Délmagyar logó

2017. 08. 18. péntek - Ilona 18°C | 32°C Még több cikk.

Génbank a hullámtérben

Valaha a Maros-hullámtérben kiterjedt szilvások voltak – nyáron csak úgy kéklett az erdő. Ma már nem kéklik. A cigánymeggyet pedig, aki csak bírja, cseréli le nagy szemű meggyre a ház előtt. A százötven régi magyar almafajta közül alig néhányféle lelhető föl itt-amott. Pedig a régi gyümölcsfafajták nem igényelnek vegyszeres gondozást. A Csemete akciót indított megőrzésükre.
A négyszáz csemete a szegedi füvészkertben várja, hogy végleges helyére kerüljön Fotó: Gyenes Kálmán
Programot kezdeményez a Csongrád Megyei Természetvédelmi Egyesület (Csemete) a régi magyar gyümölcsfafajták megőrzésére, ismételt elterjesztésére.

Kis fák, ingyen

– Erre azért van szükség, mert az újabbnál újabb, külföldről behozott fajták, illetve az ugyancsak új, magyar fajták szinte teljesen kiszorították őket, hovatovább legtöbbjüket kipusztulás fenyegeti – halljuk Csikós Csaba környezeti nevelési előadótól.

Az említett fajták nagyon sok hasznos tulajdonsággal rendelkeznek, ellenállóak a betegségeknek, nem igényelnek vegyszeres gondozást, így biotermesztésbe kitűnően bevonhatók. Vagy akár újabb, ellenálló fajták előállításához is fölhasználhatók. Lényeg az, hogy ne tűnjenek el – azaz megmaradjanak, génbankként. A Csemete óvodáknak, iskoláknak, intézményeknek, magánszemélyeknek ingyen rendelkezésére bocsát két három darabot. Az igénylő átvételi elismervényt ír alá, mely feltünteti: vállalja a kis fák megfelelő gondozását, és ha a Csemete szemzőanyagot akar a fáról leszedni, további terjesztés céljából, akkor ezt lehetővé teszi. Az akció augusztus 22-étől indul – akkortól lehet a Csemetét keresni ez ügyben –, de akiket érdekel e téma, máris elkezdhetik fölmérni, milyen lehetőségeik vannak bekapcsolódni.

Meggyre oltott Katalin

A négyszáz kis gyümölcsfa a szegedi füvészkert gazdasági kertjében várja, hogy mikor kerülhet végleges helyére; az egyesülettel együttműködő botanikus kert ingyen vállalta a kis fák átmeneti elhelyezését.

A Csemete pályázati pénzből indítja az akciót. S milyen növényfajtákhoz juthatnak hozzá az igénylők? Almából a nyári fontos, kajsziból a szegedi mamut, a ceglédi óriás, meggyből a cigány-, és a Pándy-meggy, cseresznyéből a meggyre oltott Katalin említhető meg. A többi között, hiszen más, nem hazai eredetű, ám szintén már-már elfeledett, ám kedvező tulajdonságokkal rendelkező fajtákat is bevonnak az akcióba.

– A régi magyar gyümölcsfafajták hullámtéri termesztésre is alkalmasak. Különösen az alma, körte, szilva és a dió – mondja Siposs Viktória, a WWF Magyarország szakembere. Hozzátéve: csak almából, illetve körtéből százötven régi magyar fajtát írtak le, ezekből mára alig harminc-negyven maradt fönn. Sokuk fajtája nem is azonosítható, hiszen, lévén hullámtérben élő fákról szó, víz terjesztette-terjeszti őket, egy-egy elhullajtott magból, és a fajták kereszteződtek egymás között. Egy bizonyos: nagyon ellenállóak a kártevőknek, bírják az ismétlődő, tavaszról tavaszra történő elöntést, azt is, ha egy-egy zöldár is közbejön, s akár fél koronájukig elborítja őket a víz.

Dzsungelgyümölcsös

A Felső-Tisza mentén máig él a „Nemtudom-szilva", kis szemű, viszont igazi, klasszikus, szurokfekete szilvalekvár főzésére alkalmas. Egykor a „dzsungelgyümölcsöst" úgy hasznosították, szerte folyóink mentén, hogy nem csináltak vele semmit, csak éréskor lekaszálták a körülötte lévő aljnövényzetet.

Ma a fogyasztói igények egyre strukturáltabbak, és mind többen keresnek ilyen gyümölcsből előállított termékeket. Persze, nemcsak a hullámtérben juthatnak szerephez újra ezek a gyümölcsfák, hanem kertekben mindenütt. Termésüknek lekvárként, aszalt gyümölcsként való hasznosítása nagy jövő elé nézhet.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Dorozsmai matekpélda

Fél év csúszással, de befejezéséhez közeledik a kiskundorozsmai sportpálya építése. Az anyagiakról… Tovább olvasom