Délmagyar logó

2017. 01. 21. szombat - Ágnes -11°C | 0°C Még több cikk.

Gyüdi: 150 év lejárta után sem koccintok sörrel

Szeged - Gyüdi Sándor, a Szegedi Nemzeti Színház főigazgatója Olvasóink kérdéseire válaszolva beszélt az intézmény aktuális történéseiről, viszonyairól.
A-lex: Ön és csapata számára nem ismeretlen Szeged, illetve a szegedi színház. Van olyan direktori korszak (a közelmúltban), amellyel művészi szempontból - akár részben - folytonosságot kívánnak vállalni, esetleg követendő példaként tekintenek?

Gyüdi Sándor: Öt elődömet ismertem személyesen vagy beosztottjuk voltam vagy fontos együttműködő parterük a szimfonikus zenekar vezetőjeként. Kivétel nélkül mindegyiküktől van olyan, amit tanultam. Az egyik legfontosabb dolog az, hogy az öt volt színidirektor közül négyen ma is itt vannak Szegeden, és a kultúra területén működnek: Nagy László jelenleg ügyvezető igazgatója a színháznak, Kormos Tibor az önkormányzat kulturális bizottságának elnöke, Nikolényi István kultúrával foglalkozó újságíró, Székhelyi József pedig házunk vezető színésze. Ittlétük elkötelezettséget is jelent. Ezzel a város iránti elkötelezettséggel mindenképpen folytonosságot vállalok, de egyetlen megelőző korszak egészére sem tudom azt mondani, hogy művészi folytatója lennék.

Gyüdi Sándor: Öt elődömet ismertem személyesen Fotó: Frank Yvette
Gyüdi Sándor: Öt elődömet ismertem személyesen
Fotó: Frank Yvette

olvasó: Szerkezetét tekintve, merre tart a színház? Lesznek-e leépítések? Január elsejétől mi lesz a nyugdíjasokkal? Jelenleg sokat foglalkoztatnak, de tudják majd őket továbbra is alkalmazni?

Gyüdi Sándor: Leépítések az utóbbi években többször is voltak. A legutolsó három nappal hivatalba lépésem előtti önkormányzati döntés volt, melynek kényszerű végrehajtója már én voltam. Úgy érzem, a színház azon a határon van, hogy közalkalmazottaitól csak azon az áron szabadulhatna meg, ha ilyen vagy olyan, gyakorlatilag munkaviszonyt leplező szerződéssel tovább foglalkoztatná őket. Ez pedig nem célunk, és tudomásom szerint az önkormányzat sem tervezi az intézmény további karcsúsítását.

madártej: Gyüdi úr! A fővárosi Gecy című produkciót mikor tervezik egy vendégfellépés erejéig meghívni? Illene a színházunk szabad szelleméhez. Még pár nézője is lenne, kerül, amibe kerül alapon...

Gyüdi Sándor: Egyáltalán nem tervezzük. Valóban színház szellemének szabadnak kell lenni, de ehhez esztétikai és erkölcsi értékek vállalásának is tartozni kell. Bár a szóban forgó produkciót nem láttam, tudomásom szerint ez utóbbi szempontoknak nem felel meg.

operabarát: Mi a terve a Székhelyi József által méltatlanul mellőzött Gyimesi Kálmánnal? Oszt-e rá színpadi szerepet a következő - már Ön által összeállított - évadban?

Gyüdi Sándor: Gyimesi Kálmán a szegedi operajátszás jelentős és általam is nagyrabecsült alakja. Nyilvánvaló, hogy életkora folytán már túl pályája zenitjén, de igyekszem megtalálni azokat a szereplési alkalmakat, melyekben újra színpadra állhat. Az oprairodalomnak megvannak azok szerepei, ahol az énekes a szerep szerint nem ifjú hős, hanem éltesebb férfi. Ebben az évben úgy adódott, hogy ilyenfajta szerep nem kínálkozott, de nem mondok le arról, hogy ezeket az alkalmakat keresni fogom. Hogy egy példát említsek: ha rajtam múlott volna a szabdtéri Turandot szereposztása, akkor az idős Altum császár szerepét nem az egyébként kitűnő győri énekesre, hanem a szegedi kedvencre bíztam volna...

olvasó: Mi a véleménye Székhelyi József és a Fidesz helyi szervezetének konfliktusáról?

