Délmagyar logó

2017. 11. 19. vasárnap - Erzsébet 0°C | 8°C Még több cikk.

Győr kiszállt az Isteni színjátékból

Győr ugyan kiszállt a Péccsel és Szegeddel közösen tervezett Isteni színjátékból, a megaprodukciót mégis bemutatják a 2010-es EKF-programsorozatban. Pataki András, a Szegedi Kortárs Balett igazgatója abban bízik, sikerül megoldást találnia együttese jövőbeni finanszírozására is.
A győri, a pécsi és a szegedi balett megaprodukcióra készül: az Európa Kulturális Fővárosa 2010 programsorozat részeként Juronics Tamás rendezésében bemutatják a Dante Isteni színjátékából készített táncjátékot – adtuk hírül egy éve.

– Öt hónapos vajúdás után a nyáron Győr városa kilépett a projektből. Júliusban derült ki, hogy az iparűzési adóból befolyó bevételek csökkenése miatt, ígérete ellenére, mégsem tud a kezdeményezés finanszírozásában részt venni – mondja Pataki András, a Kortárs Balett igazgatója. Ez azt jelentette, hogy a projekt költségvetésének egyharmada, 30 millió forint veszett el. – A három város, Győr–Pécs–Szeged együttműködése ezzel léket kapott. Mivel komoly finanszírozási bizonytalanságok keletkeztek, így a Szegedi Szabadtéri Játékokkal sem tudtuk az augusztus végi határidőig aláírni azt a szerződést, ami lehetővé tette volna, hogy a jövő nyári Dóm téri programban benne legyen a darab. De a szabadtéri előfinanszírozással partner marad a mű létrehozásában, és 2011-ben műsorra tűzik a produkciót Szegeden.

Jelenet a Csipkerózsikából - Juronics Tamás koreográfiáját októberben újítja fel a Szegedi Kortárs Balett a kisszínházban. Fotó: Segesvári Csaba
Jelenet a Csipkerózsikából - Juronics Tamás koreográfiáját októberben újítja fel a Szegedi Kortárs Balett a kisszínházban. Fotó: Segesvári Csaba

December végén lejár az a színházzal kötött szerződés, amely az elmúlt öt évben garantálta a Kortárs Balett működését. – Bonyolulttá teszi a helyzetünket a tavasszal hatályba lépő előadó-művészeti törvény, ami azzal a céllal is jött létre, hogy pluszforrást biztosítson, azonban a táncművészet területén nagy zavart okozott. A táncegyüttesek ugyanis nem egységes formában működnek, ahány társulat, annyiféle szervezeti forma és finanszírozás létezik. Nehezen tudjuk ráhúzni az új törvény kategorizáló előírásait a mi szervezeti formánkra – vázolja a problémát Pataki András. – Az önkormányzatnál és a színházban is némi zavar keletkezett ebből, egyelőre nem tudtuk megkötni a várossal azt a közszolgáltatási szerződést, ami előfeltétele lenne a jövő évi központi finanszírozás elnyerésének. Lehetetlen helyzet alakult ki, ideiglenesen a független színházak kategóriájába kellett regisztrálnunk.

A Kortárs Balett továbbra is független kíván maradni, önálló, közhasznú alapítvány által működtetett együttesként. – Most azon dolgozunk, hogy 2010-ben is legalább olyan finanszírozási feltételeket biztosítsunk az együttes számára, mint az idén. Egyelőre nem tudjuk, hogy ezt az önkormányzattal és a színházzal megkötött háromoldalú szerződésben sikerül-e elérnünk, de mindannyian keressük a jó megoldást. November végéig dönteni kell erről. Az állami és az önkormányzati támogatásnak a jövőben is legalább annyinak kellene lennie, mint az idén ahhoz, hogy az egyre csökkenő egyéb forrásokból – produkcióink forgalmazásából, pályázatokból, szponzorációból – származó bevételekből működtethető maradjon az együttes – mondja Pataki András balettigazgató.

2011-ben a Dóm téren?

Győr kiesése után a százmilliós Isteni színjátékprojektet koordináló cég megkereste Debrecent. A cívis várossal jól haladnak a tárgyalások, úgy tűnik, miután 2010 nyarán az EKF-program keretében Pécsett megtartják a premiert, Debrecen őszi fesztiválján is műsorra tűzik a darabot. A projekt legfőbb támogatója az EKF-programot is finanszírozó Hungarofest és Pécs. Győr kilépése ellenére a művészi koncepción nem változtattak, nem hagyják ki belőle a Győri Balettet. A darab „forgatókönyvét" Dante művéből Almási-Tóth András írja, 2010 áprilisában kezdik a próbákat.

