Délmagyar logó

2017. 07. 26. szerda - Anna, Anikó 16°C | 26°C Még több cikk.

Gázerőmű: mi lesz a madarakkal és a Tiszával?

Szeged - Honnan hűtik a gázerőművet? Mennyit nyer Szeged? Mi lesz a vándorló madarakkal? Csütörtökön a 160 milliárd forintos létesítményt ismertették az önkormányzat környezetvédelmi bizottsága és civilek előtt. Kérdések és válaszok mindenkinek.
920 megawatt kapacitású kombinált ciklusú gázturbinás erőmű megépítését tervezi 600 millió eurós, közel 160 milliárd forintos beruházással a svájci Advanced Power AG Szegeden – írtuk korábban.

Az önkormányzat környezetvédelmi bizottságának csütörtökön mutatták be a terveket a szegedi KCE-projekt képviselői. Elhangzott: több hónapos előkészítést követően, július végéig a teljes, a gázerőműre vonatkozó környezetvédelmi hatástanulmány elkészül. A KCE-projekt tagjai kijelentették: szegedi irodájukban (a Kígyó utcai MTESZ székház negyedik emeletén) és weboldalukon megtekinthetők lesznek a bemutatott iratok, tanulmányok.

Mit hoz Szegednek?

Garantálja-e a cég a szegedi munkaerő alkalmazását? Elhangzott: az erőműnek is érdeke, hogy helyi munkavállalókat alkalmazzon, lehetőség szerint ezt is teszik majd. Botka László polgármester a beruházást érintő közgyűlési döntések előtt többször úgy érvelt: 400 milliós éves adóbevétele lehet az erőmű működéséből Szegednek. A bizottság előtt az hangzott el: a cég ezzel kapcsolatban még nem végzett pontos kalkulációt.

Szőcs Mihály projektfejlesztő ismertette a beruházást, amely 2013-ban kezdődhet el. A legalább huszonöt éves működési időre tervezett erőmű a tervek szerint 2015-től üzemel az M43-as autópálya és az 5-ös út közötti Szegedi Ipari és Logisztikai Központon (SZILK) belül, mintegy 13 hektáron. A projektfejlesztő szerint a létesítmény a hazai 34 százalékos erőművi hatásfokhoz képest 58 százalékos lesz. A költségelemzésből kiderült, a beszállítóknak mintegy 50 milliárd forintnyi megrendelést jelenthet az erőmű megépítése. Építési időszakban 3-400 főt foglalkoztatnak majd, az üzemeltetéshez mindössze 50 emberre lesz szükség. Nagy Imre Zsolt nem értette, miért a város mellé építik a gázerőművet. Miért nem más, ipari területre, például Algyőre? – kérdezte. Adrian Bobula szegedi projektmenedzser azt válaszolta: 34 helyszínt vizsgáltak Magyarországon, de a gáz-víz-elektromos hálózat csatlakozása itt a legmegfelelőbb.

A gáz elégetése alacsony környezeti terhelésű technológia, így a határértékek alatt tudnak maradni. Évente négyszer mérik a Szegedet érő szennyezést. A bemutatott prezentáció szerint az erőmű köbméterenként 0,2–0,5 mikrogramm nitrogénmonoxid-terhelést okoz – a határérték 40 mikrogramm. Az erőművet a 12 kilométerre lévő Tiszából hűtik – ehhez másodpercenként 0,3–0,4 köbméter víz szükséges. A víz egyharmada visszakerül a folyóba. A madarakért aggódóknak jó hír: a meglévő nagyfeszültségű traverzsor mellé épülő újabb 400 kilowattos vezetékek már nem jelentenek újabb veszélyt. Vezetékfolyosóba helyezik az erőművi csatlakozást.

