Gyűjtse össze az érdekes cikekket a címek mellett lévő később elolvasom ikonokkal!

Szeged - delmagyar.hu

2014. 08. 29. péntek - Beatrix, Erna

Még több

Itt vagyok: Nyitólap > Szeged hírei > Görgey, a tábornok - lékelt koponyával

Görgey, a tábornok - lékelt koponyával

Szeged - Görgey Artúr, a szabadságharc zseniális tábornoka egyúttal orvostörténeti csoda is. Lékelt koponyával küzdi végig 1849 júliusát és augusztusát, a fegyverletételig. A sérülésbe a fájdalomcsillapítás hiánya és a fertőzésveszély miatt akár bele is halhatott volna, ennek ellenére 98 éves koráig élt.

Dombai Tünde - Délmagyarország napilap - 2012.03.15. 05:55
Megosztás: Facebook Twitter E-mail
Görgey Artúr 1849. július 2-án Komáromban 32 ezer katonájával 60 ezer osztrákot ver vissza, amikor egy lovasrohamban egy tarack gránátrepesze eltalálja és felszakítja a koponyáját. Látni, ahogy az agya emelkedik és süllyed az érverés és a lélegzetvétel kettős ütemére. – 12–15 centis vágás nyílt a feje tetején, két-három ponton a koponyacsont is beszakadt. Az agy nem sérült, a seb amiatt jelent mégis halálos veszélyt, hogy elfertőződhet a használt orvosi eszközök és a csatatéri körülmények miatt – mutatja Varga Benedek, a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum főigazgatója a szegedi Móra-múzeum Görgey-kiállításán. A sebesült hadvezér a nyári hadjáratban végiglovagolja az országot, miközben hol dührohamai vannak, hol elveszti az eszméletét. A lótrágya különösen jó táptalaja a fertőzésnek.

A sebesült Görgey - Kiállítás a Móra Ferenc Múzeumban. Fotó: Schmidt Andrea (galéria)

Csoda, hogy túlélte

Kész csoda, hogy Görgey túléli. Egyik oka, hogy a 31 éves főparancsnoknak szívós, edzett a szervezete, jó az ellenálló képessége. A másik, hogy rendkívül jó orvosok kezébe kerül. Bár nem mindjárt, mert az első törzsorvos súlyosan félrekezeli azzal, hogy összevarrja a sebét. Alatta meggyűlik a genny, és a koponya püspöksüvegként felcsúcsosodik. Két hétre rá, a váci csata három napja alatt a Pestről érkező hadügyminisztériumi sebész főorvos, Lumnitzer Károly felnyitja a sebet agyvelőig, hogy kitisztítsa, és lehetővé tegye a túlélést. A beavatkozás alatt a hadvezér a mosdótálra támaszkodva áll, a végén a lavórban cikázó bolhát erős kézzel összeroppantja, és azt mondja: „Na, mégis megfogtam ezt a bolhát." Az orvos ezt hallva jobban elsápad, mint a betege. Lumnitzer – visszatérve Pestre – konzíliumot tart a szintén sebész Balassa Jánossal, majd leküldik maguk helyett a 35 éves Balassa-tanítványt, Markusovszky Lajost. Onnantól ő kíséri Görgeyt hat hónapon át, hogy tábori körülmények között kezelje a sebet. A doktor a forradalom előtti évben járt kint a barátjánál, Semmelweis Ignácnál Bécsben, aki bár még nem írta le, feltehetőleg elmondta neki, hogy klórmésszel annyira lehet fertőtleníteni a kezet és az eszközöket, hogy nem fertőznek. 1847-ben egy másik orvostudományi áttörés is bekövetkezik: étergázos altatásban végeznek műtétet. A magyar hadiorvoslás a megfelelő kábítóeszközzel már rendelkezik, de csak a műtét idejére lehet a fájdalomtól mentesíteni a beteget. A magyar hadiorvoslás magasan előtte jár az orosz és az osztrák seregnek. Az ezredorvosi készletben olyan koponyalékelő műszer is található, amelyet a csontba fúrtak, és a segítségével tudtak a fűrésszel úgy dolgozni, hogy a befelé eső szilánkokkal nem sértették meg az agyat. Görgey hevenyészett fejfedőt csavart magának a nyaksálából, hogy a melegtől és a fertőzéstől védje. Később sem forrt össze a csont tökéletesen, a horpadás az öregkori ábrázolásokon is látszik.

A sebesült Görgey - Kiállítás a Móra Ferenc Múzeumban. Fotó: Schmidt Andrea (galéria)

