Délmagyar logó

2017. 04. 30. vasárnap - Katalin, Kitti 5°C | 16°C Még több cikk.

''Gólyaszámban'' Szeged a második

Nem „szorították ki" a korábbi években érettségizett diákok az idén érettségizetteket az SZTE-ről, amely a legtöbb hallgatót felvett intézmények listáján a második lett – derül ki az adatokból. A pótfelvételi kérelmeket tegnapig lehetett beadni – de csak költségtérítéses képzésre, és csak bizonyos szakokra.
– Az idén összesen több mint 10 ezer hallgató jelentkezett az SZTE-re és karaira. Az összes képzési formát beleszámítva 7 ezer 839-en nyertek felvételt, ezen belül 3552 új hallgató vesz részt a nappali tagozatos, államilag finanszírozott alapképzésben. Ez szolid, mintegy 5 százalékos emelkedést jelent a tavalyihoz képest, dacára annak, hogy a jelentkezők száma kismértékben csökkent – tudtuk meg Pukánszky Bélától, az SZTE oktatási rektorhelyettesétől. Ennél több hallgatót csak az ELTE vett föl az idén, vagyis a szegedi egyetem a második a felvettek száma alapján összeállított intézményi listán. A gólyák között a régebben (tavaly, tavalyelőtt) érettségizettek aránya csupán mintegy egyharmados, a túlnyomó többség az idén érettségizett, tehát az adatok szerint a régebben maturáltak nem „szorították ki" az idén érettségizőket. A pótfelvételi kérelmek benyújtásának tegnap volt a határnapja.

– Fontos tudni: pótfelvételi kérelmet csak a költségtérítéses képzésre lehetett benyújtani, és csak a meghirdetett szakokra. Ezt többen nem vették figyelembe, ami a tanulmányi osztályokon számos esetben „jelenetekhez" vezetett – mondja Pukánszky Béla. A pótfelvételi eredményekről szeptember első napjaiban kapnak értesítést a jelentkezők.

Mit tanácsol az oktatási rektorhelyettes azoknak, akik jövőre mindenképpen részt szeretnének venni a felsőoktatásban? Tegyenek emelt szintű érettségit mindkét, az adott szak esetében előírt tárgyból. Ez például az orvosok esetében a biológia és a fizika, vagy a biológia és a kémia. Legalább egy középfokú nyelvvizsga is javasolt, igaz, jövőre két nyelvvizsgával is legföljebb 10 pluszpontot lehet szerezni.

Az oktatási rektorhelyettes által javasolt, diákoknak ajánlott stratégia helyességét a jelenlegi felvételi statisztikák is igazolják. A bölcsészkaron belül a kiemelten kurrens pszichológia szakra például 993-an jelentkeztek nappali tagozatos, állami finanszírozású képzésre, és közülük 25 jelentkezőt vettek föl. Mindegyikük tett emelt szintű érettségit valamely, e szakhoz szükséges tárgyból, és mindegyikük rendelkezik középfokú állami nyelvvizsgával egy vagy két nyelvből, sőt négy diáknak felsőfokú nyelvvizsgája is van.

De például a szintén nem könnyen elérhető orvos-, illetve jogászképzés esetében is előnyben voltak a valamely tárgyból emelt szintű érettségit tett, nyelvvizsgával rendelkező diákok. Az orvoskarra felvételizett 1500 jelentkezőből 187-en nyertek fölvételt nappali tagozatos, államilag finanszírozott tanulmányokra; a jogi kart megcélzó 1286 diák közül 138 járhat egyetemre ősztől ugyanilyen képzési formában.

Jövőre is változások

Két nyelvvizsga jövőre is szaporíthatja a pontok számát: a középfokú 7, a felsőfokú 10 pontot ér, aki mindkettővel rendelkezik, maximum 10 többletpontot kaphat. Ezentúl nem lehet kombinálni a korábban és az adott évben letett érettségik eredményeit: 7 többletpont csak azért az emelt szintű érettségiért jár, amely érettségiből a felvételi pontokat számítják. 78 pont alatt semmilyen egyetemi képzésre nem lehet bejutni, költségtérítésesre sem. Az érettségi feladatlapokat a vizsga hajnalán vihetik el az iskolák a jegyzői hivatalokból.  
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Szigorúan ellenőrzött adatok

Harminc családnak biztosít pályázat útján bérlakást a szegedi önkormányzat. A bérlőket szigorúan… Tovább olvasom