Gyüdi Sándor: Ez a konfliktus, ha most éppen gazdasági köntösben is jelenik meg, alapvetően politikai természetű. A mostani felerősödésének alapját képező revizori jelentésben szereplő kifogások számomra egy cselekvési program kiindulópontját jelentik. A múltbeli gazdálkodás megítélése nem az én feladatom. A színház költségvetési fegyelmének erősítésére az önkormányzat határozott intézkedéseket tett, melyek egyébként nincsenek ellenemre. Szakmai értelemben bevallom, kicsit sajnálom, hogy egy színészem ilyenfajta támadások középpontjába került. Jobban örülnék annak, ha teljes egészében a művészi feladataira koncentrálhatna.

Gyüdi Sándor:  A múltbeli gazdálkodás megítélése nem az én feladatom.
Gyüdi Sándor: A múltbeli gazdálkodás megítélése nem az én feladatom.
Fotó: Frank Yvette 

A-lex: Az elmúlt két bemutatót (A kávéház, Mandragóra) tekintve talán adódik a kérdés, Ön mely darabokat ajánlaná - akár mint családapa - a tizenéves iskolásoknak a színházzal (illetve az irodalommal) való barátkozásra?

Tim66: Látta már a Kávéház című darabot? Mit szól hozzá? Többek szerint a Szegedi Nemzeti Színházban ez ciki...

Gyüdi Sándor: Mondjuk ki, hogy mindkét olvasónknak a Kávéház előadásban sűrűn elhangzó vaskos kifejezésekkel van valószínűleg problémája. Szeretném elmondani, hogy én magam nem beszélek így. Művészetelméleti szempontból viszont tényleg feltehető a kérdés: mennyiben feladata a valóság, akár a nyers valóság ábrázolása. Ha muzsikusi hivatásomat nézem, a kérdés úgy fogalmazódik meg: szabad-e szép dallamokon, harmonikus hangzatokon túl éles disszonanciákat, erőteljes, bántó effektusokat - melyekkel a kortárs zeneművek élnek - a pódiumra tenni. Bár a kortárs zenének nem túl bő a tábora, mégis talán mindennki elfogadja, hogy bizonyos mai tartalmakat nem lehet kifejezni Bach vagy Mozart muzsikájával. Az irodalom, a dráma, a színpad direktebben fogalmaz, ez itt a baj. A disszonáns hangzatokból ma már nem születnek olvasói levelek, a valóság nyers színpadi ábrázolása viszont ellenérzéseket szül. Ez eddig az elméleti állásfoglalásom volt. A Kávéház a süllyedő Velence metaforáján keresztül - a vaskos kifejezéseket is beleértve - bármennyire is hitelesen jeleníti meg azt a lepusztulóban levő közeget, amit elképzelhetünk egy ózdi, kazincbarcikai vendéglátóipari egység mindennapjaiként, valójában e kifejezések gyakorisága miatt az én számomra is zavaró. A bemutatóra 14 éves lányomat nem hoztam el. Nem jó, hogy emiatt nézőket veszítünk el, és nyilvánvaló, hogy ha célunk, üzenetünk, mondanivalónk van, célbajuttatásának alapfeltétele, hogy a néző jelen legyen. A hosszúra nyúlt elméleti eszmefuttatás védi az ilyenfajta színpadi megvalósítás létjogosultságát, de a gyakorlatban -ez utóbi szempontok szem előtt tartásával - a darabba való beavatkozásra határoztuk el magunkat. A próbák során egyébként magát a rendezőt is kértük arra, hogy ezek a kifejezések kerüljenek ki az előadásból. Kérésünkre némi hümmögéssel igent is mondott, mégsem húzta ki az inkriminált kifejezéseket. Most van vele némi vitánk arról, joga van-e az ilyenfajta utólagos "cenzúrázást" letiltani, másrészt nekem, mint igazgatónak jogom van-e a színházamban menő darabba ily módon belenyúlni. Belenyúltam.

Márk: Pap Janó szerződés nélkül maradt. Vele mi a terve?