A bizottság ornitológus tagja, Molnár Gyula tudakolta: a Fehér-tói csatornával párhuzamosan fut-e a vezeték, föld felett vezetik-e hűtővizet. Szőcs kijelentette, a földbe süllyesztve vezetik a vizet. A visszavezetett hűtővíz tisztaságát firtatva kiderült, a „koszos tiszavizet" nem lehet hűtésre használni – ezért klórral tisztítják. A részletes hatásvizsgálat anyagát – ígérik – a neten is közzéteszik. Molnár Gyula aggódik, hogy az építkezés során túl nagy területet túrnak fel, de a résztvevők szerint a vezetéktől számított 20 méteren belül maradnak. Javasolja, ornitológus vizsgálja meg, melyik madár merre vonul – úgy tudja, a madarakról szóló szakértői véleményt jegyző Horváth Róbert évek óta Új-Guineán él, nincs Magyarországon. Molnár Gyula szerint a beépítendő 13 hektár kapcsán érdemes lenne a zöldfelület pótlásában is gondolkodni.
A több mint két órán át tartó csütörtöki találkozó után egy fórumon a civil szervezetek is megismerhették a tanulmányt. 18 civil szervezetet hívtak meg – 6 képviselője jelent meg.

Olvasóink írták

39 hozzászólás
12
  • 39. klj_54 2011. július 10. 10:24
    „38. unknown 2011.07.10. 07:24
    No látod, ezért nem szólok bele a felnőttek dolgába vízügyileg!
    Sok olyan szempontot írtál, mely bennem fel sem merül.
    De mégis mily sokan vindikálják maguknak a jogot, hogy beleszóljanak ebbe a végtelen komplex ökológiai problémába...”
  • 38. unknown 2011. július 10. 07:24
    „Még annyit tennék hozzá, hogy a Tisza energia kapacitása így vízszintesen folyva a 800 köbméter per másodperc átfolyás adattal számolva mindösszesen 8 MW (ha a vizet így ahogy van egy vízszintes turbina csatornán vezetnénk át), vagyis 8.000 KW, ami csak 2.000 szegedi háztartás energia igénye kielégítését fedezné! Az 50.000 háztartással szemben. Visszatérve a 37. sorszám alatti hozzászólásomban az 5 méteres duzzasztásra a gátjaink között ugye ott a kérdés: gátjainkat miként kellene átépíteni, milyen tartós anyagból, hogy 40 évig kibírják átázás nélkül, továbbá hogy mi legyen az árvizek többlet víz mennyiségével? Ha belegondolunk azért nem tehetünk úgy, hogy minden áron legyen vízerőművünk. Még akkor is, ha az tényleg gazdaságos, természetkímélő és megújuló energiatermelő létesítmény lenne.”
  • 37. unknown 2011. július 10. 00:04
    „Gábor, természetesen az ilyen alacsony merülésű személyszállító hajók jöhetnek-mehetnek. De olyan teherszállító folyami uszályok nem nagyon mozognak (Titelnél a Dunáról felúszva). A határ azt hiszem azok a 400 tonnás - Tápén épült gabonaszállítók voltak. De a cikk fő témája nem is a hajózás , hanem az energiahasznosítás kérdése. Itt alább valaki megjegyezte, hogy a Tisza hozama Szegednél 800 köbméter/másodperc (nem tudom már a Marossal, vagy anélkül). Ez annyit jelent, hogy ezen adatot alapul véve és egy az alsó szintnél 5 méter magas duzzasztás szinttel számolva a folyó teljesítménye maximálisan 40 MW kinyerhető villamos energia lenne lenne. Ha eltekintek egy valós erőmű hatásfoktól ez a 40 MW (a lakosság által érthetőbben 40.000 kilowatt villamos energia háztartásonként 4 kilovatt teljesítmény lekötés figyelembe vételével 10.000 szegedi háztartást látna csak el villamos energiával. Szegeden pedig 150.000 ember él 3 fővel átlagolva egy családot 50.000 háztartás van. Egy: csak töltések között tudnánk biztosítani a duzzasztott vízszint tartását mivel más természetes tárolónk nincs. Kettő: 40.000 háztartás energia ellátásáról még gondoskodni kellene.”
  • 36. ifj. Nagy Gábor 2011. július 09. 22:21
    „31. unknown
    "A becseji duzzasztómű mióta létezik? 25 éve? Szegeden is tapasztaljuk a Tisza visszadúzzasztását. De kérdem én nagy tisztelettel, feljött-e azóta legalább egy hajó is Szegedre?"

