Délmagyar logó

2017. 05. 30. kedd - Janka, Zsanett 14°C | 29°C Még több cikk.

Gali László 1956-ban a Délmagyarországot védte

Szeged - 1956-ban katonatisztként teljesített szolgálatot az akkor 26 éves Gali László. 57 év elteltével feleleveníti 18 nap történetét: miként védte katonáival a Délmagyarország Kárász utcai szerkesztőségét és nyomdáját, hogyan vitte haza újszülött kislányát a klinikáról, és mi történt vele a fővárosban.

A kisteleki Gali László 26 évesen honvéd hadnagyként teljesített szolgálatot 1956 októberében és novemberében a Magyar Néphadsereg kiskunmajsai gépkocsizó lövész ezredénél.

– 1956. október 23-án délután szabadságot kértem és kaptam a parancsnokságon, hogy másnap a feleségemet és október 19-én született kislányomat a szegedi szülészeti klinikáról hazaszállítsam – idézi fel 83 esztendősen a forradalom napját. – Aznap szerencsétlenségemre a laktanyában aludtam, hajnali 4-kor indultam volna Szegedre a családomért. Ahogy kiléptem a legénységi épületből, a századkürtös riadót fújt a parancsnoki épület előtt. A kapuügyeletes közölte velem: „kilépni tilos, senki nem hagyhatja el a laktanyát, csak belépés van". Visszamentem a századomhoz, átöltöztem, és átvettem a parancsnokságot a századparancsnok beérkezéséig. Példa nélküli parancsot adott ki az ezredügyeletes tiszt: „Lőszeresládákat, kézigránátos ládákat felbontani! Lőszert és kézigránátot kiosztani! Kézigránátokat élesíteni! A műszaki sáncszerszámokat kiosztani!" Fél óra múlva a század menetkész volt. Négy és fél órán át várakoztak, de senki nem tartott tájékoztatást még a tiszteknek sem.

Október 24.

A bizonytalanságot jellemzi, hogy az ezredet előbb Budapestre vezényelték, de alighogy elérte Jászszentlászlót, új paranccsal megfordították Szeged irányába. Csólyospálosig jutott a csapattest, amikor egy új parancs hátraarcot vezényelt Budapest felé. Kiskunfélegyházán állították meg ismét az ezredet, hogy délután az újabb, a negyedik parancs Szegedre küldje, az alsóvárosi Kossuth-laktanyába. Ott a politikai tiszt azonnali hatállyal más-más alegységhez osztotta be a tiszteket. Gali hadnagy azonnal tiltakozott, mondván az új alegységnél senkit nem ismer, és csak az eredeti egységével hajlandó őrző-védő feladatot ellátni. Azt is tudni akarta, kinek az ötlete volt ez a felháborító intézkedés, kikkel akar a vezetés csatát nyerni, ha a tisztjeiben sem bízik. A komisszár emlékeztette, hogy statárium van, a parancsot végre kell hajtani. Így az egysége 24-én délutántól másnap reggelig a rókusi pályaudvart és az Izabella hidat őrizte.

A szegedi Kárász utcán is sokan gyűltek össze a forradalom napjaiban. Fotó: Móra Ferenc Múzeum
A szegedi Kárász utcán is sokan gyűltek össze a forradalom napjaiban.
Fotó: Móra Ferenc Múzeum

25-én délután a Délmagyarország Kárász utca 11. szám alatti szerkesztőségéhez és nyomdájához vezényelték őket, ahol ma a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat működik. Parancsot kaptak a nyomda kiürítésére, őrzésére, védelmére. – A nyomda veze-
tőivel közöltem, milyen parancsot kaptam, megkértem őket, fejezzék be a munkát és hagyják el a nyomdát. A dolgozók, akik védelmet kértek, benn maradhattak, az épület előtt és a tetején állítottam fel őröket – emlékezik vissza Gali László.

– Ellenőrzéskor egy nyomdászt találtam a betűszedő teremben, ceruzával írt röplap szedésén dolgozott. Az állt rajta: „Ruszkik haza! Kilépni a Varsói Szerződésből! Vesszen az ÁVH! Sajtó- és szólásszabadságot! Független, demokratikus Magyarországot! Progresszív adók eltörlése! Magántulajdont vissza!" Mondtam a nyomdásznak, hogy a követelések jogosak, és megkértem, minél hamarabb fejezze be a munkát, a kiszedett szöveget tegye a táskájába, és hagyja el a termet. A bent maradt újságírók és nyomdászok egy emeleti helyiségben egész éjjel a Szabad Európa rádió és az Amerika Hangja adásait hallgatták.