Gyüdi Sándor: Ma már nagyon kevés színház engedheti meg magának, hogy állandó tervezőket alkalmazzon. A Szegedi Nemzeti Színháznak évek óta nincs állandó díszlettervezője, jelmeztervezője, lényegében állandó rendezői sincsenek a társulati vezetők kivételével. Vendégrendezőket hívunk, és nemigen szoktunk abba beleszólni, hogy ők kiket hívnak meg alkotótársaiknak.
A mostani évad mindegyik bemutatójának még nincs meg a jelmeztervezője, ezért korai lenne azt mondani, hogy Pap Janó egyik darabban sem fog számunkra tervezni. Megígérhetem, hogy ha a rendezőnek nincs határozott választása, akkor - ugyanúgy, mint az elmúlt években - a színházunkhoz kötődő, Szegeden élő és méltán kedvenc Pap Janót ajánlani fogjuk a feladatra.

Mese: Én arra lennék kíváncsi, hogyan gondolta az igazgató úr, hogy ilyen drasztikus változtatásokat hozott be a kórus részéről?! Arról volt szó, hogy semmi nem változik, és láss csodát!

Gyüdi Sándor: A kórus terén nem történtek jelentős változások. Nem történt létszámcsökkentés. Nem történtek személycserék. Ugyanazok, akik részmunkaidős szerződéssel voltak a főhivatású énnekkar kisegítői, most produkciós szerződések keretében működnek közre. Ismétlem, ugyanannyian, sőt ugyanazok.

Gyüdi Sándor: 150 év lejárta után sem koccintok sörrel. Fotó: Frank Yvette
Gyüdi Sándor: A 150 év lejárta után sem koccintok sörrel. Fotó: Frank Yvette

bizly: Galkó Bence jövőjéről érdeklődöm. Sajnos ki vannak téve ezek a művészek az igazgatók és rendezők kényének-kedvének. Vagy szakmailag nem ütnék meg a szintet? Azért a mellőzés?

Gyüdi Sándor: Galkó Bencét nagyra becsülöm és szeretem. Tegnap beszégettem vele hosszasan arról, hogy ebben az évadban még nem látja azokat a szerepeket, amelyek igazi feladatokat jelentenek számára. Bár a szerepeket nem én osztom, hanem elsősorban a tagozatvezető és a művészeti igazgató (természetesen az adott darab rendezőjével konzultálva), úgy látom, hogy a még nem nyilvános szereposztásokban talál majd kevére való szerepet. A Kávéház produkcióban kis szerepben is bizonyította azokat az értékeit, melyeket sem kérdőjelezett meg.

ajaj: Juronics Tamás, mint egy háromtagozatú színház teljes arculatát meghatározó művészeti vezető, nem hiszem, hogy a legjobb választás. Univerzális színházi embernek tekinteni őt, és az ízlésére bízni egy kőszínházat - ez kissé túlzás.... ha ez még mindig az "elkergettek minket Szegedről"-történet kompenzációja, akkor meg régen rossz. Vagy igaz lenne a szóbeszéd, hogy tulajdonképpen "övé a kisszínház", amit kvázi befogadószínházi profilúvá kíván tenni?

Gyüdi Sándor: Juronics Tamás Szegeden tényleg elsősorban táncosként, majd koreográfusként jelent meg a színházban. Mára több magyar színházban rendezőként is jelentős produkciókat hozott létre, de személyes véleményem szerint szegedi operarendezése, A Kékszakállú herceg vára a legjobb színpadi megvalósítás, amit Bartók darabjából láttam. Idén a Kortárs Balett produkcióin kívül egy darabot jegyez, Berlioz Faust elkárhozása című "drámai legendáját". Alcíme is jelzi, nem egészen hagyományos operáról van itt szó, ezért az allegórikus, víziószerű megjelenítésre ideális alkotónak találtam. Szó nincs arról, hogy a Kisszínház befogadó színházzá alakulna, több bemutatót tartunk ott, mint az elmúlt évadok bármelyikében.

kis_vakond: Mennyire érzi azt, hogy a direktorsága kapcsán a szakmáját hanyagolnia kell, van ideje koncertekre, hangversenyre elmenni, és élvezni is azt?

