást, hektáronként ezer forintot. Ezt most meg fogja szüntetni a kormány. E „kisadó" fejében a társulat köteles volt elvezetni a belvizet a gazdák földjeiről. Ha viszont nagy a baj, épp nekik tudomásul kell venniük – mint most Királyhegyes mellett a fokhagymaföldek gazdáinak –, hogy a lakott terület védelme érdekében zár a zsilip, és az ő földjüket önti el a víz.

Halálos baleset emlékműve a Makó és Kövegy közötti út szélén. Ha a lakott területről kiszorítják a vizet, a földeken szaporodik. Fotó: Schmidt Andrea
Halálos baleset emlékműve a Makó és Kövegy közötti út szélén. Ha a lakott területről kiszorítják a vizet, a földeken szaporodik. Fotó: Schmidt Andrea

Eközben a nagy gyűjtőcsatornák szivattyúi kapacitásuk felén, harmadán működnek. Ez nem így történne, ha az árkok tiszták lennének, nagyobb lenne az áteresztőképességük. A különböző elvezetőcsatornákat háromféle szerv kezeli: a víziközmű-társulat, a nagyobbakat – például a Kurcát és az Algyői főcsatornát – az Atikövizig, és számosat az önkormányzat. Amelynek jó esetben van módja arra, hogy karbantartsa az árkokat, máskor nincs. A leghosszabb árokrendszer a társulatra jut, amely ugyan e rendszer karbantartására jött létre, de a gazdák hozzájárulása erre kevés, pályázni kell, és az így nyert pénzből is csak a legégetőbb felújításra telik.

Merthogy a belvíz elleni védekezés harmadik fontos szereplője, az állam maga rossz gazda, éveken keresztül elmulasztotta odatenni a közös feladatra a saját pénzét. Ennél is ellenszenvesebb tulajdonsága, hogy miközben az emberek azonnal összefognak a bajban, teszik, amit kell, a társulatnak hivatalosan előbb engedélyt kell kérnie a minisztériumról arra, hogy elkezdhesse a védekezést. Ez a beleegyezés napokig szokott késni, így a szervezet saját szakállára kezdi el a munkát.
A tapasztalt védekezők szerint érdemes lenne újragondolni, milyen arányban viseljék a terhet és a feladat felelősségét a felek – és ha már erre nem jut ennél több közpénz, meg kéne nézni, hogyan lehetne valamilyen úton-módon az Uniótól is kérni rá.

Olvasóink írták

  • 15. odysseus 2010. június 26. 19:19
    „én ugyan nem vagyok szakember, de a régiektől azt hallottam, hogy csatornázással és országos mélyszántással lehet a belvizeket uralni. Pár évtizede egyik sincs, van ellenben belvíz. Akkor most vajon Uramistenem, mi a tennivaló?”
  • 14. reagens 2010. június 26. 13:35
    „A vízállásos földek egyik oka az - csatornázástól függetlenül - hogy sajnálják elsímítani a területet, így a csak 20 centis mélyedésekben szép kis tórendszerek jönnek össze.. A planírozásból közvetlenül haszna nincs, sok földmunka - relatíve sok pénz -, de ilyenkor hozza a ráfordítást. De minek mert csak mutogatni kell a belvízes képeket a tv-be azt az állam úgyis nyomja a vismajorból a közvélemény nyomására a kártérítéseket...
    Meg a kanális is csak gazosodjon, még be is temetik egyesek!
    Nem kell messzire menni, hogy meggyőződjünk róla, hogy a közmunkásokkal löhetne jobbat is kezdeni mint a játszótereken szemetet gyűjtetni, elég csak Makó fele elindulni és Szőreg meg Deszk közt a 43-as út mellett látszik, hogy hogy néznek ki a belvízcsatornák mifelénk...
    Siralmas.”
  • 13. Logaritmus 2010. június 25. 15:54
    „"Az a baj, hogy amikor elvonul az ár, akkor minden marad a régiben, egészen a legközelebbi katasztrófáig, olykor az extremitásig fokozódik a korrupcióval-hatóságosdival átitatott hülyeség."

