Délmagyar logó

2016. 12. 10. szombat - Judit 0°C | 9°C

Frakk, Demény, Dugó, Beast és a többiek

A magyar kutyafajták közül a vizsla mellett a pulit keresik leginkább. A szakértő szerint egyre többen tartanak hobbikutyaként apróvadas vadászkutyát. Azért növekszik a népszerűségük, mert kiváló családi pajtások.
Még mindig Frakk az ország leghíresebb magyar vizslája, de Demény már vetekszik a macskák rémének népszerűségével. Demény egy budapesti exmagyartanár kedvence. Míg Frakk csak a cicákat nevelte, addig Demény falkatársait okítja, egy egész kis diktatúrát épített ki – legalábbis az interneten, ahol gazdája, Magos Judit blogot ír a vizslája nevében: „Egy kutyás strandon sok kutya van. Nyilván akad olyan, aki nem szimpatikus. Verd meg. De vigyázz, téged ne verjen meg senki. Ha nálad nagyobb, erősebb kutya van, mielőtt csak csúnyán nézne rád, kezdj őrült nyüszítésbe, és farokbehúzva menekülj a gazdihoz. Te simogatást kapsz, őt meg leszidják".

Kutyák, kutyák és megint csak kutyák (galéria)

Demény kalandjai

A Deményista Diktatúra a Facebookon már háromezer követőt számlál, akik napról napra jót derülhetnek a magyar vizsla útmutatásain, kalandjain.

– Tulajdonképpen a barátaim adták a blog címének ötletét: Demény, a kötsög. Mindig azt mondták: Ez a Demény milyen rossz! Ennek a Deménynek milyen idétlen feje van, nem lehet nevetés nélkül kibírni! Milyen egy kötsög! Fontosnak tartom a humort, és ha valaki a bejegyzések olvasgatása közben csak öt percre elfelejti a hétköznapok nyűgét, már megérte belekezdeni – mondta Judit. Az exmagyartanár három éve csatlakozott a Futrinka Egyesülethez, amelynek tagjai fajtamentéssel – többek között vizslamentéssel is – foglalkoznak. Székesfehérvárról, a gyepmesteri telepről hozta el Deményt, aki éppen olyan hiperaktív, mint fajtársai.

Kutyák, kutyák és megint csak kutyák (galéria)

Dugó a Törkölyt is kedveli

Vizslásnak lenni életforma, hiszen a mozgékony ebek mellett nem lehet punnyadni. Naponta legalább két óra foglalkozást igényelnek. Lakásban vígan eléldegélnek, feltéve, ha megfelelőképpen megmozgatjuk őket. Ennek hiányában kezdenek el rosszalkodni, papucsot rágni vagy mindent felforgatni. Szívesen kísérik gazdájukat kocogni vagy nagy sétákra. Összetartó közösség a vizslásoké. A Vizsla Túra nevű szerveződés rendszeresen tart közös kirándulásokat. Szeptemberben Szegeden is rendeznek vizslasétát.

Kutyák, kutyák és megint csak kutyák (galéria)

A Facebook atyja rajong a puliért

Juhnyájat terelt Ópusztaszeren augusztus 3-án, a Rózsa Sándor születésének 200. évfordulója alkalmából szervezett emléknapon Tari József pulijai. A sándorfalvi tenyésztő fontosnak tartja, hogy eredeti feladatukra is megtanítsa a kutyakiállításokon szépen szereplő ebeket. A tenyésztőtől megtudtuk, a vizslák mellett a magyar fajták közül a pulik iránt mutatkozik a legnagyobb kereslet. A puli a magyarsághoz köthető nemzeti szimbólum, ősei a pásztoremberek nélkülözhetetlen segítői voltak.

Egy-egy híres terelő kölykéért akár egy marhát is adtak. Tari József kutyái is nagyon ügyesek és keresettek: az Amerikai Egyesült Államokba, Oroszországba, Ausztráliába és Szerbiába is került már közülük. Mark Zuckerbergnek azonban nem ő adott el pulit, pedig a Facebook alapítójának két éve van egy Beast nevű pulija. Az ebet egy amerikai tenyésztőtől kapta. A közelmúltban Magyarországra, a kisújszállási Ludas Matyi Pulitenyészethez is ellátogatott Zuckerberg. A látogatás oka, hogy Zuckerberg és neje beleszeretett a magyar terelőkutyákba, ittjártukkor a komondorok után is érdeklődtek.
A legendárium szerint a Facebook-alapító feltétlenül magyar kutyát szeretett volna vásárolni, és egy darabig habozott a puli és a komondor között.

