Délmagyar logó

2018. 02. 25. vasárnap - Géza -8°C | -1°C Még több cikk.

Gyulay Endre püspök: Engem nem szerveztek be!

Katolikus főpapokról, köztük Gyulay Endréről állítja az Élet és Irodalomban Ungváry Krisztián történész, hogy a Kádár-rendszerben kapcsolatban álltak a titkosszolgálattal. A szeged–csanádi püspök visszautasítja a vádakat, azt állítja, nem szervezték be, senkiről nem jelentett.
Fotó: Karnok Csaba
– Engem nem szerveztek be! – utasította vissza Ungváry Krisztián történész állítását Gyulay Endre. A megyés püspökről és még négy egyházi méltóságról az Élet és Irodalom (ÉS) tegnapi számában jelent meg, hogy beszervezték és együttműködött a titkosszolgálattal. A történész a cikkben megnevezte Gyulay Endre állítólagos beszervezőjét, tartótisztjét, Takács Gábor főhadnagyot.


– Püspök úr, az Élet és Irodalomban Ungváry Krisztián történész kutatásaira hivatkozva azt állítja öt egyházi méltóságról, köztük önről, hogy a pártállam idején együttműködött a titkosszolgálattal.

– Még nem olvastam az újságot. Mit írtak?

– Azt, hogy ügynök volt.

– Nem igaz, engem nem szerveztek be!

– A cikkben még beszervezőket és tartótiszteket is megneveztek. Ismerős Takács Gábor főhadnagy neve?
– Nem.

– Pedig a történész szerint Takács volt az ön beszervezője és tartótisztje.
– A név nem mond semmit.

Ügynök volt öt főpap?

Az Élet és Irodalom tegnap megjelent számában Ungváry Krisztián történész levéltári dokumentumokra hivatkozva Gyulay Endre szeged–csanádi püspökről, Kiss-Rigó László címzetes püspökről, Mayer Mihály pécsi püspökről, Szendi József nyugállományú érsekről, Seregély István egri érsekről azt állítja, hogy a pártállamban kapcsolatban álltak a titkosszolgálattal, III/III/1-sek voltak. Ungváry Krisztián korábban Paskai László nyugállományú bíboros ügynökmúltjáról közölt dokumentumokat. A történész több tartótisztet is néven nevez, például a ma is aktív Péter-Bartha Gábor hadnagyot, Horváth Attila őrnagyot, Takács Gábor főhadnagyot és Ács István alezredest.

– Azt korábban több fórumon is elismerte, hogy „valamit" aláírt, de mindig villámgyorsan hozzá is tette: nem tudja, hogy mit. Ugyanakkor az esetleges ügynökmúltjára vonatkozó megjegyzéseket mindvégig visszautasította.

– Akkor beszéljünk egy kicsit részletesebben arról a rendre előrángatott aláírásról. Aminek története egyébként már megjelent a Riport című könyvben, emellett én is megírtam. Még 1987-ben, püspökké szentelésem előtt, felkeresett valaki a belügytől, a nevére nem emlékszem. Többször találkoztunk, kíváncsi volt, hogy mi a véleményem a békepapokról, mi Mindszenthyről. A nézeteimről is faggatott. Nem tudom, hogy ez a tiszt az volt-e, akit említett, mindenesetre felszentelésem előtt aláíratott velem egy papírt. Olyasmit írtam alá, hogy Magyarország ellen nem folytatok ellenséges tevékenységet.

– Végül is azoktól, akiket beszerveztek, elvártak jelentéseket is. Ha előkerülnének önhöz köthető jelentések, akkor az bizonyíték lenne az ügynökmúltjára. Írt jelentéseket?

– Nem írtam! Vén vagyok, de nem hülye! Ha írtam volna, emlékeznék, de egyetlen jelentést sem írtam. Mutassanak akár egyet! Nem tudnak! Mert ilyen nincs!

– De mi van akkor, ha mégis előkerülnek ilyen, ön által aláírt jelentések?
– Mi van akkor? Már nagyon várom. Megvizsgáltatom írásszakértővel, és ki fog derülni róluk, hogy hamisítványok! De nézze, 1988-ban cikket írtam arról, hogy az egyház mit vár el az államtól. Keményen fogalmaztam. Azt hiszi, azt hiheti bárki is, hogy ha III/III-as vagyok, megírhattam volna, megjelenhetett volna? De nézzék meg az életutamat, vagy vegyék elő és olvassák el újra azt a levélfélét, amit tavaly Bevallom... címmel írtam. Abból mindenki számára kiderül, hogy milyen megaláztatásokon mentem keresztül, aminek egy ügynököt nem tettek volna ki.


Segédlelkészségtől a megyés püspökségig

Gyulay Endre 1930. szeptember 17-én született Battonyán. Teológiai tanulmányait 1948–53 között végezte el Szegeden, és még ugyanabban az évben, 1953. június 7-én pappá szentelték. Papi pályafutását segédlelkészként Röszkén kezdte, de szolgált többek között Ásotthalmon, Gyulán, Domaszéken, Mezőhegyesen, Makón, Szegeden, tanított a Hittudományi Főiskolán. Megyés püspöknek 1987. június 5-én nevezték ki, püspökké szentelése 1987. július 7-én történt. Az 1990-es években hosszú ideig alelnöke volt a Magyar Püspökkari Konferenciának.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Kevesebb pénz jut a szociális otthonokba

Csökkent az idősgondozás állami normatív támogatása az idén. Szegeden a működési költségek kieső… Tovább olvasom