    A Croisi Europe személyhajózási társaság Victor Hugo nevű hajója öt-hat éve feljár Tokajig (amikor át tud zsilipelni Kiskörénél/Tiszalöknél, mert éppen működik a hajózsilip...), de mivel Csongrádnál nem épült duzzasztó, így csak május-júniusban jön, amikor még magasabb a vízállás, más társaság pedig egyáltalán nem is próbálkozik.

    A teherhajózás az persze megint más.”
  • 35. lukrecia 2011. július 09. 21:48
    „Unknown: altalaban nagyrabecsulom kommentjeidet, most megis vitaba szallnek veled. Annak a hive vagyok, hogy minden energiat kilehet hasznalni a megfelelo modon. Termeszetesen egy kisesesu folyora mas tipusu "eromuvek" szuksegesek. De Vetek nem kihasznalni. Epp most jottem vissza Nemetorszagba --Franciaorszagbol, es lattam milyen modokon hasznaljak ki 20 40 km-t a rajnat. Ezt a folyot igen erosen duzzasztjak ezen a reszen Strasbourg kornyeke. Horgaszparadicsom az egesz folyo, mindenhol piknikeznk az emberek, es setahajokkal hordjak nagyuzemben a vendegeket. Sokfele hasznositasa lehet egy duzzasztasnak, csak jol kell megtervezni az egesz kornyezetet, es mukodo egysegeket.”
  • 34. unknown 2011. július 09. 18:01
    „Idézet Guelmino János jegyzetéből a zetna.org honlapról. Figyelmesen olvassátok el!

    ...Mindez a folyószabályozás első szakasza volt, hiszen az 1950-es évektől megkezdődött egy újabb, az eddigiektől merőben eltérő Tisza-szabályozás. Most nem gyorsítjuk a víz lefolyását, hanem meggátoljuk azt, és víztározókat építünk. Most "csatornázzuk a Tiszát"! Vízlépcsők sora épült: Magyarországon Tiszalök (1954), majd Kisköre (1973); Jugoszláviában Törökbecse (1977), de a magyarországi tervekben szerepel még 3 vízlépcső építése: Csongrádnál, illetve Dombrád és Vásárosnamény térségében. Ezeket az 1985 utáni fejlesztési időszakra tervezték. Hogy megvalósulnak-e, azt majd a mai fiatalok talán meglátják.
    A törökbecsei vízlépcső duzzasztóműve hét billenőtáblás gát, egyik oldalán hajózsilipkamra, a másik oldalon vízerőmű lett volna, de utólag rájöttek, hogy annak üzemeltetéséhez nagyobb vízszint-különbség kellene a duzzasztómű két oldalán. A felső vízszint emelése viszont komoly következményekkel járna, ezért az egyébként is nagyon kis termelőképességű vízerőmű megépítése elmaradt.
    És milyen most a duzzasztott vizű Tiszánk? Megérte-e, hogy az egyébként szikes területekben gazdag Bánságunk egy olyan csatornát kapott, amelybe a duzzasztott víz gravitációs úton befolyhat? Nincs adatom arról, hogy 1977 óta hány száz hektárnyi földet öntöznek a csatorna mentén Padétól Törökbecséig vagy Dél-Bánátban. Zentánál csak azt látjuk, hogy az év jelentős részében a víz alig folyik, szinte áll (néhol visszafelé áramlik), hogy rohamosan növekszik a meder feliszapolódása, hogy csökkent a folyó öntisztulási lehetősége (pedig egyre nagyobb szükség volna rá az egyre gyakoribb vízszennyezések és mérgezések miatt). A part szélében dús mocsári növényzet fejlődik (sások, virágkáka, hínármezők terebélyesednek). A Körösök vízrendszeréből és a hozzájuk kapcsolódó csatornákból nyaranta érkezik a békalencse- és a rucaörömözön.
    A halfajok közül megritkult vagy szinte eltűnt a gyorsabb vízfolyást kedvelő márna, a paduc, a "baráthal" néven ismert magyar bucó (így, rövid u-val), a selymes durbincs ("sógorsüllő"), a fenékjáró és a halványfoltú küllő ("ilona" vagy "babahal"), de szaporodik az álló- és oxigénben szegényebb vizet kedvelő jászkeszeg, ezüstkárász, csuka, durbincs. Nemrég tömeges volt a távolkeleti busa (valószínű, hogy néhány év múlva ismét megjelenik), tömeges a hatalmasra növő és a víz tisztításában fontos szerepet betöltő amuri kagyló, melynek folyóvízi előfordulását Európából éppen Zentáról, illetve a zentai Tisza-szakaszról közöltük elsőként. Nemrég compót, gébet és naphalat ("napkárász") is fogtunk a folyóban. Ismét megjelent az évek óta hiányzó törpeharcsa, és legnagyobb örömünkre, ha szórványosan is, de egyes helyeken tömegesen rajzott a tiszavirág. Átvészel ez a mi Tiszánk mindent!...”
  • 33. jozko 2011. július 09. 17:06
    „Mi lesz a Tiszával?
    A rettegők víziója szerint :
    "..a Tisza szinte forr, mint néma katlan,
    s egy gázerőművet hűtöget lankadatlan.."
    - ferdítés! -
    megnyugtatásul szolgálhat, hogy a Tisza átlagos vízhozama Szegednél minegy 800 köbméter másodpercenként-
    ehhez képest a hőtővíz-igény 0.3-0.4 köbméter másodpercenként...
    A hőmérsékletét persze nem ismerem pontosan, de becsülhetően nem okoz ökológiai katasztrófát.