Nem elég azonban csak sétáltatni őket, igénylik a foglalkozást, hogy feladatot kapjanak. Ezek a kutyák eredetileg arra lettek kitenyésztve, hogy együttműködjenek a vadásszal, ezért nagyon fontos számukra a gazda közelsége.

– Hihetetlenül szeretetéhesek, egy kis szeretetmorzsáért, egy jó szóért eladnák a lelküket. Hálásak, hűségesek és rettenetesen ragaszkodó kutyák – mondta Gál Attila. A szekszárdi borász 5 éve tart vizslát. Volt olyan időszak, amikor négy eb is szaladgált a család szőlőbirtokán. – Dugót a borospincénk vendégei találták az erdőben. Az egyik férfi haza szerette volna vinni, de a neje választás elé állította: vagy ő, vagy a kutya. Így a kölyökvizsla nálunk maradt. Később párt is kapott, és kölykeik születtek – magyarázta Gál Attila, aki elárulta, a falka mindenféle csínytevést elkövetett, macskákra vadásztak, és megdézsmálták a gyümölcsöst. Képesek voltak a fáról megenni a cseresznyét. De szüretelés után a törkölybe is szívesen belekóstoltak.

Nagyvárosi vadászebek

– A vizsla volt előbb vagy a vadászat? – kérdeztük Ősi Zsolttól, akinek a közelmúltban jelent meg a Vizsláskönyve. Ebben arról ír, mire is való a vizsla. A budapesti Ősi Zsolt tíz évig hivatásos vadászként dolgozott, majd elvégezte a jogot, és ügyvédi praxist alakított ki.

– A vadászat számomra több mint hobbi, életforma. Született budapesti, belvárosi vagyok, de szívem-lelkem mindig is a vadvilágba vonzott. Ez a fő motívuma a könyvemnek is, hiszen manapság a nagyvárosokban egyre divatosabb apróvadas vadászkutyát tartani hobbikutyaként. Növekszik a népszerűségük, mert kiváló családi pajtások. Viszont a mai urbánus vizslagazdának – bár élvezi kedvencének kiváló szellemi és fizikai tulajdonságait – többnyire homályos ismeretei vannak afelől, valójában mi is lenne a feladata a kutyájának. Amikor éppen nincs vadászati szezon, én is a városi kutyatartók hétköznapjait élem, naponta háromszor viszem sétálni a vizslákat: Zsivány az öreg mester, Vacok pedig a fiatal segéd. Kutyasétáltatás közben mindig beszélgettem a kutyás közösségekkel, próbáltam nekik mesélni arról, miért olyan csapatjátékos és együttműködő a magyar vizsla vagy éppen a golden retriever. Addig-addig mondogattam nekik, amíg összeállt a könyv anyaga – magyarázta Ősi Zsolt. Szerinte felületes megközelítés, amikor azt mondják, hogy a kutya kertes házba való. Azoknak a vadászoknak a vizslái, akik belvárosban tartják a kutyájukat, sokkal jobb partnerek, rutinosabb együttműködők, hiszen legalább napjában háromszor foglalkozni kell velük. Mindig a családhoz kell tartozniuk, hiszen folyamatosan társaságot, foglalkoztatást igényelnek mind fizikailag, mind szellemileg. A kertben tartott kutyákkal közel sem foglalkoznak annyit, mint a lakásban élőkkel. Márpedig ez sivár élet egy olyan bonyolult munkára nemesített kutyának, mint a vizsla.



