Délmagyar logó

2016. 12. 09. péntek - Natália -4°C | 8°C

GMO-szóját eszik a magyar disznó is

Szeged - Bár ezt hirdeti az alaptörvény, Magyarország mezőgazdasága mégsem mentes a génmódosított növényektől: a takarmány sok GMO-szóját tartalmaz. Bár létezik „rendes" hazai, sőt szegedi szójafajta is, a termesztés tapasztalata vegyes. Az egyik Csongrád megyei gazdaság 4 év után most föladja, a másik viszont tavaly extrudert vett.
Skizofrén állapot mezőgazdászok, kutatók szerint, ahogyan mi, magyarok a genetikailag módosított növényekhez viszonyulunk. Magyarország Alaptörvényének XX. cikke kimondja, hogy a testi és lelki egészséghez való jog érvényesülését Magyarország többek között „genetikailag módosított élőlényektől mentes mezőgazdasággal... segíti elő". Másrészt viszont a hazai állatállomány takarmányozására – a Vidékfejlesztési Minisztérium adatai szerint – évente 900 ezer tonna szója szükséges, és ebből itthon csak 70-80 ezer tonna terem meg. Évente 100 ezer tonna szójababot és 500-700 ezer tonna szójadarát importál Magyarország, nagyrészt Amerikából. A világ legnagyobb szójatermelői: az Egyesült Államok, Brazília és Argentína. Utóbbi országban 17 millió hektáron – fél Németországnyi területen – termesztik ezt a növényt. A vetésterület több mint 90 százalékán génmódosított fajtát használnak. E tekintetben Nyugat-Európa ugyanolyan Janus-arcú, mint mi. Mivel a kutatók véleménye eltér arról, káros-e az egészségre a genetikailag módosított növény, az Európai Unió polgárainak kétharmada ragaszkodik hozzá, hogy az étel csomagolásán tüntessék föl, az áru tartalmaz-e GMO-növényt. Ám bajban lennének az üzletek, ha azt is ki kellene írni, evett-e ilyen növényt a malac, amelynek a húsát kínálják. Az argentínai szójatermés 32 százalékát Európa sertés- és baromfitenyésztése használja föl. Fehérjére mindenképp szükség van, a húsliszt használatát korlátozzák, a halliszt nehezen hozzáférhető, használnak repcedarát, napraforgót is, de a szóját kiváltani nem lehet, legalábbis a nagyüzemi állattenyésztésben.

A nagyüzemi sertéstartásban most nem tudják nélkülözni a szóját. Fotó: Schmidt Andrea
A nagyüzemi sertéstartásban most nem tudják nélkülözni a szóját. Fotó: Schmidt Andrea

Nemcsak olcsó fehérjére van igény, hanem a GMO-mentes élelmiszerre is, a Vidékfejlesztési Minisztérium ezért próbálja fönntartani a magyar élelmiszer-termelés viszonylagos GMO-mentességét. Tavaly ősszel pedig Nemzeti Fehérjeprogramot hirdetett a kormány. Feldman Zsolt helyettes államtitkár bejelentette, hogy 2014-től évente 2,5 milliárd forinttal segítik a fehérjenövények hazai termesztését. Bár ezzel teljesen kiváltani nem lehet az importot, az arányát lehet csökkenteni. Már cég is alakult tavaly, Magyar Szója Nonprofit Kft. néven, amely nem génmódosított fehérjenövényt akar termelni és feldolgozni. Léteznek ilyen fajták, például a Pannónia Kincse, amely a szegedi Gabonakutató Nonprofit Kft.-é.

Gyenge kezdés, erős visszaesés

Magyarországon 1961-ben 616 tonna szójatermést jegyeztek föl, ez az első hitelesített adat. A hetvenes években már 40 ezer tonnát könyvelt el a FAO, majd lassan nőtt a mennyiség, 1988-ban 105 ezer, 1989-ben pedig 118 ezer tonnára. Aztán jött a mélyrepülés: 1995-ben 20 ezer tonnát írtak föl. A jelenlegi 70-80 ezer tonnát alig több mint 40 ezer hektáron termelik meg. Mivel azonban a termés garantáltan GMO-mentes, egy részét exportálják.

Mi az akadálya a termelés növelésének, ha a fehérjeigény szinte korlátlan? A szegedi Gabonakutatónál novemberben tartott konferencián elhangzott, hogy eddig keveset foglalkoztak a technikai fejlesztéssel, és részben megoldatlan a gyomirtás. Ennél nagyobb nehézségek is vannak.

– A szóját hektáronként 3,5 tonnás terméssel érdemes termelni, ehhez pedig nemcsak elegendő meleg és víz kell, de a megadott időben párás levegő is – mondja Héjja István, a csongrádi Héjja Testvérek Kft. egyik ügyvezetője. – Mi 4 éve foglalkozunk vele, de öntözés mellett sem értük el a kívánt eredményt, így lehet, hogy most kivesszük a vetésforgóból.

A pitvarosi Négy-Határ '99 Kft. viszont tavaly pályázati támogatással szójaextrudert vásárolt, a termést a sertések, szarvasmarhák takarmányába keveri. Csjernyik István ügyvezető azt mondja, az a cél, hogy a gazdaságon belül az importfehérjét végül teljes egészében saját termésűvel helyettesítsék. – Ehhez a szóját majd nem csak hőkezelni kell, muszáj kivonni belőle az olajat is, hogy csak a fehérje maradjon – mondja az igazgató.

A kft. szegedi fajtát is használ, második éve foglalkozik szójával, 70 hektáron. Bár a Békés-Csanádi löszhátat a lexikon a növény „kiemelt termőtájai" között tartja nyilván, a virágzáskor szükséges páratartalommal errefelé is gondok adódnak. Ha légköri aszály sújtja a vidéket, az öntözés sem segít.

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Van költségvetés, nem lesz operafesztivál

A busztenderről nem tárgyaltak, de költségvetése már van a városnak. Ez volt az utolsó közgyűlés a választásokig. Tovább olvasom