Délmagyar logó

2016. 12. 03. szombat - Ferenc, Olívia -2°C | 5°C

Gyertyafény a tanyákon

Közel nyolcezer homokhátsági tanyán vakoskodnak a 21. században. Petróleumlámpával, illetve pislákoló gyertyával világítanak, de az ott élők szürkületkor legtöbbször nyugovóra térnek. Egy tanya villamosítása átlagban kétmillió forintba kerül, összesen 12 milliárdra lenne szükség a Homokhátságon.
Csorba Irén: Én már gyertyafényben élem le az életem. Fotó: Frank Yvette
Elkeserítő, hogy a 21. században emberhez méltatlan körülmények közt él több ezer idős ember a tanyavilágban. A legtöbben, tanyának nem nevezhető viskókban tengetik napjaikat. A szegedi kendergyárban közel negyven évig szövőnőként dolgozó, 87 esztendős Csorba Irén már sötétedéskor, délután öt-fél hat körül lefekszik és csak reggel nyolckor kel ki az ágyából, mert nincs világítás a Mórahalom környéki házban.

– Két gyertyával világítok, hogy ne menjek neki a sezlonnak és a sparheltnek. Amikor ideköltöztem, volt még némi pénzem a villany bevezetésére, de a „tanács" nem tett hozzá és csak a tanítóig hozta a vezetéket – mondja a sorsába belenyugodott, egyedülálló asszony, akit már az sem érdekel, hogy a Nemzeti fejlesztési terv szerint 2007 és 2013 között közel nyolcezer homokhátsági tanyát villamosítanak.

Bozóki Imre tanyagondok már mutat két olyan tanyát is, ahol egy vállalkozó mintaként napelemeket szerelt fel. Gábor Józsefné több mint egy éve a petróleumlámpát már csak az udvaron használja, a fagerendás, takaros házában ugyanis három, 80 watt teljesítménynek megfelelő izzó világít. A „75 Amper/órás" akkumulátorra – ami borult időben két napig ellátja a házat energiával – tévét is rákapcsolhatna, de ő jobban szeret rádiózni és a készüléket elemmel működteti.

Feltárásra félmilliárd

A Nemzeti fejlesztési tervben a tanyavillamosítás a homokhátsági célprojektben, a népességmegtartási programban szerepel. Szendrőné Font Erzsébet, az Országos Területfejlesztési Hivatal főtanácsosa elmondta: a feltáró munkára, illetve a villamos hálózat fejlesztési tervére félmilliárd forintot költöttek. A tizenöt kistérség áramellátásáról szóló megvalósíthatósági tanulmánytervet júniusban tárgyalja a kormány. Az előzetes számítások szerint összesen 12 milliárd forintba kerül a Homokhátság elektromos ellátása. Az uniótól közszükségleti beruházás címen az összeg nyolcvan százalékát lehet igényelni.

– A fény a napból jön, a meleg az önkormányzattól – érzékenyül el az idős asszony. Az 50 éve kis házában élő Eszti néni azért pityeredik el, mert két éve még nem is gondolta, hogy a tanyai képviselő-testület közbenjárására világításhoz jut. Azt már Csányi László mórahalmi alpolgármestertől tudjuk: a komolyabb rendszer, amire nemcsak izzókat lehet kötni, hanem számítógép, televízió, mosógép és hűtő is működhet egyszerre, másfél millió forintból alakítható ki.

– Alternatív energiákkal nagyon sok mindent rugalmasan meg lehetne oldani, de a hagyományos energiákat termelő és szolgáltató lobbi minden próbálkozást elfojt – jelenti ki Nógrádi Zoltán Mórahalom polgármestere.
A mórahalmi kistérségben élő tízezer tanyatulajdonos nem tartozik a legtőkeerősebb társadalmi réteghez, de a felmérések idején mindannyian azt nyilatkozták: hajlandók 5–10 százalékos önerővel hozzájárulni a villamosítási projekthez. Egy tanya áramellátása körülbelül kétmillió forintba kerülne.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Mától bontják a piacot a Szent István téren

Tegnap végleg el kellett költözniük a szegedi Szent István téri árusoknak. Ma elkerítik a területet,… Tovább olvasom