Október 25.

Este 8 órakor a Széchenyi térről a Kárász utcán át vonult egy 100-150 fős tüntető csoport a Dugonics tér felé, a Himnuszt és a Szózatot énekelték, nemzeti zászlókat lobogtattak. A kapu előtti őrséget a fiatal szakaszparancsnok megduplázta. Az egyre gyarapodó tömeg eleje odébb, a Kölcsey utcánál megállt, és a katonák felé fordulva tapsolt: „Éljen a magyar hadsereg! Éljenek a katonák!" – ismételgették kórusban, majd a röplapon lévő követeléseket kiabálták. Tíz percre rá a fiatalok hangnemet váltottak: „Lőjétek le a parancsnokotokat! Álljatok közénk! Adjátok át a fegyvereiteket! Ha nem engedelmeskedtek, veletek díszítjük ki a Kárász utcát!" – ordították a tömeg közé keveredett provokátorok. Katonaviselt fiatalemberek megkísérelték a felállított őröket lefegyverezni, erre a parancsnok bevonta az őröket, és becsukatta a kaput. A felbőszült tüntetők rugdosták a kaput, majd elcsendesedtek, valaki a parancsnokot kérte a kapu elé. Egy katona kíséretében Gali hadnagy kiment, egy hosszú, fekete bőrkabátos, magas, jó megjelenésű, középkorú férfi állt a kapuban, a tüntetők bizottságának vezetője. Kérte, hadd nyomtassák ki a röplapjukat. A parancsnok mondta, hogy már ismeri, kiszedték, talán nyomtatják is. A bőrkabátos megígérte, hogy próbálja csitítani a tömeget.

Gali László 1956-ban honvéd hadnagyként teljesített szolgálatot. Fotó: Karnok Csaba
Gali László 1956-ban honvéd hadnagyként teljesített szolgálatot.
Fotó: Karnok Csaba

– Kritikussá vált a helyzet, a teljes őrséget harckészültségbe helyeztem. A városi parancsnokságtól azt az utasítást kaptam, ne engedjünk a tüntetőknek, minden körülmények között tartsuk magunkat, védjük meg a nyomdát. Ugyanakkor Szegedre érkezésünk pillanatától fegyverhasználati tilalom volt érvényben – idézte fel a forradalom számára legnehezebb napját. – Igyekeztem a katonákat higgadtságra, határozottságra bírni, hogy hagyják figyelmen kívül a fenyegetéseket és mocskolódásokat. Mondtam nekik, kapitulálnunk nem szabad, mert lincselés és gyilkolás lesz a vége, tűzparancsot nem adhatok, a tüntetők támadása esetén önvédelemből mindenki saját felelősségére használja fegyverét. Tömegbe lőni tilos, mondtam a katonáknak. Az alegység a fenyegetések ellenére meglepően higgadtan, katonához méltóan viselkedett. Erőszakra, támadásra végül nem került sor. A megfogyatkozott tömeg hajnali 2 órára szétszéledt.

Október 26.

A szegedi ellenállás vezetői október 26-án délelőtt 9 órára nagygyűlést hirdettek a Széchenyi térre. A katonák már reggel 6-kor kiürítették és lezárták a teret. A Kárász utcát a nyomdához közeli Kölcsey utcánál zárták le, a gyülekező százak–ezrek a kordonon kívül tüntettek. Röplapokat lobogtattak. A Széchenyi tér felől érkező Pobeda gépkocsit a Kárász és a Kölcsey utca találkozásánál a tömeg megtámadta. Ütötték, verték, rugdosták és ringatták a gépkocsit, majdnem felborították. Gali hadnagy odament, látott hátul egy ÁVH-s törzsőrmestert, géppisztolya kidugva. Lőtt volna, de szerencsére a fegyver csütörtököt mondott, egy fiatalember észrevette, elkapta a géppisztoly csövét, de nem sikerült megszerezni. A fiatal tiszt rászólt a törzsőrmesterre, húzza be a fegyvert, ne hergelje a tömeget, amely már akkor azt kiabálta a kocsiban ülőkre: „lőjétek le ezeket a vadállatokat!" Ekkor derült ki, hogy az anyósülésen ülő civil ruhás férfi a szegedi ÁVH-s ezred parancsnoka. Közben a Kárász utcát lezáró katonák parancsnoka tűzparancsot vezényelt, eldördültek a fegyverek. A katonák a levegőbe lőttek, sebesülés nem történt, a tüntetők szétszaladtak.

