Szeged - delmagyar.hu

Legutóbb a Hókirálynő címszerepét játszotta Szegeden Gregor Bernadett. A népszerű színésznőt most hazahívták a Bolha a fülbe főszerepére. – Amikor kezdő voltam, szinte csak tragikákat osztottak rám. Ahogy múlik az idő, egyre többet játszom vígjátékokban, aminek örülök, mert ma fontosabbnak gondolom a szórakoztatást. Úgy érzem, a nézőknek is erre van igényük – én sem ülnék be egy olyan drámára, ahol valaki vajazó késsel felvágja az ereit. A Bolha a fülbe épp a tizedik közös produkcióm Csiszár Imrével – már félszavakból is értjük egymást. Imádom a rendezői stílusát, végtelenül szellemes, okos, jó humorú művész. Kisujjában van a klasszikus színház, biztos stílusérzékkel rendelkezik, nem akar olyasmit beleerőszakolni egy darabba, ami nincs benne. Legnagyobb színházi sikereimet, Yukio Mishima Sade márkiné című darabját és Moliére Dandin Györgyét is az ő rendezésében játszottam – mondja Gregor Bernadett, aki szerint az igazi kikapcsolódásra, felhőtlen szórakozásra vágyók nem csalódnak majd a Feydeau-vígjátékban.

Gregor Bernadett és Bánvölgyi Tamás a Feydeau-vígjátékban. Fotó: Veréb Simon

Otthon a Naphegyen – Két évvel ezelőtt vettem hitelre egy kis, 60 négyzetméteres lakást Budán, a Naphegyen. 64 éves koromban, reszkető kézzel adom majd fel az utolsó részletről szóló csekket a postán, de legalább olyan helyen élek, ahol szeretek, és azt sem bánom, ha onnan visznek majd el tepsiben. Az otthonom megtartásáért mindent megteszek, és a két fiamnak is szeretnék mindent biztosítani. Nem akarom azt mondani nekik: idén nem telik sítáborra. Inkább annyit dolgozom, amennyit csak bírok. Ha minden kötél szakad, legfeljebb elmegyek bankoskisasszonynak – nevet Berni.

– Olyan jó volt a próbákon rácsodálkozni, milyen zseniális színész Borovics Tamás és Gömöri Krisztián. Szinte belefeledkeztem abba, hogy kollégaként figyeltem őket – fogalmaz Bernadett, akinek az Iglódi István vezette Pesti Magyar Színházban biztos tagsága volt a színész-rendező haláláig. Az új direktor, Őze Áron azonban – éppúgy, mint Moór Mariannal és Béres Ilonával – vele sem kötött szerződést. – Szeptembertől megszűnik a 14 év óta tartó közalkalmazotti jogviszonyom. Meglepett a döntés, hiszen Áronnal sok darabban együtt játszottuk a főszerepeket, jó kollegiális kapcsolatban voltunk. Megértem, hogy igazgatóként spórolnia kell, és úgy gondolja, jobban megéri havi két előadás fellépti díját kifizetni, mint fizetést adni, miközben máshol is dolgozunk. A Bolha a fülbe már a hatodik bemutatóm ebben az évadban, és egyik sem a Magyar Színházban volt. Most sokkal bizonytalanabb helyzetbe kerülök: havi fix nélkül, szabadúszóként kell megélnem. Szeretném úgy kezdeni a következő szezont, hogy nem vagyok lekötve egyetlen társulathoz sem. Az is lehet, hogy valamelyik tévécsatorna ajánlatára mondok igent, és műsorokat vezetek majd. Voltam egyszer az RTL Klubnál vendégműsorvezető, és nagyon jól éreztem magam. Úgy tűnt, képes vagyok felszínes témákról könnyedén csacsogni. Van bennem egy kis kalandvágy is. Annyi jó és nagy szerepet eljátszottam már, olyan sokszor éreztem úgy, hogy este héttől tízig nekem kell főszereplőként a vállamon cipelni az előadást, hogy nem bánom, ha most valami más következik. A tévézés sokkal nyugodtabb életforma lenne. Az is lehet, ezt csak most, a hatodik bemutatóm előtt érzem így – mondja Bernadett, aki ha elfárad, édesapjára gondol: már beteg volt, amikor vasárnap délelőtt az Operaházban énekelt, délután és este pedig megcsinált Tevjeként két vendégelőadást a Vígszínházban.

Gregor Bernadett Raymonde szerepében a kisszínház színpadán. Fotó: Veréb Simon

Ajánlatokkal bombázzák

Amióta híre ment, hogy nem újították meg Berni szerződését, rengetegen keresik munkaajánlatokkal. – A színház volt a második otthonom. Miközben 14 év alatt minden megváltozott körülöttem – elveszítettem a szüleimet, két gyermekem lett, elváltam –, az volt az egyetlen biztos pont az életemben. Tudtam, hogy ott szeretnek, számítanak rám. A drámairodalom legszebb szerepeit játszhattam el Júliától Mirandolinán át A néma levente Zilia Ducájáig. Most pedig már bemenni sincs kedvem. Macskatermészetem van: tudomásul veszem a történteket, megrázom magam, és továbblépek. Ha csak meg nem kínálnak egy olyan szereppel, amelyet havonta tízszer játszhatok, és a közalkalmazotti fizetésem háromszorosát kereshetem vele, akkor nem tartom valószínűnek, hogy megmarad a kapcsolatom a Magyar Színházzal.