Délmagyar logó

2017. 07. 21. péntek - Dániel, Daniella 22°C | 35°C Még több cikk.

Gólyahorror, gondatlanságból

Horrorisztikus történetek keringenek a természetvédők között arról, hogyan pusztítja a gólyákat – sokszor pusztán gondatlanságból – az ember. Lehet: nemsokára alig marad gólyánk.
Egyre gyakoribb, hogy elhajított bálakötöző zsinórt, horgászzsinórt használnak fészkük kibélelésére a gólyák. A fiókák belegabalyodnak a zsinórba, s elpusztulnak.

Ha időben észreveszik...

Megtörtént például: a fészekben lévő két fióka közül az egyiknek mindkét lábát levágta a rátekeredett, elszakíthatatlan műanyag zsinór. Ugyanebbe a zsinórba a másik fióka is belegabalyodott, és amikor ki akart repülni, a földre rántotta röpképtelen, csonkolt lábú testvére. Pusztán véletlen, hogy a madárvédők, értesülve az esetről, a helyszínre siettek. A földön vergődő, egymástól szabadulni képtelen, két fióka közül az egyiket sikerült is megmenteni, a csonkolt lábú azonban elpusztult. Ilyen és ehhez hasonló borzalmak nagyon gyakran történnek – nemcsak a gólyákkal, de a legkülönbözőbb madarakkal is. És legtöbbről az emberek csak utólag szereznek tudomást. A megoldás az lenne, ha senki nem dobálna el fölöslegessé vált bálakötöző zsinórt, horgászzsinórt, sem egyebet. Még az ártatlannak tűnő fóliadarabok is halálos veszélyt jelentenek a gólyákra: azokat is fölhasználják fészekbélelésre, a fóliában azonban eső után megáll a víz, és az összes fióka elpusztul.

Néhány évtizede még tizenhatezer gólyapár élt nálunk, ma már csak ötezer – mondta a minap Lovászi Péter, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) országos gólyavédelmi programjának vezetője az egyesület megyei csoportján belül működő Beretzk Péter Munkacsoport tanácskozásán. A legtöbb gólya ugyanis villanyoszlopra rakja a fészkét – ma már alig akadnak gólyafészekrakásra alkalmas kémények, nagy fák.

Elektromos veszedelem

S az elektromos vezetékek a gólyák legnagyobb vámszedői közé tartoznak: évről évre nagyon sokuk szenved halálos áramütést.
A helyzeten a természetvédelem és az áramszolgáltató együtt igyekszik segíteni, az oszlopokra gólyafészektartókat helyezve. A nyolcvanas évek óta közel hatezer fészektartót szereltek föl, de ezek folyamatosan korrodálódnak, s egy idő után használhatatlanná válnak. Egyetlen fészektartó elkészítése mintegy húszezer forint, az összegeket a természetvédelem állja minisztériumi pályázati pénzekből. Kihelyezésük sem kevés pénz, hiszen darus kocsit kell hívni, áramot kikapcsolni, és így tovább – ezt az áramszolgáltató fizeti.

Korrekt áramszolgáltató

Kérdés a természetvédők számára: az áramszolgáltató cégek a jövőben is hozzájárulnak-e a gólyavédelem költségeihez? Jelenleg nekik is érdekük, hogy minél kevesebb gólyabaleset történjen, hisz az ilyen esetek zárlatot okoznak, vezetékszakadást eredményeznek. A jövőben azonban egyes tervek szerint a vezetékek vagy a föld alatt futnak majd, kábelben, vagy a jelenlegi három-négy vezeték helyett csak egy fut a magasban, szintén szigetelten.

Igaz, ezzel kiküszöbölődik a gólyabalesetek esélye, de a fészkelőhelyek száma is csökkenhet. És akkor a szolgáltatónak már nem lesz érdeke a gólyavédelemben közreműködni, fészektartókat kihelyezni – legalábbis a természetvédők ettől tartanak. Az áramszolgáltatók – régiónkban a Démász – jelenleg nagyon korrekten együttműködnek a természetvédőkkel a gólyavédelemben. Tavaly például kilenc gólya pusztult el Szatymaz környékén áramütés miatt – de a cég ezután megszüntette a problémát.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Belebuktak a lőszerügybe a rendészeti iskola vezetői

Váratlanul távozott a Szegedi Rendészeti Szakközépiskola igazgatója és a gazdasági osztály vezetője.… Tovább olvasom