Délmagyar logó

2016. 12. 05. hétfő - Vilma -6°C | 4°C

Goldoni vígjátékával kezdődik a kőszínházi évad

Szeged - Carlo Goldoni A kávéház című vígjátékával indítja az évadot pénteken a Szegedi Nemzeti Színház társulata. A darabot Mohácsi János és Fuchs László átiratában láthatja a közönség. Rusznyák Gábor rendező számos egyedi ötlettel spékelte meg a produkciót.
– Hogy udvaroltok, lányok? Kérdezzétek meg tőle, hogy mi az a pöcök!

– De hát azt mondtad, hogy ne legyünk szőkék!

A párbeszédet a Szegedi Nemzeti Színházban, A kávéház című vígjáték próbáján hallottuk. Rusznyák Gábor rendező instruálta Borsos Beát, Csorba Katát és Márkus Melindát. A Beatie-t, Caterinát és Marinellát alakító színésznők az egyik jelenetben a darabba „beépített" zenészfiút szédítik – gitárját piszkálják.

Hódítási praktikáiból a Signor Eugeniót alakító Szikszai Rémusz is villant. A színész egy olasz macsót játszik, akinek három gyengéje van: a kártya, a kávé és a nők.

– Ismerek hasonló csávókat, mint amilyen Eugenio. Megpróbálok mindent belegyúrni a szerepbe, amit tőlük láttam. Tőlem azonban távol áll ez a karakter – magyarázta Szikszai.

A kávéházban össze van gabalyodva mindenki mindenkivel. Fotó: Frank Yvette
A kávéházban össze van gabalyodva mindenki mindenkivel.
Fotó: Frank Yvette

A kávéház Velencében játszódik, kicsit olyan, mint egy színházi szappanopera. A szereplők között kusza szálak húzódnak, össze van gabalyodva mindenki mindenkivel. Szerelmesek és szeretők, kiborult és kiborító házastársak, adósok és hitelezők történetébe pillanthatunk be. S a nagy kérdés is felmerül: kávét igyunk vagy teát? Melyre a választ a színészektől hallhatjuk: „Mi az a tea?" „Ha fűből van, igya meg a tehén!" „Olasz ember a füvet csak szívja."

Falhoz passzírozták

A darab egyik jelenetében a két maffiózó, Tomasso 1 (Bánvölgyi Tamás) és Tomasso 2 (Borovics Tamás) a falhoz vágja a kávéház tulajdonosát, Ridolfót. A jelenetnél a két „verőlegény" elszámította magát, és úgy a falhoz passzírozták Schlanger Andrást, hogy maradandó sérülést szenvedett: kisebesedett az orra.

– Hülyéknek is kell lenniük. Különben belebolondulna a világ a sok okos emberbe – mondta a színpadon a Don Marziót alakító Jakab Tamás. A maffiózó tapodtat sem mozdul két embere, Tomasso 1 és Tomasso 2 nélkül. Az előbbit alakító Bánvölgyi Tamás és az utóbbit megformáló Borovics Tamás a próba közti szünetben a büfében sakkozott.

– Milyen hangulatban teltek a próbák? – kérdeztük Borovicstól. – Milyen lehet, ha huszonnégy „idióta" színészt összeengednek a színpadon...? Derűs hangulatban készültünk, sokat nevettünk. Lehetett volna despotikusan is rendezni a darabot, de nem lett volna értelme, és Rusznyák Gábor nem is így fogta fel a közös munkát – hallottuk a színésztől.

A rendező alkotótársnak tekintette a színészeket, erről meggyőződhettünk a próbán is. Az is kiderült: ha valaki a régi Goldoni-darabot várja, csalódhat.

– Mohácsi János és Fuchs László átirata teljesen más, mint az eredeti darab. A cselekmény és a kávéházi közeg ugyanaz, de a szereplők mondatai sokban különböznek Goldoni szövegétől – tudtuk meg Rusznyák Gábortól, aki azt is elárulta: nem volt könnyű feladat összeszoktatni a társulat régi és új tagjait. – Minden emberhez más úton vezet az út. Ahhoz, hogy egy színésszel azonos nyelvet tudjunk beszélni, sok közös munka kell.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Moziünnep vasárnapig Szegeden is

Szeged - Idén ötödik alkalommal rendezik meg a mától vasárnapig tartó moziünnepet, amelyen az ország… Tovább olvasom