Délmagyar logó

2017. 09. 26. kedd - Jusztina 13°C | 23°C Még több cikk.

Ha a siklóernyőst ragadozónak nézik a darvak

Zavarja-e a természetvédelmi területen szedegető darvakat a siklóernyős, vagy sem? A természetvédők és a siklóernyősök e kérdésről más-másképpen vélekednek. Ha azonban együttműködnek, akkor emberek és madarak számára egyaránt kedvező válasz születhet.
Bár a siklóernyősök sem ellenségei a természetnek, sasnak nézheti őket a daru. Fotó: DM/DV
Nemrég tartott és még most is tart a daruvonulás. A Magyarországon ősszel és tavasszal átvonuló nagy madarak egyik legfontosabb táplálkozóterülete a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóságához tartozó pusztaszeri tájvédelmi körzeten belül található. Mégpedig a Sándorfalva és Dóc közötti földúthoz közel, s e földutat a siklóernyőssport művelői fölemelkedésre használják. – Bizonyítani nem tudjuk, de úgy látjuk: ahol az előző napon siklóernyősök tevékenykednek, onnan a darvak eltűnnek – ismerteti a problémát Tajti László, a nemzeti park természetvédelmi őrszolgálat-vezetője.

A siklóernyősöknek azért fontos ez a földút, mert a megyében alig akad más terület, amely alkalmas lenne számukra fölszállásra. – Egyszer találkoztunk is ott természetvédőkkel, mondták, tevékenységünk zavarja a darvakat. Utána el is mentünk onnan, azóta nem jártunk ott – mondja Auner Amadé. Régóta űzi ezt a technikai sportot, ugyanakkor természetkedvelő, kedvenc madara éppen a daru. Ő nem tapasztalta, hogy a madarak félnének tőlük.

– Valóban látunk időnként darvakat a területen, mondjuk a szántóföld túlsó végében, és azok is látnak minket. De nemhogy nem repülnek el, „hozzánk sem szólnak", nem foglalkoznak velünk – mondja. Hozzátéve: a siklóernyősök nemegyszer „együtt termikelnek a darvakkal" a levegőben: a madarak és siklóernyősök ugyanazt a termiket, azaz fölszálló meleg légáramlást használják ki emelkedésre. Ilyenkor előfordul, hogy akár harminc méterre is megközelíti egy daru az embert, s nem ijed meg – halljuk a siklóernyőstől.

Miként látja ezt a kérdést az ornitológus? – A repülő madár mindig sokkal nagyobb biztonságban érzi magát, mint amelyik lenn van – mutat rá Kókai Károly, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) megyei szervezetének alelnöke. Nincs kizárva: a fölemelkedőben lévő, még közvetlenül a talaj fölötti siklóernyőt sasnak nézheti a daru. Az errefelé is előforduló rétisas alacsonyan, a talaj fölött szállva igyekszik megközelíteni a darvakat, még mielőtt azok a levegőbe emelkednének – fejtegeti a szakember. – Egy bizonyos, a siklóernyősök kevésbé számítanak zavaró tényezőnek a darvak, s egyáltalán, a védett terület egésze szempontjából, mint például az útról is letérő, sebes-zajos terepmotorok vagy autók. Ha természetvédők és sportolók egyszer együtt mennének ki a területre kipróbálni, miként reagálnak a siklóernyő-felszállásra a darvak, egyértelmű válasz születhetne a vitás kérdésre.


Etikai kódex

A Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatósága nemrég összejövetelre hívta a területén tevékenykedő technikaisport-űzőket, így a terepmotorosokat, -autósokat, sárkányrepülőket, repülőmodellezőket és társaikat – nem feledkezve meg a másik oldalról sem, a technikai sportok káros hatásait észlelő természetvédőkről, természetjárókról, erdészekről, vadászokról. – A cél az volt, hogy a felek ismerkedjenek meg egymás álláspontjaival, s próbáljanak megegyezésre jutni az élővilág megvédése érdekében, amely célt a természetvédelmi területek szolgálják – mondja Tajti László. A nemzeti park a közeljövőben föltünteti honlapján azon tájainak a listáját, ahol a túlzásba vitt emberi jelenlét kárt okozhat az élővilágban. Készül továbbá egy etikai kódex a technikai sportok művelői számára, melyhez az e sportokhoz szükséges eszközöket árusító üzletekben lehet majd hozzájutni. 

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Négy cég adott két ajánlatot a tenderen

Négy cég két ajánlatot nyújtott be a szegedi busztenderre, amelynek tegnap járt le a határideje. Tovább olvasom