Délmagyar logó

2017. 09. 22. péntek - Móric 11°C | 17°C Még több cikk.

Galambszépségek a kifutón

A hétköznapi embernek a galamb repül, s kétfélét különböztet meg: a postagalambot, meg azokat, amelyeket a tereken etetnek a gyerekek és az idős nénikék.

Holott a díszgalamboknak külön szakosztálya van.

Magyarország nagyvárosaiban, Békéstől Győrig a galamb- és kisállattenyésztő szövetségnek a szépségkategóriában 120 egyesülete van mintegy háromezer taggal. A hazánkban kitenyésztett Komáromi bukó világszerte ismert, a legnagyobb klubhálózat Németországban alakult ki, de Ausztriában és az Egyesült Államokban is külön klubja van e fajta tenyésztőinek.

A V–66-os Galambtenyésztő Egyesület elnöke, Rajna István szerint a magyar galambnak nagy elismertsége van külföldön is. Ő maga is a Komáromi bukót tenyészti – galambjaiból van Amszterdamban és Moszkvában is –, s mint mondta, Európában mindenhol ezen a néven ismerik a fajtát.

– A szakirodalomban az amerikai standard is megvan. Ők nem változtatnak, mi három-öt évenként próbálunk változtatni, finomítani, hogy elegánsabb, esztétikusabb legyen a galamb. Szüleink, nagyapáink a hosszú csőrű galambot nem kedvelték, mert a hosszú csőr a fejformát megnyújtja, míg a rövidebb, kerekebb elegánsabbá teszi a madarat – magyarázta Rajna István.

Rajna István Komáromi bukót tenyészt.
Rajna István Komáromi bukót tenyészt.

– A szépségverseny más, mint a reptetés, ahol a repült távok, idők számítanak. A díszgalamboknál a lábtól a madár fejéig az izomzatra, tollazatra, fejre, fésűre, szemgyűrűre, sok mindenre pontoznak galambfajtától függően. A pávagalambnál a farokalakzat sokat nyom a latban, míg a begyesnél az, mennyire fújja fel a begyét ingerlésre. De lehetne sorolni, hogy a vizsgázott szakbírálóknak mi alapján kell minősíteniük a galambokat.

A szépségversenyeken a legmagasabb adható pontszám a 97, amely közelít a százpontos ideál standardhoz. Azt sosem adják ki. Kiváló minősítést már 96 ponttal el lehet érni.


Sokat számít, hogyan készítette fel a galambot a tenyésztő

– A szépségversenyes kiállításra – némi túlzással – éppúgy kell készülni, mint a hölgyeknél. Ott is először megtanulnak magas sarkú cipőben sétálni a lányok, fodrász, manikűrös foglalkozik velük. Itt ugyanúgy. Én a hétvégi verseny előtt már szerdán kiveszem a galambot a dúcból, beviszem a műhelybe, elkezdem hozzászoktatni a ketrechez. Az a galamb, amelyik nem szokja, hogy ott kell díszelegni, pompázni, hátránnyal indul.

A galambnak a csőrét, karmait és a tollszerkezetét is rendbe hozzák a verseny előtt. Van egy megengedett határ, amikor még a beavatkozás nem látszik, addig ki lehet húzni a tollat bármelyik színes, rajzos fajtánál. Úgy jobban érvényesülnek a kontúrok.

A versenydíszgalamboknál nincs akkora pénz, mint a reptetett postáknál. Mintegy 20–50 ezer forintot lehet kérni egy jó tenyésztésű galambért.

A Lengyel hiúz fajtájú galamboknál a világon elfogadott nyolc szín megtalálható Somjai Róbert mintegy 130 egyedes tenyészetében. Az országban hárman vannak, akiknél mindegyik szín megtalálható.

– Ezeknél a galamboknál a sárga, a fekete, a vörös és a kék, valamint ezeknek a szalagos, illetve pikkelyes változatai teszik ki a nyolc színt. A bírálatoknál mindig arra törekednek, hogy a szalag, illetve a pikkelyezettség szabályos legyen. Ez minősíti a galambot. Az idei vörös pikkelyes galambom tiszteletdíjas lett – büszkélkedett Somjai Róbert.