Karrier gyakorlat nélkül

– 1848 márciusa Görgey Artúr magánéletében is fontos dátum; március 30-án a prágai német evangélikus templomban veszi nőül Adéle Aubouint, akit magyarítva Etelkának hív. Hazatérnek, mert egy idős rokon Görgeyt kéri, hogy kezelje a birtokait, de a fiatalember modern természettudományos gondolatai nem találkoztak az öreg hölgy elképzeléseivel. Ezért amikor a honvédséget elkezdik szervezni, Görgey beáll; százados lesz, és hamarosan bizonyítja is a sokoldalú tehetségét – rajzol portrét Katona Tamás történész. Eleinte főleg az a feladata, hogy fegyvert és lőszert szerezzen a honvédeknek, még egy hazai lőszergyár tervét is kidolgozza. 1848 őszén kap harci feladatot; Görgeyt a Csepel-szigetre küldik, mert a vezérkar attól fél, hogy Jellasics az Alföldről sétál be a védtelen fővárosba. Közben hadbíróságot ül Zichy Ödön gróf felett, akit hazaárulás miatt felakasztat. Ezzel kiváltja Kossuth és környezete rokonszenvét, megteszik tábornoknak, és megbízzák a Móga János altábornagy elleni kémkedéssel. A schwechati csatavesztés után pedig Görgeyre bízzák a főhadsereget. Elképesztő tehetség, holott nincs gyakorlata, addigi legmagasabb katonai rangja a huszár főhadnagy és magyar királyi testőr volt. Rettenetesen igyekszik a lelkes sereg fegyelmét megerősíteni, hogy megállja a helyét a többszörös osztrák túlerővel szemben. Jó érzékkel mindenütt kitart az utolsó pillanatig, majd odébbáll, hogy mire az előírásszerűen haladó császári alakulatok gyűrűbe zárnák, már ne találjanak senkit. Ráadásul Windischgrätz főparancsnok kénytelen a biztonság kedvéért mindenütt megszálló csapatokat hátrahagyni, és nem is jut pontos információkhoz. Ennek köszönhetően a túlerő egyre olvad, a magyar sereg pedig az ország belseje felé húzódva erősödik.

A sebesült Görgey - Kiállítás a Móra Ferenc Múzeumban. Fotó: Schmidt Andrea (galéria)

Briliáns tehetség

1849 februárjában fordul a kocka; Görgey a felvidéki visszavonulás után megjelenik az osztrák csapatok hátában. Ha Dembinszky Henrik altábornagy nem húzza keresztül a számításukat, Görgey és Klapka ütközetet nyer, de a Párizsból hozatott lengyel még a kápolnai csatát is elveszti. Erre a fővezért megpuccsolják, és Görgeyt nevezik ki a helyére, aki egy hónap múlva ismét bizonyít. A tavaszi hadjárat stratégiai célja felszabadítani Komáromot és ezzel a fővárost. Zseniális találmány, egy dunai tutajhíd segítségével sikerül a manőver: kiüldözik a kétszer akkora osztrák sereget. A magyar és az osztrák fél is meg tudja védeni magát, de egyik sem olyan erős, hogy egyedül győzelmet arasson. Végül az orosz cár küld több mint negyedmillió katonát az osztrákok segítségére, hogy eldöntse a szabadságharc kimenetelét. Innentől kezdve a magyar seregnek egy feladata marad: időt nyerni, hogy kedvező politikai megoldás születhessen. A szabadságharcot végül a túlerő leveri, utána mindenkinek magyarázkodik. Kossuth, aki a szakállát lenyíratva menekül az országból, hogy az emigrációban betöltött pozícióját stabilizálja, Görgeyt vádolja meg árulással, és ez egybecseng a szabadságharcot sirató közvéleménnyel.

A sebesült Görgey - Kiállítás a Móra Ferenc Múzeumban. Fotó: Schmidt Andrea (galéria)

Áruláslegenda

Katona Tamás szerint az utókornak le kell számolnia a tökéletesen hamis, romantikus hazaárulás-legendával. Az agyvelőig felszakított fejű vezér 25 ezer emberével végiglovagol az országon, 150 ezer oroszból csinál bolondot. Görgey reálisan úgy gondolja, hogy többet várhat az oroszoktól, mint az osztrákoktól. Az oroszok a magukat megadók életét garantálják, ha a szabadságát nem is. Ezért előttük teszi le a fegyvert, nem volt más esélye. Sebesülten megy száműzetésbe. Klagenfurtban raboskodik 18 évig, állást nem vállalhat, a rendőr-minisztériumtól kap pénzt, hogy eltartsa a családját. Előfordult, hogy valaki agyon akarta ütni az árulás miatt, de látva, milyen édesdeden alszik, arra gondolt, mégsem lehet a nemzete ellensége. A kiegyezés után alagútfúróként dolgozik, 1884-től honvéd altábornagyi nyugdíjat kap; igénytelen ember, jól megél belőle. Felesége 1867 után különváltan él tőle. Minden nőnek teszi a szépet, ez az egyetlen harcmező, ahol gyakorolhatja tehetségét. A fölöslegességérzés tudatában éli túl a szabadságharcot 67 évvel: 1916-ban hal meg, 98 éves korában. Sokak szerint Mátyás király és Bethlen Gábor óta ilyen tehetségű magyar hadvezért nem láttak a csataterek.
Megosztás: Facebook Twitter E-mail

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!


Moderálásra küldöm 2. soligor 2012.03.15. 14:53

Érdekes , jó cikk :)

Moderálásra küldöm 1. varadipal 2012.03.15. 09:33

Rengeteg dolog maradt abból az időszakból homályban a magyar történelemben.Van-e publikációja annak, hogy Kossuth mit vitt magával az emigrációba? Egyes vélemények szerint az államkassza is a pggyásza között volt, ebből alapított emigráns kormányt, amely a kiegyezésig, 1867-ig árnyékkormányként funkcionált, és normál dioplomáciai kapcsolatot tartott fenn mind Nagybritannia, mind az egyesült Államok kormányaival.A jelenkorban is előfordul, hogy időszakonként egyesek hőssé, majd árulóvá válnak, egyesek zseniális pénzügyi megoldásait mások megnyomorításként élik meg. A történelem periodikus.l



Töltés, kérem várjon!
ˆaz oldal tetejéreˆ

hirdetés

HIRDETÉS

Cikkajánló

bezár
asdasd
Kérem várjon, jelentkezését rögzítjük...