Gyüdi Sándor: Eddig igazgatója voltam egy intézménynek, a Szegedi Szimfonikus Zenekarnak, emellett koncerteket és operaelőadásokat dirigáltam. Ezentúl körülbelül ugyanannyi konertet és operaelőadást dirigálok, de nem a Szegedi Szimfonikus Zenekart, hanem a Szegedi Nemzeti Színházat igazgatom. A dirigálás egyébként nemcsak energiaigénylő, hanem kifejezetten energiát termelő tevékenység is számomra.

kis_vakond: A tervek között szerepelt, hogy más városok darabjait is, mind vendégelőadások megtekinthetjük Szegeden is, mennyire lesz a darabok kiválasztásánál szempont, hogy ne csak a fővárosunk, egyébként is túl marketingelt előadásit tekinthessük meg, azaz láthatunk e pl: Győrből, vagy Kaposvárról darabokat?

Gyüdi Sándor: Több együttműködés is formálódik, de ezek a dolog természeténél fogva nem a jelen évadra, inkább a későbbi évekre vonatkoznak.

kyvancsy: Direktor úr - Ön koccint-e sörrel?

Gyüdi Sándor: A 150 év lejárta után sem.

jimjul: A művészeti igazgató munkájába, döntéseibe mennyire van beleszólása? Gondolok itt például arra, hogy az új színészek kiválasztásánál, Önnek is volt, van, lesz szava?

Gyüdi Sándor: A döntéseket én hozom, de vannak olyan területek, amelyekről úgy gondolom, hogy a közvetlen munkatársaim, művészeti igazgató, tagozatvezető ezekhez jobban értenek, tehát véleményükre nagyon adok, választásaikat, ha nyomós ellenérv nem merül fel, tiszteletben tartom.

kis_vakond: Figyelemmel kísérte a REÖK palotában zajló drámaíróversenyt? Lehetséges, hogy az ott alkotók közül valakit felkérjen a színház részére is drámaírásra?
A pályázásakor kiemelte Herczeg Tamás anyagában található Önnek, és a színháznak előremutató okfejtéseket, ennek kapcsán sikerült már leülniük egy asztalhoz?

Gyüdi Sándor: A REÖK - elsősorban Herczeg Tamás érdeméből - a szegedi művészeti élet jelentős szereplőjévé vált, minden műfajban figyelmet érdemel. A drámaíró verseny győztes darabj nyilván nem a szabadtérin lesz bemutatva, ezért amennyiben nagyszínház színpadára való alkotás születik, Szegedhez kapcsolódó érték lévén, komolyan megfontoljuk műsorra tűzését. Herczeg Tamás figyelemre méltó gondolatait továbbra is szem előtt tartom, de itt nem elsősorban praktikus együttműködésről lenne szó.

mandarin: Nekem is és az egész családomnak kedvenc színészünk Járai Máté művészúr, nagyon várjuk már, hogy miben láthatjuk legközelebb. Azt hiszem nem vagyunk ezzel egyedül, hiszen annyi közönségdíjat elnyert már Szegedn ez a tehetséges fiatalember, de a Kávéház beli kis szerepe nagyon meglepett minket. Nyugtasson meg az igazgató úr, hogy láthatjuk még idén főszerepben. Vagy talán koncepció, hogy a régi kedvenceket - mint amilyen Szilágyi Annamária művésznő is - mellőzik?

Gyüdi Sándor: Járai Mátét én is nagyra tartom, nem véletlen, hogy Szegedi Nemzeti Színházról és városunk zenei életéről szóló, a Mezzo csatorna számára készült - egyébként 39 országban sugárzott - közel egy órás film műsorvezetőjének kértem fel. A kávéház társulati darab, amiben több vezető színészünk kisebb szerepekben tűnt fel, de ez természetesen nem jelenti azt, hogy ők valamiféle alacsonyabb kategóriába lettek volna általunk sorolva. Járai Máténak "mandarin" is, én is örülhetünk még jelentős szerepekben.

Ennyi fért most az interjúba, köszönjük Olvasóink kérdéseit!

