Délmagyar logó

2017. 01. 23. hétfő - Zelma, Rajmund -8°C | 4°C Még több cikk.

Gyulay Endre az apostolok között

Gyulay Endre megyés püspököt és Ábrahám István atyát, a dóm volt plébánosát Krisztus tanítványaiként ábrázolja az Utolsó vacsora című szekkón az elhunyt Patay László festőművész. Több élő szegedi arcmása is felbukkan a fogadalmi templom 2000-ben befejezett falfestményein. A neves egyházi személyiségek, a donátorok, vagy a családtagok ábrázolása az 1300-as évek óta gyakorlat a festészetben.
Utolsó vacsora. Balról a negyedik alak (hátul, félig takarásban) Ábrahám István, a dóm korábbi plébánosa. Jézustól jobbra a magasabbik álló alak Gyulay Endre. Részlet Dusa Béla albumából

A freskók és szekkók elmélyült tanulmányozása során a szegediek ma élő személyiségeket is felfedezhetnek a dóm bibliai témájú falfestményein. Dusha Béla fotóművész 2005-ben megjelent, Az árvízi fogadalom temploma című albumában kinagyítva láthatók az alkotások azon részletei is, amelyeken például Gyulay Endre megyés püspökre lehet ráismerni a szentély Utolsó vacsora című szekkóján, Krisztus 12 tanítványának egyikeként.

A püspök a szekkók megszületésének körülményeivel kapcsolatban azt mondta, Patay László festőművész sosem „fejből" festett, hanem ismerősöket, adományozókat, egyházi személyiségeket ábrázolt. Az arcokat fénykép alapján festette meg az állványokon, kupola esetében például tíz emelet magasságban. Azt, hogy kik válnak képei szereplőivé, nem beszélte meg vele, ebben teljes művészi szabadságot élvezett. (Szekkót száraz vakolatra festenek a művészek olyan kötőanyag felhasználásával, amely a mészpáncélon megköti a felvitt anyagot.)

Ábrahám István kanonok – aki 1984 és 2001 között a dóm plébánosa volt és szintén Krisztus tanítványaként szerepel a szekkón – hozzátette, nem kellett modellt ülniük. Az akkor már súlyos szívbeteg, 2002-ben hetvenévesen elhunyt művész a dóm hiányzó falfestményein 1980 óta dolgozott. A kupolát készítette el legutoljára, azt 2000-ben szentelték fel.

A gondnok is szerepel

Pantea Róbert, a dóm gondnoka, aki közelről figyelte a művész napi munkáját, felsorolta, kiket ismerhetünk fel a bibliai témájú szekkókon: Farkas Jácintot, a leánykórus vezetőjét, Dobó Lászlót, a belvárosi egyházközség elnökét, Kiss Józsefet, az egyházközség volt elnökét, Kisházi Kovács Lászlót, a móravárosi plébánost. Az Apostolok lángnyelvei című képen Patay László saját magát mintázta meg. A kánai menyegző című alkotáson a festő szülei és veje, Siklósi Attila is látható. A gondnok, felesége, egyik fia és ő maga is szerepel az egyik alkotáson.

Kondé Lajos, a dóm jelenlegi plébánosa az előzményekkel kapcsolatban elmondta, hogy a dóm felszentelésének időpontjára, 1930. október 24-ére nem készült el az összes tervezett festmény és a szabadon hagyott falfelületek befestése 1980–2000 között zajlott.

Nagy Imre művészettörténész, a Móra Ferenc Múzeum osztályvezetője szerint az 1300-as évek óta szokás a festészetben, hogy egyházi, vagy tehetős polgári megrendelők arcmásai felbukkannak a festményeken. Ez egy gesztus a művész részéről a megrendelő és finanszírozó, a donátor felé. (Információink szerint a dóm hiányzó falfestményeinek megfestését az egyház, magánszemélyek, valamint a Millenniumi Kormánybiztosi Hivatal támogatta.)

Vinkler László (1912–1980) festőművész 1938-ban a szemináriumi terem freskóján Glattfelder Gyula megyés püspököt, a dóm építtetőjét, a neves donátort örökítette meg. Ezt a szocializmusban levakolták, 1984-ben állították helyre.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Módszertani központ a művészmoziban

Az országban elsőként a szegedi művészmoziban hoznak létre módszertani központot a mozgókép és… Tovább olvasom