Délmagyar logó

2016. 12. 09. péntek - Natália -4°C | 7°C

Gion Gábor Szeged és Szentes után Koszovóban gyógyított

Nem hasonlít a háborús filmekben látható véres-rohanós jelenetekre az, amit Gion Gábor, a szegedi kórház sürgősségi osztályának tavaly lemondott vezetője Koszovóban átélt. Az albán–szerb összecsapásokból viszont nem maradt ki, hiszen tábori kórházban dolgozott.
A bszegedi orvosnak a súlyos sérültek jutottak. Fotó: DM/DV
Gion Gábor tavaly júniusban köszönt le a szegedi városi kórház sürgősségi betegellátó osztályának (SBO) éléről. Akkor úgy nyilatkozott, hogy elege lett a szegedi egészségügy átszervezéséből, és – mindenki meglepetésére – a szentesi kórházba szerződött. Mindössze néhány hónapig maradt ott. A városi pletykák szerint Svájcba, sőt még messzebbre, Vietnamba távozott. A legfrissebb hírek arról szóltak, hogy a koszovói fronton van. Kedden este hazaérkezett, megkérdeztük, merre járt.

– Koszovó igaz a pletykákból, ősztől szolgáltam a KFOR-alakulat magyar békefenntartóinál. A hírekben sokat emlegetett Pristinától nem messze, a prizreni német tábori kórházban dolgoztam – foglalja össze röpke pillanat alatt az eltelt fél évét Gion Gábor. Tehát bevonult a seregbe, gyorstalpalón átismételte, amit a fegyverforgatásról tudott, hiszen korábban megjárta már az afganisztáni háborús övezetet. Így következett Szerbia albán lakta területe, ott is a német hadikórház.

Magyar orvoscsoport mellett lett aneszteziológus. A NATO hivatalos nyelve az angol, de az altatóorvosnak meg kellett értetnie magát a németekkel és a helybeliekkel is, akik a táborban dolgoztak. Akadt köztük tanár, aki a fizetése többszörösét kereste meg a kórházi takarítással. Mivel helybeliekből állt a kiszolgáló személyzet, az orvosnak jól jött a muszlim környezetben gyűjtött tapasztalat.

Gion Nándor munkahelye. A koszovói tábori kórház felszereltsége alig különbözik a szegedi kórházétól. Fotó: DM/DM
– A tábori kórház felszerelése? Alig valamiben maradt el a szegedi kettes kórházétól – hasonlította össze. – A munkarend viszont merőben más: a hét hat napján reggel nyolctól este hatig kell dolgozni, vasárnap „csak" délután. Kisétálni, hazamenni? Olyan nincsen, a környéken kizárólag gépkocsival és kísérettel biztonságos közlekedni. Egyébként gyönyörű hegyvidékeket néztünk meg a környéken, páratlan szerb kolostorokban jártunk. Bent maradt a mozi, a vendéglátós és sportsátor. A kinti feszültség fokozódására a belső rendszabályok szigorításából következtethettünk: ha forrósodott a helyzet, táborelhagyási tilalmat és teljes alkoholstopot rendeltek el.

– Nem éreztem magam veszélyben. Nem úgy, mint Afganisztánban, ott volt bennem félelemérzet – idézte föl Gion Gábor. – A városba az emberek dolgozni, bevásárolni járnak, szórakoznak, de persze találni a háborúban elpusztult részeket. A kórház pedig éli a normális mindennapjait, együttműködik a helyi albán klinikával. Egyeztetik, mennyire komplikált egy eset, mikor ki látja el a helyieket. Az albán kórház például, érthető módon, felkészült a sok könnyű sebesült kezelésére. Noha fegyvert nem kellett fognom, két durva atrocitást végigéltem. A másodikat éppen most vasárnap, amikor az albán tüntetők összecsaptak a rendfenntartó erőkkel, és ketten meghaltak. A helyszínre a német mentősök is kivonultak életet menteni, hozzánk a súlyos sérülteket hozták be.


Kihívás kabulban

Gion Gábor hazajött a magyar alakulattal, öt napot kapott a visszarázódásra. Azt mondja, nem megy egykönnyen. A hét végén kell jelentkeznie az egységénél, az egri parancsnokságon, illetve – mivel közben azt is átszervezték –, a debreceni vezetőségnél. Hogyan tovább? Gion Gábor leszerel és visszatér Szegedre vagy Szentesre? Esetleg újabb külföldi szolgálatot vállal? Még nem döntött, de azt elárulja, Afganisztánba menne legszívesebben a krízisövezetek közül. A kabuli SBO-t annak minden veszélye ellenére érdekes kihívásnak találta. Miért nem kívánkozik békésebb államba inkább? Azt mondja, az is fontos, hogy érezze, közben a hazáját is szolgálja. 
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Még az orvos sem tud mindent a vizitdíjról

Mától háromszáz forintos vizitdíjat szednek minden orvos-beteg találkozóért. De e főszabály alól… Tovább olvasom