Délmagyar logó

2017. 05. 28. vasárnap - Emil, Csanád 13°C | 25°C Még több cikk.

Fülemülék éjszakája a szegedi ligetben

Fülemülék éjszakája volt az újszegedi ligetben – angol hagyomány alapján, először Magyarországon. A szervezők magnót is vittek, „konzervált" fülemüleénekkel. Nem azért, hogy a résztvevők ezt hallgassák az igazi helyett, hanem hogy hátha válaszol rá az esetleg hallgatag fülemüle. A számítás bevált: három helyen is megszólalt a láthatatlan, csodálatos énekű madár.
A fülemüle színezete egyszerű – éneke viszont csodálatos
Megyünk a késő esti liget csaknem-feketeségében, jó osztálynyian: idősek és fiatalok vegyesen. A fülemülék éjszakáját a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) Molnár Gyula vezetésével működő megyei csoportja szervezte; a szegedi rendezvénnyel egy időben az MME Budapesten is tartott fülemüleéjt.

Az ég feketeségénél csak a környező fák és bokrok feketébbek. Haladunk a sűrűben, élénk szúnyogcsapkodás közepette. Errefelé észleltek a megfigyelők előzetesen fülemülét. Most azonban sehol semmi, csak a szüleiktől eleséget kérő macskabagoly-fiókák halk nyöszörgése. Már ez is élmény. Aztán reflektorfény vág bele az éjszakába – egy autó akar mindenáron bekanyarodni a fák közé. Ez már nem annyira élmény, nem csodálható, hogy fülemüle sehol. Tíz perc várakozás, majd következik a csel. Magnó kerül elő. – Lejátsszuk a fülemüleéneket. Hátha így sikerül válaszadásra bírni a „terület tulajdonosát" – mondja suttogva Szabó Andrea szervező, az egyesület alkalmazottja.

Magnó bekapcs, még véget sem ér a „konzervált" fülemüle-szóló, máris megszólal az igazi! Sokkal erőteljesebb, mint a konzervált hang, ellentmondást nem tűrően csattog, csodálatos fülemülehangon, tőlünk alig öt méterre. Jelzi a nem létező vetélytársnak: a területnek ő a gazdája. Éjjellátó készülék kerül elő, többen azzal próbálják szemügyre venni a láthatatlan madarat, de az a bokrok legsűrűbbjéből énekel.

Májusban a legszebb

A fülemülék éjszakája angol eredetű, Magyarországra a skandináv országokon keresztül jutott el. A cél: fölhívni az emberek figyelmét a természet szépségeire. A májusi fülemüleszó a lehető legalkalmasabb erre.

Hogyan lehetne lefordítani magyarra a fülemüle énekét? Herman Ottó, egykori, nagy természettudósunk – aki Szeged parlamenti képviselője volt valaha, és sokat tett a városért – így adta vissza e csodálatos madáréneket Májusi fülemüle című kis írásában: „Pűj–pűj–pinty! / Állj–megállj!–megállj! / Csak–csak–csak–csak–csak / Itt!"
Kis mesét is kanyarított hozzá: már minden madár megérkezett, s az erdő azt tárgyalja, hol lehet vajon a fülemüle? Aztán egyszer csak egy erdei pinty száll el a bokrok fölött, s „felszól" neki a fülemüle, jelezve: itt van. És csak innentől igazi a május...

A valóság, persze, az, hogy a fülemüle saját területét védi a konkurensektől. – Ahhoz, hogy a fiókákat a szülők elláthassák megfelelő mennyiségű rovarral, kellő nagyságú terület kell, s miközben a tojó ül az olívzöld tojásokon, a hím „akusztikai kerítést" kovácsol – mondja Szabó Andrea.

Aki nem hallott még fülemüleéneket, annak semmit nem mondanak az idézett, Herman Ottó-i sorok – ám aki csak egyszer is hallott, azonnal tudja, ennél élethűbb „fordítást" nehéz kitalálni. Sőt, aki már hallott fülemülét, csak épp nem tudja, hogy fülemüleéneket hallott – az is ráismerhet erről.

Még a liget két másik pontján is sikerült megszólaltatni a fülemülét.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

A száraz medence nem balesetveszélyes

Szeged napjára hagyományosan lezárják a Móra-múzeum előtti szökőkutat, de az idén el sem indul… Tovább olvasom