    A madarak pedig jönnek, mennek /mint a politikusok.../
    Velük kapcsolatban - az ökológiai katasztrófát illetően- óvatosabban merek becsülni...”
  • 32. N.P. 2011. július 09. 16:08
    „unknown 2011.07.09. 14:55

    A hajózás csak az egyik (nem is feltétlenül a legfontosabb..) eleme egy ilyen műtárgy működtetésének. A Dunának és a Tiszának is a középvizi szakaszán vagyunk, fölöttünk és alattunk is megépített műtárgyakkal rendelkeznek a szomszédaink, tehát ők döntik el mikor mennyi víz van a mederben.....!!!!”
  • 31. unknown 2011. július 09. 14:55
    „27. N.P. 2011.07.09. 11:09

    A becseji duzzasztómű mióta létezik? 25 éve? Szegeden is tapasztaljuk a Tisza visszadúzzasztását. De kérdem én nagy tisztelettel, feljött-e azóta legalább egy hajó is Szegedre? A Dunakanyarba tervezett duzzasztó és erőmű kiegészítő lényeges eleme lett volna egy víztározó tó kiépítése fönn, a visegrádi hegy tetején, amelyet az éjszaka termelt áram felhasználásával töltötték volna fel a Dunából felszivattyúzott vízzel a hegy belsejébe épített vezetékeken. Onnan csúcsidőben zúdult volna le a víz a turbinákra. Ez a létesítmény egy öncélú műszaki alkotás lett volna elcsúfítva Magyarország egyetlen ilyen szépségű természeti- és történelmi táját. Mindössze talán 400 MW energiáért. Most majd hasonlítsd össze a létesítmény összhatását azzal a Szegedre tervezett 900 MW-os erőművel. Itt a nagy síkon ahhoz képest viszonyítva szinte észrevétlen lesz.”
  • 30. corebonts 2011. július 09. 13:55
    „400 kilovoltos az a kábel szerintem ;)
    Amúgy ezt a cuccot csak földgáz vagy biogáz is tudja működtetni?”
  • 29. klj_54 2011. július 09. 13:47
    „27. N.P. 2011.07.09. 11:09
    Mint észrevehetted, szakemberekre bízom a vízügyi vitát!
    Nálam ez nem politikai kérdés, tehát a közember tudásánál többet tudókra hagyom, hogy döntsenek.”
  • 28. jozko 2011. július 09. 11:41
    „Gondolom, a tervezett "lézerágyú" közelében nem árt egy közeli, nagy terhelhetőségű áramforrás...”
  • 27. N.P. 2011. július 09. 11:09
    „unknown 2011.07.09. 09:59
    klj_54 2011.07.09. 10:09