Olvasóink írták

31 hozzászólás
12
  • 31. kuku 2008. október 10. 16:20
    „Micsoda egy álszent város. Tele csalással, rabléssal, gyilkossággal, hullával, és akkor juujj, a színpadon csúnyán beszélnek. Nevetséges, hazug, pöffeszkedő vidéki posvány. Nem mer szembenézni a valósággal,. Szeged egy mocskos bűnöző város. De ezt nem veszi tudomásul, hanem finomkodik. Szánalmas. Éljen Gyüdi.”
  • 30. benq 2008. október 09. 19:56
    „http://mrahalom.myminicity.com/ind”
  • 29. kyvancsy 2008. október 08. 16:04
    „Én is köszönöm - viszlát.
    Egy megjegyzés búcsúzóul: többeknek kéne venni a bátorságot, hogy ily módon kiállják a nyilvánosság próbáját, mint Gy. S. Hiszen előre senki sem tudhatja, nem "Kávéház"-i argóban teszik-e föl a kérdéseket... Gyüdi nem rezelt be ettől, és igaza volt. Gratula.”
  • 28. ajaj 2008. október 08. 15:39
    „Tisztelt Direktor Úr!
    Köszönöm a válaszát, bár a felvetésem elsősorban nem Juronics művész úr rendezéseire, hanem színházi arculatot - tehát státuszánál fogva és az Ön válaszaiból ítélve színészszerződéseket, darabválasztást, sőt szereposztást meghatározó tevékenységére vonatkozott inkább, mert úgy gondolom, ez a "kabát", ahogy valaki fogalmazott előttem, sokkal kevésbé az ő mérete, mint egy-egy darab, még ha az mondjuk prózai előadás is, megrendezése...”
  • 27. kyvancsy 2008. október 08. 15:24
    „Direktor úr - előfordulhatnak-e az Ön által is belátható-tervezett színházi jövőben José Curáéhoz fogható gázsik? (Ha véletlenül mégis igen, akkor milyen nevek kerülhetnek szóba?)”
  • 26. mandarin37 2008. október 08. 15:05
    „Nekem is és az egész családomnak kedvenc színészünk Járai Máté művészúr, nagyon várjuk már, hogy miben láthatjuk legközelebb. Azt hiszem nem vagyunk ezzel egyedül, hiszen annyi közönségdíjat elnyert már Szegedn ez a tehetséges fiatalember, de a Kávéház beli kis szerepe nagyon meglepett minket. Nyugtasson meg az igazgató úr, hogy láthatjuk még idén főszerepben. Vagy talán koncepció, hogy a régi kedvenceket - mint amilyen Szilágyi Annamária művésznő is - mellőzik?
    Válaszát előre is köszönöm.”
  • 25. kyvancsy 2008. október 08. 14:42
    „Direktor úr - angolszász újságírói szokás szerint felteszem újra a kérdést:
    Ön koccint sörrel?”
  • 24. kis_vakond 2008. október 08. 14:36
    „figyelemmel kísérte a REÖK palotában zajló drámaíróversenyt? Lehetséges, hogy az ott alkotók közül valakit felkérjen a színház részére is drámaírásra?
    A pályázásakor kiemelte Herczeg Tamás anyagában található Önnek, és a színháznak előremutató okfejtéseket, ennek kapcsán sikerült már leülniük egy asztalhoz?
    Köszönöm.”
  • 23. jimjul 2008. október 08. 14:29
    „A művészeti igazgató munkájába, döntéseibe mennyire van beleszólása? Gondolok itt például arra, hogy az új színészek kiválasztásánál, Önnek is volt, van, lesz szava?”
  • 22. kyvancsy 2008. október 08. 14:28
    „Direktor úr - Ön koccint-e sörrel?”
  • 21. kis_vakond 2008. október 08. 14:25
    „Mennyire érzi azt, hogy a direktorsága kapcsán a szakmáját hanyagolnia kell, van ideje koncertekre, hangversenyre elmenni, és élvezni is azt?
    A tervek között szerepelt, hogy más városok darabjait is, mind vendégelőadások megtekinthetjük Szegeden is, mennyire lesz a darabok kiválasztásánál szempont, hogy ne csak a fővárosunk, egyébként is túl marketingelt előadásit tekinthessük meg, azaz láthatunk e pl: Győrből, vagy Kaposvárról darabokat?
    Köszönöm.”
  • 20. operabarát 2008. október 08. 14:24
    „Köszönöm a választ!