Arra a kérdésre, hogy mi jó a galambtenyésztésben, a következő válasz hangzott el: – Amikor kiülök közéjük, figyelem, hogyan etetik a fiókákat, hogyan állnak párba, vagy meggyűrűzöm a fiókákat. Élvezem, ahogyan a törődést meghálálják, s hogy egy kiállításon megfelelnek, a fajtastandardok megjelennek a saját állományban. Amikor egy hozzáértő vagy kevésbé olyan elcsodálkozik rajta. A karácsonyt is velük töltöttem, egyedül vagyok. A gyertyagyújtás is a galambok között volt...

– Nem elég csak kukoricát vagy búzát adni nekik. Nyolc-, tízféle magból – apró magokból, kölesekből, borsókból, napraforgóból és piros-sárga kukoricából – áll a takarmány. Meghálálják szépségükkel s ragaszkodásukkal. Amikor hazamegyek, felélénkülnek. Egészen másként viselkednek, amikor egyedül vagyok vagy idegennel megyek be hozzájuk. A legidősebb galambom tizenegy éves, ez nagyjából az életkoruk is. Nagyon öreg, nem termékeny, de megbecsülésből tartom – mondta Somjai Róbert.

Somjai Róbert Lengyel hiúz fajtájú galambokat tenyészt.
Somjai Róbert Lengyel hiúz fajtájú galambokat tenyészt.

A galambok 7–8, a kisebb testűek 10 éves korukig termékenyek, 2 és 5 éves kor között a legtermékenyebbek és a legjobb fiókákat nevelik, évente 4–5-ször két fiókát.


A jó tenyésztő nemcsak tartja, de meg is eszi a galambot

– Egy jó tenyésztőnek selejtezni is tudni kell. Amelyik a fajtastandardnak nem felel meg, s elajándékozni sem lehet, meg kell válni tőle. Nem jó érzés, de ha meghagyom, az állomány tenyészértéke mindig csak csökken – magyarázta Somjai Róbert.

Olvasóink írták

  • 5. bélás 2010. február 22. 11:35
    „Tegnap jó volt az idő, kiengedtem őket repülni. Jó volt nézni őket, ahogy játszadoztak a szeleken, ha elfáradtak napoztak a tetőn. Engem nyugtatnak a galambok látványa és a kutya társasága.”
  • 4. ferdzso 2010. február 21. 22:22
    „"franzvon"! Ha meg csókolnád, lehet, hogy királylánnyá változna? De meg ne próbáld! Nehéz el tartani manapság egy el kényeztetett semmihez sem értő, lehet ,hogy ronda csajt! Az is lehet, hogy csak ki harapna egy picit a szád széléből, mert Téged is kajának néz.Az sem egy kellemes élmény...Maradj a "szemezésnél"!”
  • 3. franzvon 2010. február 21. 08:35
    „Az egyik teknősöm egy missisippi tarajosteknős.
    Leírása szerint a természetben alig lehet megfigyelni, mert olyan félős, hogy amint a közelébe érnek azonnal beleveti magát a vízbe.
    No kezdetben ezt produkálta az enyém is-mint a villám úgy húzott el mindig a terkó legtávolabbi zugába, ahol befúrta magát a félelemtől.
    Évek alatt -ahogy gondoztam,etettem-sőt beszéltem is hozzá-megszokott.Odamegyek hozzá-zavartalanul napozik tovább a lámpa alatt-még a fejét is meg tudom simítani.Figyeli, hogy szórok-e be kaját-ha igen vízbe ugrik, betankol, majd újra kimegy napozni.És ecsém ez az állat mindig a szemembe néz!Nem úgy mint egyes emberek!”
  • 2. Mike3 2010. február 21. 07:41
    „egyetértek. olyan az, mint a természetfilm. mutatnak egy kedves, gyönyörű állatot, andalító zene, mindenki olvad és akkor jön a DE A HIÚZ ÉBEREN FIGYEL és kinyírják az orrod előtt eddig csodált jószágot.”
  • 1. franzvon 2010. február 21. 06:19
    „Az állatokkal való törődés magának az embernek is jót tesz-gyógyerejű energiákat ad oda- vissza.
    De hogy a végére miért kell odapiszkítani?”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Varázslók főműsoridőben

A magyarok között is hódít az ezotéria, derült ki egy felmérésből. Egyre többen hisznek a természetfelettiben, de a tömegkommunikáció fejlődése is hozzájárult a "spirituális boom"-hoz. Tovább olvasom