    Talán még igazatok is lenne lenne ha ezek kizárólag energetikai célú építmények lennének - de nem azok! Egyébként a novi becseji duzzasztómű köszöni jól van, és a tiszai ciánszennyezés is nagyságrendekkel nagyobb kárt okozott volna a Tisza tó nélkül!”
  • 26. szatyi 2011. július 09. 10:09
    „"az uralkodo szeljaras epp a varosra hozza a nitrogen monoxid mergezo gazt."

    Ettől vagy megijedve? -> "az erőmű köbméterenként 0,2-0,5 mikrogramm nitrogénmonoxid-terhelést okoz - a határérték 40 mikrogramm"!”
  • 25. klj_54 2011. július 09. 10:09
    „21. mattil 2011.07.09. 00:33
    A síkvizi erőmű soha meg nem térülő beruházás aminek több a hátránya mint az előnye.

    A vízi közlekedés/szállítás egészen más okok miatt halt meg!
    Amíg Belgában, Hollandban megéri egy hajót üzemeltetni,nálunk nem:(”
  • 24. unknown 2011. július 09. 09:59
    „21. mattil 2011.07.09. 00:33

    Tisztelt mattil, alföldi síkon (meg a feltöltött Kárpát medencében) csordogáló ilyen kishozamú folyón, mint a Tisza (u.az a Dunán) nem szokás vízierőművet építeni. Rendkívül kicsi a kinyerhető energia. Erőművi kapacitása csak arra lenne elég, hogy Csongrád városát ellássa villamos energiával. Bezzeg, ha a folyó éppen az Alpokból rohanna alá! No, akkor érné meg. Ezért épülnek duzzasztó erőművek Ausztriában. És ezért nem épülnek Magyarországon.”
  • 23. N.P. 2011. július 09. 08:54
    „mattil 2011.07.09. 00:33

    Arról nem is beszélve, hogy 30 éven belül a víz akkora kincs lesz mint ma az olaj, és műtárgyak nélkül vízgazdálkodás nincs. A politikai lózungoktól kellene végre megszabadítani a témát, de Illés Z. nyilatkozatait olvasva erre még várhatunk.....”
  • 22. Naívolvasó 2011. július 09. 06:20
    „Ennyi meleg vízzel egész Szegedet ingyen lehetne fűteni!”
  • 21. mattil 2011. július 09. 00:33
    „Miközben a gázerőmű ellen igazából senki nem ágál - az itt hozzószólók közül is csak 1-2 azok sem komolyan- addig a hiányzó vízerőművek- pl. a csongrádi- kapcsán ha csak említésbe is kerül valahol egyből mindenki elkezd hisztizni. Pedig az igazi ingyen energia lenne, a vizállást is szabályozná, és további extraként végig hajózhatóvá válna a Tisza.
    Húszegynéhány éve a rendszerváltás szimbólumává vált, hogy egyesek megakadályozták a nagymarosi erőmű építését. Igaz, hogy azóta ennek következtében gyakorlatilag kihalt a hajózás legnagyobb folyónkon (A Tiszai uszályokra meg már csak az öregek emlékeznek), de még ennyi év eltelte után is nagyon hatnak a lelkekben az akkor elterjesztett "hülyeségek"”
  • 20. Morpheus_RexXx 2011. július 09. 00:05
    „Hát olvasgattam...
    Nos... a zöld energiával kiváltani a sokkal veszélyesebb atomenergiát igen nagy feladat lenne és talán fél évszázad... míg a gázerőművekkel nem... sőt ha még a dunát is hasznosítanák mint szlovákiában... reálisabb.”
39 hozzászólás
12

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Kakaós csigát kért, majd rabolni akart, a lakásán fogták el

Egy 32 éves szegedi férfi a gyanú szerint csütörtök hajnalban ki akart rabolni egy szegedi non-stop üzletet. Tovább olvasom