– Az alakulatomat október 29-én délután járőrszolgálatra vezényelték Szeged területén, ennek örültem. Szakaszommal teljes harci díszben egy tehergépkocsin irány a szülészeti klinika! A fegyveres, rohamsisakos katonák láttán minden ablak megtelt rémült kismamákkal, nővérekkel. A portást megnyugtattam, nem keresünk senkit, a feleségemért és a kislányomért jöttem. A feleségemet, ölében a kisbabánkkal a vezetőfülkébe ültettem, nem volt rá engedélyem, de úgy döntöttem, hazaviszem őket Kistelekre – tért vissza a történések családi szálára. – Az 5-ös főútvonal ki volt zárva, a Dorozsmai út és a budapesti vasútvonal kereszteződésénél az ÁVH feltartóztatott, hát mentünk a Csongrádi sugárúton Sándorfalva felé. A körtöltésnél is ÁVH-s ellenállásba ütköztünk, végül a Marx téri laktanyába vittem a családomat. Onnan tehergépkocsi ment Kiskunmajsára a laktanyába utánpótlásért, az vitte haza őket Kistelekre. Én pedig megkezdtem a járőrözést Szegeden, esemény nem történt. 1956. október 30-án este 6 órakor a majsai ezredet Budapestre vezényelték át.

Olvasóink írták

27 hozzászólás
12
  • 27. CID 2013. október 24. 21:03
    „qrumpli: aham, mindenesetre édesanyádnak rengeteg esze volt, nagyjából annyi mint akkor az enyémnek, igaz ő még csak 6 éves volt 56- ban ;)”
  • 26. qrumpli 2013. október 24. 12:55
    „Bizonyára ősközösségben éltek.(a kommonizmus márcsak ilyen)
    Mindent közösen használtok.
    Picit nekem gusztustalan,bár izlés dolga.
    Aki igénytelen annak megfelel.”
  • 25. rt0831 2013. október 24. 08:53
    „Emlékszem az 56, os film híradókra. A szabadságharcosok 12-13 éves gyerekeknek kezébe nyomták a puskát,hogy lőjék az ÁVH-s Magyarokat! Ma ezek az emberek akik a fegyvert adtak a gyerekek kezébe büszkélkednek szabadságharcos múltukkal. Nem akarom minősíteni őket,de.................”
  • 24. kipkop 2013. október 24. 08:31
    „Szerencsére még sok idős volt kommunista ember él közöttünk.”
  • 23. qrumpli 2013. október 24. 03:56
    „22. CID 2013.10.23. 18:43
    Ezek után nem kell megmagyarázni melyik oldalon lehettél.”
  • 22. CID 2013. október 23. 18:43
    „13 évesen??? Na, inkábbnsm mondok semmit.”
  • 21. qrumpli 2013. október 23. 17:27
    „18. CID 2013.10.23. 17:07
    Az viszont öreg hiba hogy 13 évesen ott voltam vele.”
  • 20. CID 2013. október 23. 17:13
    „Szegeden, 1 ember halt meg 56-ban( az is a <moderálva> miatt). Kár eröltetni a forradalmat. Nagyapám, azt mondta az embereinek, esélyük nincs a "forradalmároknak", igaza lett, széllel szemben pisálni...”
  • 19. Deadman 2013. október 23. 17:10
    „14. MW2012 2013.10.23. 13:53
    ÉN a nagyapámtól hallottam az egészet..
    Ö mesélte hogy a fatert és osztálytársait a tanár vitte ki a balhéba mert úgy gondolták, hogy majd a gyerekekkel takaróznak a szabadságharcosok...A Tatám ahogy meghallotta hogy balhé van ment egyből a faterért..Ott látták az egész takaréktári dolgot...Én csak jókat mosolygok amikor meghallom hogy mennyi szabadságharcos volt..ÉN határörként átéltem a 89-es rendszerváltoztatásnak nevezett bolhacirkuszt és tudom, hogy hetente jöttek az ellentmondó parancsok "fentröl"
    ha minden parancsot végrehajtottunk volna akkor a határvidéken garmadával hullottak volna az NDK-s emberek....

    Ilyen szempontból 56 sem volt egyéb mint egy rohadt nagy káosz és a megfelelő emberek ki akarták használni a káosz adta lehetőségeket...

    Az meg ugye sokat elmond a dologról hogy a nyugat nagy ívben tett a forradalmárok fejére csak segélycsomagokig jutottak ami jutott böven Szegedre is csokik formájában meg élelmiszer csomag formájában...Ha valaki nem szemellenzős és elolvassa mindkét oldalon írt könyveket akkor talán esetleg ki tudja hámozni az igazság egy igen csekély kicsiny morzsácskáját....