    Remélem sikerül jövőre olyan darabokat színpadra állítani, amelyekben rá lesz szükség!”
  • 19. ajaj 2008. október 08. 14:19
    „Egyetértek az előttem szólóval: Juronics Tamás, mint egy háromtagozatú színház teljes arculatát meghatározó művészeti vezető, nem hiszem, hogy a legjobb választás. Tehetséges táncos, ért a marketinghez, nyilván a csapatépítéshez is (bár mindezekben talán Pataki Andrásnak is szerepe van), és igényes kommersz (értsd: sokak számára befogadható, szórakoztató) és valahogy mindig éppen aktuális (évfordulók stb.) előadásokat készít, ez tény. Na de univerzális színházi embernek tekinteni őt, és az ízlésére bízni egy kőszínházat - ez kissé túlzás.... ha ez még mindig az "elkergettek minket Szegedről"-történet kompenzációja, akkor meg régen rossz. Vagy igaz lenne a szóbeszéd, hogy tulajdonképpen "övé a kisszínház", amit kvázi befogadószínházi profilúvá kíván tenni?”
  • 18. Marzimino 2008. október 08. 10:51
    „Arról kellene a műsort összeállítóknak gondolkodni ,hogy az ún. rendezői színház(próza,opera) behozza-e,vagy nem a közönséget.
    A probléma sajnos globális és direktorokon át ível.
    A Lear király elolvasásával lettem élményekkel gazdagabb,nem pedig a tavalyi előadás megtekeintése után.Most ugyanez a helyzet a Kávéházzal.Nem igaz,hogy Goldonit láttuk.Ez az átírók,átértelmezők darabja,és hát halljuk a visszhangot.Játszanak modern darabokat,de a klasszikusokat hagyják "élni"!És ehhez a Színháznak jobban meg kell válogatni a rendezőket.”
  • 17. suhym 2008. október 08. 09:50
    „"... azt már megtette Beethoven - ő csak interpretálja. Nem ismerem a hölgyet, soha nem hallottam játszani, de Beethovent igen és meglehetősen jól..."

    Gratulálok, korodhoz képest egész jól tartod magad!:))))))))))
    Óriási élmény lehetett Beethovent hallani, aki valóban meglehetősen(?) jól játszott!:))
    Üdv a csapatban Brunszvyk Teréz(?)....))))))))))))))))

    ( Bocs, csak egy magas laszti.....)”
  • 16. No.6-Sy 2008. október 08. 09:13
    „Kedves "zebegeny",

    Köszönöm.
    Véleményem szerint majdnem mindegy, hogy ázsiai vagy sem, kinek az aktuális lieblingja, vagy hogy hány díjat kapott. A koncerten az derül ki, amit mutat - ezért is volt a kritika. Véleményem szerint az előadóművész egy dolgot például biztosan elfejetett: a mélységes (művészi) alázatot: nem ő írja a darabot, azt már megtette Beethoven - ő csak interpretálja. Nem ismerem a hölgyet, soha nem hallottam játszani, de Beethovent igen és meglehetősen jól. A kritika azért ment, mert a hölgy játékában fel sem lehetett ismerni az eredeti darabot. Egyébként a zenekar sem volt túl boldog, nyílván kissé marta a fülüket a malőr. Ettől függetlenül a koncert - hála a többi darabnak - nagyon színvonaals volt: élmény volt hallgatni.

    Fazil Say olyan művész, akinek a játékáért szét tudják szedni a zeneszerető és - értő emberek a fél színházat is. Volt szerencsém bejutni két koncertjére - vagy inkább beverekedni magunkat :) -, életreszóló élmény volt. Ezért is javasoltam őt. Egy szál zongorával képes volt olyan estet tartani, hogy alig akarta a nézőtér hazaengedni.”
  • 15. A-lex 2008. október 08. 00:16
    „Kedves Direktor úr!
    1. Ön és csapata számára nem ismeretlen Szeged, illetve a szegedi színház. Van olyan direktori korszak (a közelmúltban), amellyel művészi szempontból - akár részben - folytonosságot kívánnak vállalni, esetleg követendő példaként tekintenek? 2. Az elmúlt két bemutatót (A kávéház, Mandragóra) tekintve talán adódik a kérdés, Ön mely darabokat ajánlaná - akár mint családapa - a tizenéves iskolásoknak a színházzal (illetve az irodalommal) való barátkozásra? 3. A legutóbbi igazgatóváltáskor a prózai társulat nagy része követte Korognai Károlyt és nem kívánt Székhelyi József új társulatának építésében részt venni. Bár Székhelyi művész úr továbbra is a társulat tagja maradt, mégis a műsorterv alapján egy merőben más koncepciót szeretnének megvalósítani. Most milyen a morál a társulatban? A régi tagok el tudják fogadni az új elképzeléseket? Már csak azért is, mivel - a közönség előtt nyilván nem titok - Telihay Péter döntései a szerződtetésekről néhány művészt személyesen is érintettek. 3+1 A közönségfórumokon rengeteget lehet olvasni, hogy sokan visszaadják a bérletüket. Ennek ellenére nekem eddig a jegyirodában mindig sorba kellett állnom - igaz, még a premierek előtt. Esetleg lehetne - tényleg csak kíváncsiságból - valami információt kapni a bérlet, illetve a jegyeladásokról.