    Ó, nem kell ehhez ekkora ügyeket elővenni, elég csak megnézni hogy mi van a szegedi kertvárosi utcákban! 10-ből 8 ház előtt a csatornát betemették, vagy hagyják elgazosodni, hogy legyen parkolóhely az autónak. Aztán sírnak, hogy víz van a pincében, áll a kertben a tó.”
  • 12. achilleus 2010. június 25. 14:07
    „Az a baj, hogy amikor elvonul az ár, akkor minden marad a régiben, egészen a legközelebbi katasztrófáig, olykor az extremitásig fokozódik a korrupcióval-hatóságosdival átitatott hülyeség:
    2010-06-25 10:55 - Idén június 9-én, vagyis az árvízi időszakban is adtak ki építési engedélyt Miskolcon a borsodi megyeszékhely, valamint a Felsőzsolca közötti víz alá került területre, a két elöntött nagyáruház közelében. Az önkormányzat szerint mivel a beruházó minden szakhatósági engedéllyel rendelkezett, nem tehettek mást. Illés Zoltán környezetvédelmi államtitkár azonban úgy véli: a városnak felelőssebben kellene gondolkodnia az ilyen esetekben.”
  • 11. sgabor 2010. június 25. 13:32
    „Igen a gazdák hozzájárulnak, de sajnos megy a süllyesztőbe. Csatornák állapota katasztrófa. Jó állapotban lévő csatornarendszer képes csökkenteni a talajvíz szintjét is. Sajnos ezt (is) elhanyagolta az állam.
    Ami szintén érdekes, hogy bizonyos helyeken úgy kezdték el tisztítani a csatornát, hogy a magasabban fekvő részétől haladtak lefelé. A vízhozam egyre nagyobb lett és bizonyos helyeken ahol nem bírt már folyni tovább szépen öntötte el a területeket.
    Szintén probléma az emberi butaság. Nálunk is előfordult olyan, hogy a tulajdonos nem engedte meg, hogy a telke végében egy kis csatornát ássanak (ami több vízzel borított telket érintett), hogy a magasabban fekvő területekről levezetve a vizet a legalacsonyabb ponton átszivattyúzzák a közterületi csatornába. Érvelése, hogy a szomszéd vize ide ugyan ne jöjjön, van neki már elég, azt már nem érte fel ésszel, hogy nagy teljesítményű szivattyúval pár óra alatt leszívták volna az egész környékről a vizet és mindenki jól járt volna. Így tömlőkkel ívelték át a területet, ezt megengedte. Plusz szivattyúzás, plusz költség, plusz idő.”
  • 10. spiler 2010. június 25. 13:09
    „ráadásul sem az állam sem pedig a gazdák nem csináltak semmit....csatorna tisztitás,telek szélén lévő csatorna rendbetétele a jó gazda módjával/kerités mellett is takaritunk/....önk. mikor nézték át az átereszeket,mikor vágatták ki a fákat ,bokrokat a csatorna partján/ BATTONYA Dr Karsai ezt CSINÁLTATTA/,vizgazd.társulások mit tettek vagy csak a lét szedték be.....igen meg kell nevezni a felelősőket....víztározókat miért nem nyitották meg,,,ahol vacak a föld ott lehet hogy halat kéne tenyészteni,föleg ha ennyi víz lesz”
  • 9. deszkás 2010. június 25. 11:55
    „JQ! Valamit nagyon elértettél.Mert én is ezt irtam.”
  • 8. jq 2010. június 25. 11:45
    „A "hortifasiszta" időszakban is volt szövetkezet, méghozzá többféle (beszerzési, értékesítési, gép, stb), nem komcsi találmány és nem az ördögtől való...”
  • 7. deszkás 2010. június 25. 11:27
    „Az én földem azt csinálok vele amit akarok az alagcsövezés(meliorizálás) meg komcsi találmány igy az csak sar lehet! Az eredmény fentebb.Szivattyútelepek hol? Mind széthordták ellopták.Egész életükben sirni fognak a gazdák mert az összefogás is komcsi találmány.”
  • 6. bakosandras 2010. június 25. 09:58
    „"Ha ez igaz akkor megérett a csere, apelláta nélkül."
    Szerintem már megtörtént.”
  • 5. jq 2010. június 25. 09:52
    „Azok a két-három évente elöntött területek pont jók lennének a belvíz átmeneti tárolására aztán aszályos időszakban lehetne belőle öntözni. A tulajdonosok is jól járhatnának a kisajátítással...”
  • 4. lamatic 2010. június 25. 08:33
    „De egy holland órákig röhögne rajtunk, hogy ennyi kevés vízzel van bajunk. Ebből kellene kiindulni, vagy talán el kell fogadni hogy a holland okosabb mint a mi vezetőink??!! Ha ez igaz akkor megérett a csere, apelláta nélkül.”
  • 3. joy 2010. június 25. 07:51
    „Vajon miért, hogy az átkozottban /25 évvel ezelőtt/ jóval kevesebb volt a vbelvíz-aszálykár?

    Emléxik még valaki a kösösségi földek alagcsövezésére?
    Emléxik még valaki arra, hogy a "rpprivatizáció" után a parasztok mindet beszántották?

    Íme, az eredménye!”
  • 2. bakosandras 2010. június 25. 07:49
    „"Szintén jellemző, hogy olyan területeket is művelnek a gazdák, amelyeket két-három évenként ellep a víz. Hosszú távon mindenki jobban járna, ha ezeket a mélyedéseket békén hagyná az ember. "”
  • 1. apuka 2010. június 25. 07:23
    „A megállapítások egy kicsit sántítanak. A gazdák nem megfizetik a belvízmentesítést, hanem csak hozzájárulnak, az összes költséghez képest igen szerényen. Hosszú évek óta eléri a mezőgazdasági lobby, hogy az ár- és belvízjárta területeket ne vonják ki a termelésből és a közösség fizesse meg az arra alkalmatlan területek hasznosításának költségét. Vannak, olyan területek, amiről akkor sem folyik le a víz, ha a csatorna csont száraz. A belvízképződés sík vidéken közel sem a csatornák üzemeltetésén múlik csak.”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Diákmunka nyáron: szigorú szabályok

Résen kell lenniük a cégeknek, ha a nyári szünetben diákokat alkalmaznak, mivel a munkaügyi ellenőrök akár 20 millió forintos bírságot is kiszabhatnak. Tovább olvasom