Délmagyar logó

2016. 09. 25. vasárnap - Eufrozina, Kende 10°C | 20°C

Fűzlégycincér és fakókeselyű

Óriási, embernél nagyobb szárnyfesztávolságú fakókeselyű is van a Móra Ferenc Múzeum természettudományos gyűjteményében – de van kékcsőrű réce, s reznektúzok is. Egykor nem voltak ritkák Magyarországon, ma úgyszólván nincsenek. A Szegeden fölfedezett fűzlégycincér az egész világon nincs másutt. A vidékiek közül a szegedi múzeum madár- és rovargyűjteménye a legteljesebb.
Gyönyörű lett a múzeum kiállítása Fotó: Frank Yvette
Csak a jéghegy csúcsa, amit a múzeum állandó kiállításain láthatnak az érdeklődők. Több mint 432 ezer, összefoglaló néven „természettudományos tárgy" található nálunk – mondja Gaskó Béla, a Móra Ferenc Múzeum igazgatóhelyettese. A természettudományos gyűjtemény nagyobb része a múzeum raktáraiban található. A vidéki múzeumok közül a szegedi rendelkezik a legnagyobb madár- s rovargyűjteménnyel, és a puhatestű- és kövületgyűjtemény is a legteljesebbek közé tartozik. – A kollekció ma is bővül, sok esetben azt lehet mondani: sajnos – mondja az igazgatóhelyettes. Ugyanis, bár gerinces állataink legtöbbje védett, például autó elütötte, magasfeszültségű vezetéknek ütközve áramütést szenvedett, megmérgezett példányokra gyakran bukkan a határt járó. S ha már rájuk bukkant – nagyon helyesen –, a közművelődést szolgáló múzeumba juttatja őket.

Mi haszna a múzeumi gyűjteménynek? A tudományos munkát éppúgy szolgálja, mint az ismeretterjesztést. Ha valaki nem tudja megállapítani, milyen madarat látott, a gyűjtemény alapján könnyen azonosíthatja, sok esetben megbízhatóbban, mint könyvek ábrái segítségével. Soroljunk föl
A raktár sincs elzárva

A természettudományos gyűjteménynek a múzeum raktáraiban elhelyezett része – azaz a többség – sincs elzárva az érdeklődők elől. Ha a látogatást egy héttel előtte jelzik a szervezők a múzeumnak, és ha a csoport nem nagyobb húsz fősnél, az intézmény fogadja a raktárban is – az idegenforgalom résztvevőit, s a diákokat is.  
néhányat a gyűjtemény leginkább unikumnak tekinthető darabjai közül! A rovarvilágból ilyen például az 1934-ben, Szegeden, Stiller Viktor által fölfedezett fűzlégycincér. Az egész világon csak környékünkön él; preparált példányainak legtöbbje a Móra-múzeumban látható, ezeket Gaskó Béla gyűjtötte. A puhatestűek (csigák, kagylók) első példányai még 1883-ban kerültek a múzeum jogelődjének tulajdonába. Az idők során összekeveredett gyűjteményeket maga Móra Ferenc rendszerezte – sok cédula őrzi a nagy író-múzeumigazgató kézírását. A legújabb puhatestű-gyűjteményt Bába Károly nyugalmazott főiskolai tanár adományozta a múzeumnak.

A madárgyűjteményen belül szólni kell például Beretzk Péter, Marián Miklós, illetve Gaskó Béla példányairól. A fakókeselyű, a parlagi és a rétisas, a vándorsólyom, az ugartyúk – hogy csak néhány látványos madarat említsünk – olyan kuriózumok, amelyekre a világ minden természettudományos gyűjteménye joggal lenne büszke, ha az ő tulajdonukban volna. Az emlősök? Kis termetű, viszont annál ritkább lény a földikutya, ez a föld alatti járatokban élő, akár méternyi magas földhalmokat is feltornyozó rágcsáló, mely a puszták mezőgazdasági művelésbe vonásával jóformán kipusztult Magyarországról.

A megye déli részén létesülőben lévő Köröséri Tájvédelmi Körzet (semmi köze a Köröshöz) területén még él. A közismert, a gyerekek számára mesehősöket jelentő állatok közül az őz például éppúgy megismerhető a gyűjtemény alapján, mint a róka, medve, vadmacska. Mikor lát ilyeneket élőben egy Csongrád megyei diák?

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Szigorúan ellenőrzött adatok

Harminc családnak biztosít pályázat útján bérlakást a szegedi önkormányzat. A bérlőket szigorúan… Tovább olvasom