Délmagyar logó

2018. 10. 18. csütörtök - Lukács 10°C | 23°C Még több cikk.

Gion János – a kutató diákok aranyérmes mestere

Mestertanár Aranyéremmel tüntették ki Gion Jánost, a szegedi egyetem tanárképző főiskolai kar technika tanszékének docensét. A gépészmérnök-tanár 35 éve neveli-tereli a diákjait a tudományos kutatásra.
Gion János büszke a tankönyveire. Fotó: Gyenes Kálmán
Az egykori Rózsa Ferenc – ma Csonka János – szakközépiskolában 1970-től húsz évig tanította a középiskolásokat Gion János.
– Huszonöt-harminc esztendővel ezelőtt általában negyven diák járt egy osztályba – emlékszik vissza pályája kezdetére az Országos Tudományos Diákköri Tanács által Mestertanár Aranyéremmel kitüntetett főiskolai docens. – Akkoriban a diákok azért jártak középiskolába, mert tanulni akartak és nem azért mert kötelező volt.

A gépészmérnök-tanár szakterülete slágernek számított, mivel abban az időben indult a Zsiguli-program, azaz megkezdődött a gépkocsik beáramlása Magyarországra – a Szovjetunióból. A szülők legnagyobb része autószerelőnek adta fiúgyerekeket, mert ebben a szakmában jól lehetett keresni. Az autókat akkoriban aprólékos munkával javítani kellett – nem paneleket cseréltek belsejükben. Mindazonáltal Gion tanár úr középiskolás tankönyveiből – amit 1989-ben írt Gépjárművizsgálat-javítás címmel – kollégái még mai is tanítanak.

Mivel a nyolcvanas években szinte mindenkit beiskoláztak a „marxista-leninista esti egyetemre", sorsát Gion János sem kerülhette el. – Szerencsémre választhattam és a nyolc hónapos speciális kollégiumon a tudományos kutatás módszertanát sajátíthattam el neves egyetemi tanároktól. Ezzel újabb fordulatot vett tanári pályám: egyre jobban érdekelt a tudományos munka, a tehetséges gyerekek gondozása – meséli a Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Tanárképző Főiskolai Kar technika tanszékének docense. Középiskolás tanári évei alatt az országos szakmai tanulmányi versenyen öt diákja első, nyolc második helyezést ért el és számtalan tanítványa került a legjobb tíz közé, ami egyetemi felvételit ért.

A tehetséges diákok kiválasztását, támogatását a főiskolán is folytatta, 1990-től azonnal bekapcsolódott a tudományos diákkörbe. Azóta tanszéki, intézményi és országos szinten szervezi a konferenciákat és nagy sikerrel készíti fel diákjait, akik közül többen első, illetve különdíjasok.

– Egyre nehezebb meggyőzni a hallgatókat, hogy vállalják a kutatással járó pluszmunkát. Jó, ha a tanszék százhatvan hallgatója közül tíz-tizenkettő belevág az aprólékos tudományos munkába – panaszkodik a nyugdíj előtt álló tanár, aki azt mondja: a legtöbb nappalis hallgató dolgozik. A megélhetési problémák miatt sokan éjszaka is kénytelenek munkát vállalni, így pedig nehéz őket arra késztetni, hogy tudományos munkát végezzenek.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Ajándék a Kerekes családnak

Nyolc héten át tartó Telekosár-játékunk utolsó nyertesét a múlt héten sorsoltuk ki. Az újszentiváni… Tovább olvasom