Délmagyar logó

2016. 12. 07. szerda - Ambrus -5°C | 3°C

Gerontológia: az idősödés tudománya

Míg a századelőn több halálos betegséggel kellett megküzdeni, addig az antibiotikumok, a javuló higiénés körülmények, a helyes táplálkozás elterjedése a születéskor várható átlagos élettartam növekedésével járt. Ezzel együtt kialakult egy új tudományág: a gerontológia, amely az idősödéssel foglalkozik.
– A gerontológia az orvostudomány egyik erőteljesen fejlődő területe. A demográfiai világkép, az „őszülő világegyetem" képe arra sarkallja az orvostudomány területén dolgozókat, hogy az idősek speciális helyzetével külön foglalkozzanak – mondta dr. Barabás Éva egyetemi docens, a szegedi pszichiátriai klinika magatartástudományi csoportjának vezetője. – A jóléti társadalmak és a fejlett országok biztosították a születéskor várható élettartam meghosszabbodását, így mára már nem ritka az olyan ország, ahol ez a mutató 83–84 év. A társadalom egy jelentős rétegét teszi ki tehát az idős korosztály.

Az öregség nem más, mint az idős ember szervezetének változása, amely a minden sejtben, szövetben és szervben bekövetkező kapacitáscsökkenésből adódik. Dr. Barabás Éva hangsúlyozta: az idősödés nem betegség, hanem egy biológiai helyzet, amelyre másképpen kell reagálni, mint a fiatalabbak esetében. Hiszen a megváltozott szervezet is másképpen reagál egy-egy gyógyszerre, kezelésre. Idős korban megváltozik a gondolkodás, emlékezés, felejtés. Ezekre válasz a gerontológia. (A geriátria klinikai tudományág, amely az idős emberek betegségével, belgyógyászati elváltozásaival foglalkozik. A gerohigiéné pedig arra keresi a választ, mit tehetünk az életminőség megtartása érdekében.)

Mennyiben más ma egy idős ember életminősége, mint 30 évvel korábban? Ez attól függ, az illető milyen társadalmi közegben él.
– Az idős emberekkel való kapcsolatnak megvan a kulturális hagyománya – hangsúlyozza a kutató. – Régen több generáció együttélésekor az idősnek megvolt a helye, a jó családban tiszteletben tartották őt. Körülvették a gyermekek, könnyen megtalálta az unokával a kapcsolatot, összekapaszkodtak. Manapság a családok széthullása miatt sok idős ember magára marad. Még ha szerető gyermekei is vannak, azok többnyire külön háztartásban élnek, a város vagy nem ritkán az ország másik végén. Az idős ember magára marad, ez pedig nagyon negatívan befolyásolja az életminőségét. Fél a kiszolgáltatottságtól, attól, hogy ha rosszul lesz, nem tud kinek szólni, nem tudja ellátni magát. Az idősek legfőbb félelme azonban, hogy úgy érzik, terhére vannak a mai társadalomnak, amely azt közvetíti: az a fontos, aki fiatal, aki sikert sikerre halmoz, aki csillog. Az idős emberek mindennek a kontrasztjában élnek. Bár sokszor elfeledkezünk az idősekről, vannak próbálkozások: idősek klubja, házi gondozói szolgálatok, idősotthonok. Az idősek számára a legfontosabb az emberi kapcsolat. A család támogató, segítő hálójára van szükségük ahhoz, hogy ne legyenek magányosak.


Életszakaszok

Többféle életszakaszolás ismert, így például demográfiai, szociológiai, egészségügyi, munkaszervezési. A leginkább elfogadott az Egészségügyi Világszervezet (WHO) beosztása. Az áthajlás vagy átmenet korát: 45-50-től 55-60 éves korig számolják. 60 és 75 év között beszélünk az idősödés koráról. Az idős kor 75-től 90 évig terjed. Aggkorba akkor lépünk, amikor már elmúltunk 90 évesek, de még nem töltöttük be a 100-at. 100 év felett beszélünk matuzsálemi korról. Csongrád megye lélekszáma – a KSH adatai szerint – 2005. január 1-jén 424 ezer 849 fő volt. Közülük idősnek számított, mert 75 és 90 év közötti volt 27 ezer 761 személy, vagyis a megye népességének 6,6 százaléka. Agg korú volt 2053 fő, vagyis a megyei népesség 0,5 százaléka. 
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Ada nagyon várja a szegedieket

A Tisza menti települések összefogásával fellendíthető lenne a régió turizmusa – hangzott el… Tovább olvasom