Délmagyar logó

2016. 12. 04. vasárnap - Borbála, Barbara -5°C | 4°C

Gyalogakác a hullámtérben

„Állítsuk meg a gyalogakácot!" A jelszó vízügyi szakemberek, természetvédők számára egyaránt ismerős. A töltésrongáló, az őshonos cserjéktől az élőhelyet elfoglaló, gyorsan terjedő, úgynevezett özönnövény nem szívesen látott vendég a hullámtérben – viszont jószerével kiebrudalhatatlan. Folyamatosan újratermelődő energianövényként azonban hasznos lehetne.
– A vízügy számára kétszeresen is nemkívánatos ez a cserje – mondja Priváczkiné Hajdu Zsuzsanna, az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság (Atikövizig) ügyeletvezetője.

Árvízveszélyt is okozhat

Gyorsan terjedő gyökérzete rongálja-lazítja a töltéstestet, s megakadályozza, hogy a fű – amely viszont nagyon hatékonyan védi a töltést az áradások elmosó-elhaboló hatásától – gyökeret verjen a területen. A hullámtérben sűrű állományt képezve pedig lassítja az áradások levonulását, visszaduzzasztva a vizet. A gyalogakác úszva terjed: milliónyi magva az áradásokkor mindenhova eljut a töltésen belül. De sarjakkal is szaporodik.

Védekezni nagyon nehéz ellene. A vízügyi igazgatóság ugyan rendszeresen végez kaszálást a töltéseken, ez azonban a gyalogakác ellen alig hatásos, sőt a lágyszárúakra tervezett kaszálógépek késeit tönkre is teszi a fásszárú cserje. Ráadásul, ha le is kaszálják e növényt, rendkívül gyorsan újranő – akár két hónapon belül akár másfél méter magasba nyúlhat. A helyzeten csak bizonyos fokig enyhít, hogy a közmunkaprogram keretében közmunkások is segíthetik a töltések gyalogakác-mentesítését.

Kékcinegék fogyasztják

Vajon „ráállt-e" a nagyon jelentős tömeget képező gyalogakácra meghonosodása óta a hazai állatvilág: hasznosítják-e például táplálékként, tartózkodási helyként? Természetvédelmi értéke többek között azért is csekély, mert nem nagyon állt rá. Magvát legföljebb a kékcinege fogyasztja a legínségesebb télidőn, fészkelőhelyül olykor poszáták használják – mondja Kasza Ferenc. Emberi fölhasználásra koszorúkötők szedik, koszorúalapot készítenek belőle.

Kiszorítja az őshonos cserjéket


S a természetvédelem számára miért nemkívánatos a gyalogakác? – Az utóbbi évtizedekben fölismerhetetlenségig megváltoztatta a hullámtéri erdőket és azok aljnövényzet-fajösszetételét ez a nem őshonos, Amerikából behurcolt cserje – mondja Kasza Ferenc, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület(MME) megyei csoportja keretében működő Beretzk Péter-munkacsoport elnöke. A Szeged-környéki hullámterek életét figyelemmel kísérő szakember látja: évről évre nagyobb területet hódítanak meg a tájidegen özönnövények – a gyalogakácon túlmenően az amerikai kőris, illetve a zöld vagy kőrislevelű juhar is. Kirándulókra akár veszélyes is lehet a gyalogakác: a tájékozódást lehetetlenné tevő sűrűségben a szó szoros értelmében elvész az ember.

Lehet, mégis van megoldás gyérítésére? – Bioenergia előállítására alkalmas lehet a gyalogakác – ismertet egy lehetséges hasznosítási módot Vass Sándor, a Dél-alföldi Erdészeti Zrt. vezérigazgatója. Nagy energiatartalmú keményfáról van szó, elégetéskor anyagának legnagyobb része hasznosul, és jelentős illóolaj-tartalma is fokozza fűtőértékét.

Illóolajtartalmú keményfa

Ha létrejön biomasszaerőmű a dél-alföldi régióban – és előbb-utóbb, a megújuló energiák jelentőségének növekedésével, létrejön – szállításköltségek sem teszik kérdésessé az ilyen irányú fölhasználás kifizetődését. A „gyalogakác-aratás", gépesítve, folyamatos lehetne, épp az a sajátossága válhatna előnyére e növénynek, mely a jelen helyzetet létrehozta: gyors újratermelődése. A letermelést vegetációs időn kívül, részletekben kellene folytatni – a terület élővilágára való fokozott odafigyelés mellett.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Dúl a nagylaki finánc–csempész háború

Egyre több cigarettacsempészt fognak el a vámosok Nagylakon, a háborúnak azonban még nincs vége.… Tovább olvasom