    Egyébként elgondolkodott itt bárki azon hogy hogyan volt lehetséges hogy egy népellenség / MÉCS IMRE/ hogyan is lehetett 1963-tól 1974-ig a Híradástechnikai Szövetkezet fejlesztőmérnöke ????
    Aztán meg hogy hogy nem 2006-2010 MSZP tag volt ?? ennyirre elhagyta az emlékezete hogy az átkos Mszp be belépett ???

    Szóval nagyon sok a sötét folt 56 ügyében és mint írtam Jó lenne ha egyszer mindkét oldal elmonsdaná a TELJES IGAZSÁGOT !!!!”
  • 18. CID 2013. október 23. 17:07
    „Persze krumpli, persze. Lehet, ha édesanyád 90 éves, kcsit máshogyan emlékszik;)”
  • 17. pachakuti 2013. október 23. 16:16
    „Minél távolabbiak az események, annál tisztábban emlékeznek a résztvevők, annál többen vettek részt bennük.

    ,,Aki uralja a múltat, uralja a jövőt is. Aki uralja a jelent, uralja a múltat is." (Orwel)”
  • 16. qrumpli 2013. október 23. 15:27
    „12. CID 2013.10.23. 12:32

    Bizonyára önmagadból indulsz ki.”
  • 15. vmagdi 2013. október 23. 13:54
    „ahogy jöttem kifelé a temetőből és elhaladtam a hősök sírjai mellett, az jutott eszembe, ha tudnák mekkora kuperájért adták az életüket most visszakérnék, sokan meghaltak a semmiért”
  • 14. MW2012 2013. október 23. 13:53
    „6. Deadman 2013.10.23. 11:11

    Ez kemény volt, de valszeg igaz!”
  • 13. Együgyű 2013. október 23. 12:47
    „,,Na igyis kell uraim igy lehet nyiltan hazudni!"
    A nyilatkozó nem hazudik! Csak a maga szempontjából a történteket jól adja elő a mostani körülményeknek megfelelően! Kizárólag a mostani szabadság és demokrácia érdekében! Vélelmezem még az anyagi további gyarapodása jegyében! A Nemzeti hőzöngőnk nem hazudhat csak a Nemzeti egységet, megbékélést akarja elősegíteni a XXI. században! Most így lehet fényesíteni magunkat! A mostani országunk az egységes, vallásos, igazságos, áldozatvállaló, megbékélt ország! Magyarország most is jól teljesít! Esetleg a komment külföldről jött?
    Ámen!”
  • 12. CID 2013. október 23. 12:32
    „qrumpli: milyen szerencse, hogy a forradalmárokhoz képest, az igazmondó juhász, egy hazug szarházi.....:D”
  • 11. szatyi 2013. október 23. 12:28
    „Az azért felettébb érdekes, hogy ahogy múlik az idő, egyre több akkori "forradalmár" kerül elő!
    Nem is értem, -ha ennyien voltak-, hogy nem tudtak győzni?”
  • 10. DMagóg 2013. október 23. 12:01
    „Ha a cél szentesíti az eszközt, akkor rendben!
    Ám, a ma is garázdaságnak minősülő tettek szabadságharcossá minősítése sántít!
    Becsülöm az igazi szabadságharcosokat! Ám, a szabadságharcosként teteszelgő garázdákat nem sokra!
    El nem vitatom a népfelkelés jogosságát. Csak a szerepek, szereplők utólagos minősítével vannak gondjaim.
    Osztom 2.qrumpli 2013.10.23. 09:09 véleményét!”
  • 9. qrumpli 2013. október 23. 11:47
    „Na igyis kell uraim igy lehet nyiltan hazudni!
    Lehet nem jól emlékszem akkor viszont 90 éves édesanyám ugyanolyan rosszul emlékszik már.
    Az igazságot el lehet ferditeni.Kár hogy a százforintosokkal nem laktak jól annak idején a rossszul emlékezők.
    Akinek szól feltételezem érti.,csak akkoriban igen el voltak húzodva esetleg a résztvevőket irták lajstromba.
    Lehet tovább fényesiteni magukat.”
  • 8. Berva 2013. október 23. 11:33
    „6. Deadman ! Gratulálok ! Végre valaki lemerte írni.”
27 hozzászólás
12
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Új élettér a Tappancsnál

A szegedi Tappancs Állatvédő Alapítvány menhelyén átadták az újonnan felépült karanténrészleget. Hét új, így összesen már 19 kennel várja a rászoruló kutyákat. Tovább olvasom