    Előre is köszönöm a válaszait és sok sikert kívánok, illetve kitartást a - reméljük- kezdeti nehézségek megoldásához!

    P.s.: Talán egy bizonyos mennyiségen túl tényleg nem helyénvaló bevinni a káromkodást a színházba, még ha jellemzője is az éppen pellengérre állított társadalmi rétegnek. Gondoljon bele, a mai gyerekek közül sokan nem olvasnak, a médiumokban az utcán stb. csak az egyre szegényebb és ,,töltelékszavakkal" ellátott nyelvet hallják. Ha Önök kiemelten szeretnének foglalkozni az ifjúsággal, abban is szerepet kell vállalniuk, hogy a magyar nyelv szépségeit megmutatják nekik. Ha esetleg arra gondolnak, hogy a szókimondó darabok jobban fogják vonzani az iskolásokat, akkor eleve rossz a programjuk.”
  • 14. mandarin37 2008. október 07. 23:10
    „Nekem is és az egész családomnak kedvenc színészünk Járai Máté művészúr, nagyon várjuk már, hogy miben láthatjuk legközelebb. Azt hiszem nem vagyunk ezzel egyedül, hiszen annyi közönségdíjat elnyert már Szegedn ez a tehetséges fiatalember, de a Kávéház beli kis szerepe nagyon meglepett minket. Nyugtasson meg az igazgató úr, hogy láthatjuk még idén főszerepben. Vagy talán koncepció, hogy a régi kedvenceket - mint amilyen Szilágyi Annamária művésznő is - mellőzik?
    Válaszát előre is köszönöm.”
  • 13. zebegény 2008. október 07. 22:14
    „Kedves No.6.-Sy!
    Köszönöm, hogy leírtad a Beethoven c-moll koncerttel kapcsolatos élményeidet. Nekem a vérnyomásom felment attól az ázsiai "zongoraművésznőtől", aki olyan dilettáns hibákat követett el, amiket egy 3-4. osztályos zongoravizsgán szoktak. Sírni és szégyelni való volt!
    Tisztelt Gyüdi Úr! Javasolnám, hogy a mindenféle nevesincs és tucat-gagyi akciós Tesco-CD-ket gyártó külföldi "művész" helyett inkább hívjanak meg haza akadémistákat, akik fényévekkel magasabb színvonalat képviselnek, s ilyen fellépési lehetőségekkel még támogatni is lehet őket. Szerintem sokan örülnénk neki.”
  • 12. premier 2008. október 07. 18:56
    „Nagyon úgy tünik, hogy a müvészetről le kell mondani a szegedieknek.Juronics, mint művészeti igazgató teljesen alkalmatlan. A balett az igen, rétegmeghatározott.Nagy ez a kabát neki. A Szimfonikusokról mr nem lehet ugy beszélni, mint Gyüdi vezetése alatt.
    Szóval Botkának ezt is sikerült jól felkavarni, és alkalmatlan, de értékes embereket ide oda taszigálni. Kár volt..És mindezt azért, hogy az ellenzékkel meg tudja Gyüdit szavaztatni és kihuzni a szinház méregfogát.Felkavart,összezugyált olyat, ami működött.Ja az előttem ülő teljes sor elment a bemutatóról.,Botrány volt.”
31 hozzászólás
12
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Már bármi megtörténhet a megyeházán

Szeged - Csütörtökön ismét rendkívüli ülést tart a megyei közgyűlés, az egyik téma: mi történt szeptember 24-én az elnök és a főjegyző között? Tovább olvasom