Délmagyar logó

2017. 09. 24. vasárnap - Gellért, Mercédesz 12°C | 18°C Még több cikk.

Frankenstein: a teremtés felelőssége

Hollós Gábor rendezésében, Poroszlay Kristóf címszereplésével pénteken mutatták be a Frankensteint a kisszínházban.
Mintha híradósok kérdeznék az utca emberét Frankenstein teremtményéről, úgy beszélnek civil fejek kivetített videofelvételen arról, hogyan képzelik el a „szörnyet". Az ifjú tudós – a címszerepet Poroszlay Kristóf játssza – műanyag fekete hullazsákokban egymás után húzza át az „alapanyagokat" a színpadon, majd Webboy feliratú laptopjáról teszteli a Vitruvius-emberként kifeszített teremtett Lény szerveinek működését.

Hollós Gábor a mába helyezte a sztorit, és Mary Shelley 19. századi nevezetes regényét csak alapanyagnak tekintve írt egy új, saját darabot. Pontosabban darabnak nem is nevezném, inkább vendégszövegekkel feldúsított forgatókönyvnek, amely nem a jól ismert történet elmondását tekinti a legfontosabbnak, hanem a társított filozofikus gondolatok közvetítését.

Frankenstein a kisszínházban: Mary Shelley világsikerű regényét Hollós Gábor állította színpadra. Fotó: Kuklis István (galéria)

Új színházi nyelv
A színháztudomány világhírű német professzora, Hans-Thies Lehmann nyomán posztdramatikus előadásnak nevezi a rendező rendhagyó produkcióját, amely arra a tézisre épít, hogy a kortárs színházban alapvetően megváltozott a szöveg helyzete, új színházi nyelv alakul ki. A hagyományos dramaturgia helyébe a töredékes történetmesélés, a multimediális effektekkel és társművészeti elemekkel felturbózott új típusú narráció lép. A szegedi underground zenekar, a Médea Fiai együttes két tagja, a dobokat uraló Szokol Szilárd és a basszusgitáron játszó Lengyel Zoltán mellett a Brestyánszki nővérek, a csellista Bernadett és a hegedűs Dína muzsikál folyamatosan a színpad balszélén. Klasszikus harmóniáktól a Penny Lane dallamán át a kortárs tendenciákat idéző szólókig, duettekig, kvartettekig sokféle aláfestő, hangulatteremtő zenét, hanghatást kikevernek, jótékony feszültséget adva az egyébként erősen hullámzó intenzitású és tempójú előadásnak.

Művér palackból
Szívós László kopaszra borotvált, fehérre festett fejjel, Marilyn Manson legvadabb tekintetét idéző vérfagyasztóan „világító" kontaktlencsével játssza Frankenstein teremtményét. A Lény nem eredendően szörnyeteg, kétségbeesett kapcsolatteremtési kísérletei, szeretetvágya, kínzó magánya nagyon is emberivé, szánandóan sérülékennyé teszi.

Frankenstein a kisszínházban: Mary Shelley világsikerű regényét Hollós Gábor állította színpadra. Fotó: Kuklis István (galéria)

A produkció többi szerepe nem igényel nagy ívű, komplex színészi alakításokat, inkább a rendező által kitalált koreográfiához jó ritmusérzéket, hatásosan megfogalmazott, kifejező gesztusokat, sokszor erősebb fizikai, mint emocionális jelenlétet. Abszurd módon megkoreografált rapid jelenet például Frankenstein egész családjának kiirtása: egy műanyag palackból a narrátor szerepét is betöltő Kéner Gabriella (Justine) önti a művért az áldozatokra. Groteszk és már-már mulatságosan teátrális, horrorparódiába illő a kép, a sok művér és az idegesítő hangeffektusok mégis sokkolóan hatnak a nézőre.

Szájba rágott tanulság
A rendező a „létezés drámájába" vendégszövegekkel beleszövi az aktuális uralkodó ideológiát is. Előbb didaktikusan az individualizmus mint elítélendő erkölcsi rendszer, politikai, társadalmi szemléletmód és gondolkodás kritikáját adja, majd a hübrisz pórázon tartását javasoló miniszterelnöki évértékelőre rímelve, Frankensteinre vonatkoztatva Hérakleitoszt idézi: „A hübriszről van itt szó, ami a legnagyobb bűnt jelenti: azt, amikor az ember önmagát hiszi mindenhatónak, az isten helyett. A hübrisz nem egy a bűnök közül, hanem a bűn a maga teljességében."

Frankenstein a kisszínházban: Mary Shelley világsikerű regényét Hollós Gábor állította színpadra. Fotó: Kuklis István (galéria)

A teremtés felelősséggel jár, a szeretet és kapcsolatok nélküli ember veszélyes – mondhatnánk fel az előadás alaposan szájba rágott tanulságait. Bár a Lényt végül géppisztolysorozattal leterítik egy helikopterről, „amit a tudomány egyszer világra hozott, többé nem szabadulunk attól" – harsogja a narrátor, és vörös háttérfényekkel a test arányait ábrázoló Vitruvius-ember-installációk, azaz újabb teremtett lények ereszkednek a színpadra. „Vigyázzatok!" – figyelmeztetnek.
Vigyázunk.

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Súlyos problémák: sürgősségi ellátásra szorulnak az SBO-k

Nem volt átgondolt a sürgősségi ellátás magyarországi bevezetése - ez szerepel a Magyar Orvosi Kamara állásfoglalásában. Tovább olvasom