Bentlakásos edzőtábor

A vadászok körében a vizsla a legkedveltebb mindenes vadászkutya. Főképpen apróvadas vadászaton használják, de sebzett nagyvad keresésére is megtanítható. Jellegzetes pózban jelzi a vadat, a lövés után megkeresi, és be is hozza a vadásznak. – A vizsla a legintelligensebb kutyafajták egyike – mondta a hódmezővásárhelyi Bajusz István aranykoszorús vizslavezető, aki negyven éve foglalkozik kutyák nevelésével. Nem hiába lett Csongrád megye kinológusa: meglepően jól ért az ebek nyelvén. Sajátos módszeréről két könyvet is írt. Bentlakásos kutyaiskolájába az ország minden pontjáról érkeznek delikvensek, de fordultak már hozzá tanácsért olasz, német és osztrák gazdák is. Az edzőtáborban jól nevelt, feladatait precízen végrehajtó vadászkutyát farag a vizslákból. Azonban nemcsak a kutyákat, a gazdákat is tanítja. – Személyre szabott tréninget tartok. A gazdát tanítom meg arra, hogyan kell kezelnie a kutyát. Amikor látom, hogy megértette, hazaadom az ebet, és onnantól kezdve a kutya tanítja a gazdát – mondta Bajusz István. Kutyái messze földön híresek. Szép helyezéseket értek el a vizslaversenyeken, kimagaslóan teljesítenek a világbajnokságokon.

Kutyák, kutyák és megint csak kutyák (galéria)

* * *

Komondor: az ősi magyar pásztorkutya

– Ha helyesen nevelik a komondort, nem akarja a dominanciáját bizonyítani a gazdájával szemben. Kimondottan embercentrikus, a szeretetét nemcsak gazdájára, de a családtagokra és a közeli barátokra is kiterjeszti – mondta Robár János, aki jelenleg 8 komondort nevel szegedi kertes házában. Legnagyobb büszkesége egy Európa-kiállításon elért első helyezés, még 2008-ból, ahol utóddíjat is kapott. Ilyenkor az egész kutyacsaládot, anyát, apát, gyereket értékeli a zsűri, de csak úgy, ha egy tulajdonban nevelkednek. Robár János legnagyobb kutyája Ciklon: 86 centis és közel 60 kilós.

Szerinte a komondor rendkívül megbízható házőrző, több ember kért már tőlük kutyát a tanyára. A komondor az egyik legismertebb magyar pásztorkutyafajta, amelyet a legrégebben tenyésztettek ki, 1454-ben már voltak róla feljegyzések.

Kutyák, kutyák és megint csak kutyák (galéria)

A második világháborúban populációja ugyanúgy nagy veszteségeket szenvedett el, mint a kuvaszok, az ellenséges katonák egyszerűen agyonlőtték a házőrzőket.

– Ha jól tudom, az országban tíznél is kevesebb élő kutya maradt meg, hosszú ideig tartott, amíg újra megszaporodtak – mondta Robár János.
Utána viszont megváltozott a tenyésztés iránya, korábban az ősi értékek megőrzésére helyezték a hangsúlyt, később az esztétikai megjelenés is fontos lett. A szőrzet egyre inkább szalagossá, zsinórossá vált, eltűnt a krémszínű árnyalat, és nagyobb testűek lettek a komondorok. De ezzel együtt nem tűntek el a fajta ősi jó tulajdonságai, a karakánság, bátorság, hűség és méltóságteljesség.

Korábban nevezték gubancos magyar juhászkutyának, selyemszőrű farkasebnek, pusztai komondornak, lompos szőrű komondornak, bagolyszemű komondornak vagy csak egyszerűen komondornak, amely szó a nyelvemlékek szerint mindig a nyájat őrző nagy testű kutyákat jelölte.

Olvasóink írták

  • 4. Gyuri_maci 2013. augusztus 04. 20:46
    „Azért a drótszőrű kis kefe vizslákról se feledkezzünk el :)) Végre valami szívmelengető írás is :)”
  • 3. Aranea 2013. augusztus 04. 20:12
    „Terelik a birkáikat...

    :)”
  • 2. DOOMER 2013. augusztus 04. 19:32
    „Dugóról jut eszembe, hol van Narancs és Tetves?

    :)”
  • 1. lukrecia 2013. augusztus 04. 10:43
    „Ok Frakk a leghíresebb, de a macskák között Lukrécia is a TOP-n van :))”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Tíz éve járja a tanyavilágot Zsuzsanna

Tíz éve gondoskodik a bordányi tanyavilágban élő elesett emberekről Simon Mihályné Márta Zsuzsanna tanyagondnok. Ő a hét embere. Tovább olvasom