Olvasóink írták

  • 4. Felhőfejes 2009. szeptember 30. 17:10
    „Kedves "lidi",
    azt hiszem, értjük egymást: irónia-értelmezésből pedig megadom a képzeletbeli ötöst!”
  • 3. lidi 2009. szeptember 30. 14:26
    „Felhőfejes? ezt ugye iróniának szánod? mert szerintem sok valóban független társulat is szárnyalni kezdene, ha a vezetőjük annak a kőszínháznak lenne az igazgatója és/vagy művészeti vezetője, rendezője, koreográfusa stb., amitől ők egyébként függetlenek, de aminek a fix (állam és önkormányzat által garantált, nézőszámtól független!!!) költségvetéséből részesülnek, használják az épületeit (aminek a rezsiköltségeit nem kell pályázatból-jegybevételből előteremteniük, hisz azt szintén a színház fizeti), és ehhez jön még, hogy a pályázatokon nyert támogatás sem a közösbe (a színház kasszájába megy), mint az ugyanazokon a pályázatokon induló más kőszínházaké, hanem az alapítványiba. és ehhez semmi köze annak, hogy kinek milyen autója van, vagy hova jár nyaralni, mert, gondolom, a pályázati pénzekkel még nekik is el kell, el kellett számolni (még akkor is, ha a társulat egyik vezetője pályázati kurátor is volt sok évig), hanem egyszerűen csak vicces ez a fajta függetlenség értelmezés, mert nem ez az általános, ezt elhiheted. A független színházi lét (és nem az egyetemi vagy műkedvelő társulatokról beszélek) ma azt jelenti Magyarországon, hogy évről-évre összekaparod, amiből előadást csinálsz és örülsz, ha valamilyen intézmény befogadja az előadásodat, és esetleg tiéd lehet a jegybevétel - de olyan is van, hogy a csoportnak kell fizetnie, hogy játszhasson egy intézményben... és hidd el, ez sem azért érdekes, mert nekik sose lesz ilyen*-olyan autójuk...”
  • 2. Felhőfejes 2009. szeptember 29. 20:35
    „Eddig nagyon jól működött ez a "függetlenség" - miért ne mehetne tovább?
    Nem szeretem az irigyeket, a kicsinyeseket!
    Miért baj az, ha a támogatás állami-önkormányzati forrásból jön továbbra is, annak "független" felhasználásába viszont senkinek nincs nemhogy beleszólása, még csak rálátása sem? Az kérem csak demagógia, hogy itten az adófizetők pénzét költik "függetlenül", s ezért nem ártana valamilyen ellenőrzési lehetőséget a köz képviselői számára is biztosítani. (Ugyanúgy, mint ahogy a költségvetési forrásból fenntartott "nem független" művészeti csoportoknál, intézményeknél stb. ez dukál.)
    Láthatjuk a Szegedi Kortárs Balett szép példáján, hogy nem szükségszerű, hogy aki ,,független", annak csak a nyomorgás jut! Azaz: nem igaz, hogy dönteni kell anyagi biztonság és a ,,függetlenség" feladása - másfelől pedig a ,,függetlenség" és a tisztes nyomor között. Mint e szegedi példa mutatja, jól megfér együtt a ,,függetlenség" és a biztonság is. Láthatjuk, mára már elavultnak számít az ellentétpár, melyet dicső költőnk, valahai Petőfi Sándor két verse állít elénk (,,A kutyák dala", ,,A farkasok dala").
    Jaj, csak nehogy valaki most luxusautó-arzenálról, meg külföldi utakról kezdjen példálózni...”
  • 1. lidi 2009. szeptember 29. 15:01
    „100 millió forint, egy olyan előadásért, amit 3x fognak játszani... no comment

    és a Kortárs balett a független színházak között - de ugyanolyan pénzigénnyel, mint korábban - hát, ha ez utóbbit sikerül kiviteleznie ebben a ktegóriában, akkor a valódi függetleneknek (akik pár százezer és 2 millió között állítanak ki előadásokat, esélyük sincs szponzorációra, és nem attól függetlenek, hogy nem kell elszámolniuk, és közönséget-előadásszámot is kell produkálniuk), akkor nem sok marad a keretből...

    talán ha lehetne egy külön kategóriát megállapítani a szegedi kortárs balettnek, minden megoldódna”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

A miniszterelnök érzelmeire apellálnak a polgármesterek

Nyílt levélben az érzelmekre akart hatni 15 megyei független polgármester. Tovább olvasom