Délmagyar logó

2018. 06. 21. csütörtök - Alajos, Leila 20°C | 29°C Még több cikk.

Gyógynövények – megfelelő társaságban

Már csak szomorúan legyint a szakemberek legtöbbje arra az évekkel ezelőtt sűrűn hangoztatott állításra, mely szerint a gyógynövénytermesztés „kitörési pont" lehet a magyar mezőgazdaság számára. A nyugatra irányuló kivitel csökken. Ami megoldást jelenthet: a biogazdálkodás körülményei között előállított, magas földolgozottságú gyógynövény.
Kevesen tudják: a pipacs is keresett gyógynövény. Fotó: Karnok Csaba
Jelentősen visszaesett a magyar gyógynövénykivitel az unió nyugati országaiba, miután ott is mind nagyobb mennyiségben termesztenek gyógynövényeket – hívja föl a figyelmet Fogarassy József, a Gyógynövény Szövetség és Terméktanács elnöke.

Nyugaton a helyzet változott

A Rózsahegyi Kft., az ország egyik jelentős gyógynövénytermeltető, -feldolgozó cégének tulajdonosa, Rózsahegyi Gábor szerint ezen nincs mit csodálkozni: a nyugat-európai országok helyben, kisebb költséggel ugyanazt a minőséget el tudják érni, mint amit a Magyarországról szállított gyógynövény jelentene. Behozni a kelet- és dél-európai országokból éri meg számukra, mert ott olcsóbb a munkaerő, kevesebb pénzért tudják előállítani a munkaigényes gyógynövényeket. A sokat emlegetett „magyar minőség", mely szerint a magyarországi gyógynövények hatóanyagtartalma magasabb lenne, mint a másutt termesztetté, általában nem létezik.

A Szegedi Tudományegyetem egyik botanikus szakembere ezt azzal egészíti ki, hogy az igazán jó minőségű, nemesített gyógynövényfajták magvait már Nyugatról hozzuk be.

Gyógynövénykert Nagyéren

Nem csoda ez olyan körülmények között, mikor – halljuk ismét a cégvezetőt – gyógynövénytermesztésért semmiféle támogatás nem jár Magyarországon, a földalapú támogatáson kívül.

Azért vannak Csongrád megyében ma is kitűnő gyógynövényesek. A nagyéri Sajtos Sándor hetven-nyolcvanféle gyógynövényt termeszt gyógynövény-bemutatóhelyként is működő területén. Kanadától Németországig számtalan helyről látogatták meg érdeklődők. Nemcsak termeszti a gyógynövényeket, de készítményeket is előállít belőlük – igaz, csak kis mennyiségben, ismerősi körnek. – Persze, ha eljön hozzám egy szívinfarktuson átesett ember, nem fogom tőle megtagadni a segítséget – beszéli.

– Miért nem létesít gyógynövény-feldolgozó kisüzemet? – kérdezzük tőle. Hiszen Fogarassy József terméktanácselnök is fölhívja a figyelmet: fejleszteni kell a szárító-, feldolgozókapacitást, s nagyobb feldolgozottsági fokú termékeket előállítani, annak még mindig van Nyugaton piaca.

Egymást védő növények

– Mert nincs pénzem feldolgozóüzemet létrehozni – mondja a nagyéri gyógynövénytermesztő. Nyilván ilyen gondokra utal a terméktanácselnök, amikor azt mondja: öt-tízmilliárdos állami fejlesztési forrásra lenne szükség az ország gyógynövény-ágazatának. Azért nincs veszve teljesen az ügy, a terméktanácselnök arra is utal: ami megmentheti a gyógynövényágazatot, az a biotermesztés.

– Mintha csak én mondtam volna – vélekedik Sajtos Sándor. – Megfelelően társított növények megvédik egymást, elűzik egymásról a károsítókat, s nem kell vegyszereket bevetni. Ezzel nemcsak egészségesebb lesz a gyógynövény, hanem megtermelni is olcsóbban lehet.


Belföldön forgalomemelkedés

A belföldi gyógynövényforgalom nem követi a kivitel csökkenését: egyenletesen emelkedik. Gergely Katinka, a Herbária Rt. központjának munkatársa mondja: a gyűjtött, illetve termesztett gyógynövények hatóanyag-, illetve szennyezőanyag-tartalmát a Gyógynövénykutató Intézet, illetve a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség vizsgálja. Kizárólag akkor célszerű bárhonnan megvásárolni gyógynövényterméket, ha a csomagoláson ott látható a gyógynövénykutató kiadta szám. 

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Közös pályázatot hirdet az egyetem és a Démász

Közös, kiemelt pénzdíjas pályázatot hirdet az SZTE és a Démász Rt. egyetemi hallgatóknak. A… Tovább olvasom