Délmagyar logó

2016. 09. 27. kedd - Adalbert 10°C | 20°C

Forráskúton jártunk

Forráskút - Megyejáró körutunkat kedden Forráskúton folytattuk: olvasóinkkal találkoztunk a Jerney János Művelődési Házban. Az újságkészítésről és
a lapunk által szervezett programokról beszélgettünk. A jól sikerült este végén játszottunk is.
Figyelik az újságban akcióinkat, s nagyon szeretnek rejtvényt fejteni lapunk forráskúti olvasói, akik szép számmal gyűltek össze a lapunk által szervezett megyejáróra kedden délután. Kálmán Vencelné hivatásos nevelőszülő az adventi szeretetsátrunkat dicsérte, nyolc gyermeke máig emlegeti az élményt és a sok játékot. Tapssal jutalmazták a forráskútiak a helyi kézbesítőt, Rácz Alajosné Erzsikét, aki esőben-fagyban is hajnali 4-től viszi postaládájukba a friss olvasnivalót.

Őrfi Ferenc főszerkesztő-helyettes a lap születéséről beszélt, és az előfizetőink számára májusban induló hűségkártya-akcióra hívta fel a figyelmet. Hocz Pál nyomdaigazgató az októberben startoló új nyomdagép előnyeit ismertette. A terjesztőhálózat kulisszatitkait Győző-Molnár István, a kézbesítők régióvezetője mutatta be. Az idei programsorozatból Pintér Melinda PR-vezető a tavaszi ajándékkoncertet emelte ki.

Érdeklődve figyelték beszámolónkat a forráskútiak Fotó: Segesvári Csaba
Érdeklődve figyelték beszámolónkat a forráskútiak
Fotó: Segesvári Csaba

Alaposan olvasnak a forráskútiak. Még arra is pontosan emlékeztek, hogy a tavalyi falunapokon rendezett focigálán a forráskúti All-Star 1–1-et játszott a mórahalmi Old Boysszal.

Forráskút fiatal falu – Ereje a fejekben rejlik

Forráskút előbb Kiskundorozsma határvidékéből vált önálló községgé 1950-ben, másodjára pedig 1989-ben Ülléstől szakadt el tizenegy éves társközségi lét után. Olyannyira fiatal a település, hogy egyetlen műemlék épülettel büszkélkedhet: ez az 1906-ban épült templom. Mellette az egykori harangozó háza, a mai paplak helyi védettséget élvez. Noha a falu elnevezését a Sija-patak legendás forrásáról kapta, ennek már csak emlékét őrzik.

– Forráskút vonzereje a kétezer-kétszáz lelkes lakosságából és az általuk létrehozott értékekből fakad. Ilyen büszkeségünk a falu zöld szíve: a parkos főtér – mutatta Fodor Imre polgármester (képünkön). A most harminchat esztendős, háromgyermekes faluvezetőt hat éve választották a település élére: falubelijük, és falugazdászként jól ismerték. Elmondta: érik a gyümölcse az eddig eltöltött másfél ciklusának.

Hangulatos faluközpont, felújított sétánnyal Fotó: Segesvári Csaba
Hangulatos faluközpont, felújított sétánnyal
Fotó: Segesvári Csaba

Van élet a tipikusan tanyás Homokhátságon. A forráskútiak egy része Szegeden dolgozik, aki helyben marad, az jobbára zöldség-, virágtermesztésből és őszibarackból él meg. A fő munkáltató az önkormányzat: a hivatal, az óvoda, az iskola, a szociális intézmények és a művelődési ház. A munkahelyhiány ellenére sok fiatal marad, nekik a falu új építési telkekkel, családi napközivel igyekszik kedvezni.

Aki a majsai úton csupán keresztülrohan a falun, sokat veszít. Érdemes figyelmet szentelni a háromhektáros horgásztónak. Az egy vagy két lóerővel közlekedőket várja a lóbarát egyesület, Ocskó Dóra elnökletével lehet itt bérbe adni a négylábút. Kivehető bérbe is, hogy a nyergében vagy fogat elé kötve bejárjuk a réteket, legelőket, a vizes semlyéket, fenyveseket és nyárfaerdőket. Négy évtizedes múltjukra büszkék a Lévai Sándor vezényelte önkéntes tűzoltók, a rangidős civileknek most Ruzsa Andrásné Rózsika néni a motorja a nyugdíjasklubban. A fiatalok egyesületének hangulatosan Fikusz a rövidítése, ott Kecskeméti Ildikó a csapatkapitány. A legkisebbek a baba-mama klubba „járnak", szervezetként mégis a mozgáskorlátozottak egyéves csoportja számít a legifjabbnak Faragó Tamás vezetésével. A biztonságra a polgárőrök vigyáznak, és a falu focija is erős: most harmadikok a megye III-ban. A legújabb, hogy május végén – felelevenítve a régi ütős ügyességi játékot – ifjúsági métabajnokságot hirdetnek.

Átokháza a múlté

Mária Terézia korában nevezték ezt a sanyarú sorsú vidéket Átokháza-dűlőnek – noha a nyelvtudomány Altuk kun családnévből származtatja – homokverése és szélviharai miatt. Ez mára a múlté; az érkezőt virágos főtér, családias vendéglő és folyton nyüzsgő művelődési ház várja. Kovács Mónika a mozgatórugója a rengeteg programnak a házban és a falu életében. Hétfő esti csemege például a mozi – hagyományos filmvetítővel 200 forintos belépőért. Hagyományosan összefonódik Forráskút életével a télbúcsúztató tuskóhúzás, az aratóünnep, a lovasnapokkal egybekötött falunap, a szüreti mulatság.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Laptop a tudásjátszótéren

Szeged - Poros szivacs, kréta és tábla helyett projektor, laptop és digitális kijelző a Jövő… Tovább olvasom