Délmagyar logó

2016. 12. 06. kedd - Miklós -5°C | 3°C

Genetikai őshazánk Afrika földje

Szeged - Ember napsütötte arccal – ez Etiópia nevének jelentése. Etiópia elvarázsolta Szélinger Balázst: a szegedi történész immár a Mekelle University kutatója. Vallja: hazánk és az afrikai ország történelme, kultúrája több ponton is párhuzamba állítható.
– Mintha hazatérnél... Vagy: mintha a bölcsőd fölött repülnél... Ilyen érzés kerített hatalmába Etiópiában – érzékelteti afrikai kötődése mélységét Szélinger Balázs.

A 80-as évek végén egy esztendőt Algériában tölthetett, ahol édesapja gyermekorvosként dolgozott, s magával ragadta Afrika. Magyarázatként vázlatpontszerűen sorolja: genetikai őshazánk található Afrikában: a földrészre lépve a mai ember is érzi, itt ringott az emberiség bölcsője; itt élt az emberiség ősanyja, az egyetlen Éva; e közös emlékezet, a kultúrától független közös álmok az őseredetről – mind olyan mozzanat, amely rabul ejti azt, aki Afrika földjére lép.

A fekete kontinens mélységes hatása mellett a Kádár-rendszer elolvadása feletti megkönnyebbülés is hozzájárult ahhoz, hogy 2,5 év orvosegyetem után Szélinger Balázs váltson. Előbb beteghordóként dolgozott a gyerekklinikán, aztán a gazdasági nővér Rózsa Istvánné, Rózsa néni beosztottjaként kapott meg minden támogatást ahhoz, hogy munka mellett készüljön a történelem szakra.

Szélinger Balázs eddig a szegedi Radnóti-gimnáziumban tanított történelmet, most az etiópiai Mekelle University kutatója. Fotó: Veréb Simon
Szélinger Balázs eddig a szegedi Radnóti-gimnáziumban tanított történelmet, most az etiópiai Mekelle University kutatója.
Fotó: Veréb Simon

– Ide nekem az egészet! – mondtam magamnak Algériából hazafelé jövet. De kevés, nagyon hiányos, illetve átpolitizált volt az a szakirodalom, amit Afrikáról találtam magyar nyelven. Ugyanakkor a XIX. századi Afrika-publikációk jelentős része Etiópiával mint a gyarmatosítás időszakának egyetlen független államával foglalkozott – magyarázza, hogyan bukkant „szerette országára". Az olvasmányélmények hatására vette föl a szegedi egyetemen a történelem szak mellé a Mediterránium speciális képzést, utazott élményeket gyűjteni Etiópiába, illetve írta J. Nagy László professzor támogatásával a tudományos diákköri dolgozatokat és egyéb publikációkat. Nem csoda, hogy a diplomaosztás után nem sokkal, 2008-ban megvédte Magyarország és Etiópia – formális és informális kapcsolatok 1867–1941 című PhD-dolgozatát.

Élménytörténelmet tanított Szélinger Balázs a szegedi Radnóti-gimnáziumban. A sztorikból kirajzolódó összefüggéseket fölismerő diákjait meglepte, mikor bejelentette: ezentúl Etiópiában, a Mekelle University kutatójaként tanulmányozza a történelmet – nem középiskolás fokon. De aki kalandozott már a Szélinger-féle http://etiopia.freeweb.hu honlapon, nem lepődött meg. Onnan megtudhatta, hogy kezdeményezésére már 1998-ban megszületett Szegeden az Etióp–Magyar Baráti Társaság, amely 2005-től Magyar–Etióp Kulturális Kör néven fut, s célja „csak" annyi, hogy ismereteket közvetítsen Etiópiáról az érdeklődőknek.

Kultúrsokk

– Kultúrsokk éri azt, aki Etiópiába utazik – jelenti ki Szélinger Balázs. A négusviccektől a pókhasú gyerekekig – Etiópia lejáratása Magyarországon című tanulmányában tükröt tart elénk. Mert a magát műveltnek gondoló európai semmit sem tud Etiópia értékeiről. Például arról, hogy az Etiópiát részben benépesítő amhara és tigre nép nem tartja magát „feketének": sémi, arábiai származású, arcvonásaiban europid vonásokkal. Az sem közismert, hogy a IV. század óta államvallás a kereszténység Etiópiában, amely szigetként őrzi hitét a muzulmán tengerben. Sőt: harcolt a „hitetlenek" ellen – Magyarországhoz hasonlóan. Nekünk 1526, nekik 1527 a „helyi Mohács", ami után török uralom következett – nekünk 150, nekik „csak" 40 évig. Érdekes, hogy a gasztronómia is mutat párhuzamosságokat: például Etiópiában is paprikával fűszereznek, és a mi pörköltünkhöz hasonlatos nemzeti ételük, a wot.

Olvasóink írták

  • 2. becsei.sandor 2010. december 10. 10:34
    „A placebóra a test és a lélek is aránylag azonos módon reagál,vagy gyógyul,vagy nem esetleg
    belepusztul. Tudósaink nagy kedvel adagolják,hiszen ártani nem használ mondják nagyon tudo-
    mányos megalapozottsággal.”
  • 1. jozko 2010. december 10. 08:08
    „Etiópia, mint Őshaza...
    Mondjuk, talán jobb egy fokkal, mint India.

    Nem lehetne a családfa ktutatást kiterjeszteni valamelyik gazdag afrikai olajnagyhatalomra?
    Esetleg kisegíthetnének minket, az ágrólszakadt szegény utódokat!?

    A gyerek elől mindenesetre eldugom ezt a cikket:
    Ha rászólok, evés után "takarítsa " le a tányérját, visszavág:
    Ha így tenne, a haverok ´etiópnak" becéznék.

    Kölykök!
    Szabad így beszélni az őshazáról?!”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Filozófia – táncszínpadon

Milan Savic montázsára, Chopin, Liszt, Schumann, Csajkovszkij, Satie és Gershwin zongoramuzsikájára komponált új koreográfiát Juronics Tamás. Tovább olvasom