Délmagyar logó

2017. 01. 23. hétfő - Zelma, Rajmund -8°C | 4°C Még több cikk.

Ha elalszol, többé nem ébredsz föl!

Szeged - Öt óra körül találkozunk a rendőrökkel és a
"máltaiakkal". Indulunk felkutatni, etetni és itatni a szegedi hajléktalanokat. A téli csúcsszezon kellős közepén járunk. Amíg kitavaszodik, folyamatosan dolgozni kell! VIDEÓVAL
Sok karitatív szervezet dolgozik azon, hogy a hajléktalansorsot elviselhetőbbé tegye, nem csak a "máltaiak" tesznek meg mindent azért, hogy minél kisebb veszteségekkel ússzák meg a a telet a
hajléktalanok. Mi hétfőn este a máltaiakat kísértük el.

Újszegedi központjukból indulunk, hogy pontosan hová, az egyelőre nem derül ki. Csak kövessük őket - mondják. Így teszünk, akárcsak a rendőrök, akik végig követik a két fiatalembert, nehogy valami baj legyen. Rövid autózás után keskeny bekötőútra fordulunk, végül az Újszegedi Vasútállomás mellett állunk meg. A kocsi lámpái 4-5 vézna alakra vetnek fényt. Már várnak ránk. Előkerül a tea, a vajas kenyér. Közben pattognak a kérdések is. Hányan vannak? Hol laknak? Miért nem mennek a krízisközpontba?

Jobb nekik kint, hangzik a válasz. Az ételt, a forró teát köszönik, jól vannak. Az újságíróval viszont nem állnak szóba. Most kicsit sajnáljuk, hogy írásban nem adható át a hangsúly, amivel nyomatékosítják a nemet. Ha nem, hát nem. Úgyis mennünk kell, a Mars téren is várnak már ránk, mégpedig egy sokkal vidámabb társaság, derül ki, amikor odaérünk. A csomagtartó nyílik, hamar egy kis sor áll a kocsi mögött. Forró teát, vajas kenyeret kapnak az emberek. Tudják már, hogy jövünk, megszokták. Öt és hét között jövünk, mindig várnak ránk - mondja Sirokmán Róbert a Magyar Máltai Szeretetszolgálat munkatársa, amikor furcsálljuk, hogy mindenütt kis csoportok fogadnak minket.

Készültünk apró ajándékokkal mi is, hoztunk teát, egy kis italt, az elkél a nagy hidegben. A Mars téren összeverődött hajléktalanok már szóba állnak velünk. Na, nem a pia miatt! - nyomatékosítják. Nyugodtan fényképezzen, kisasszony, nekem már úgyis mindegy - mondja egyikük, akit nem zavar a vakuvillogás. A csoport hamar szétszéled, átveszik a teát, élelmiszert aztán uzsgyi. Csak néhányan maradnak beszélgetni velünk.


- Nem szabad elaludni, tudod. Lefeküdni se szabad. Akkor te nem kelsz föl többet. Hát így lehet megfagyni - magyarázza Kelemen Miklós, akinek már úgyis mindegy, évek óta az utcán, és az utcából él. - Nemcsak most a mínuszokba', ha négy-öt fok van már, akkor se szabad lefeküdni. Inkább a séta. Az se jobb, de inkább a sétát választom. Éjszakára a legjobb egy éjjel-nappali kocsma, ahol hagynak ücsörögni egy fröccs mellett. Hát így lehet túlélni a telet. Nem mindenki képes rá. Meg ismerni kell a játékszabályokat. Az erősebb győz az utcán, tudod. Én üvegeket gyűjtök. Ha összejön egy fröccsre való, beülök melegedni egy kocsmába. Meg koldulok. A templom előtt. Az se megy mindenkinek.

- Én sosem koldulok - szól közbe a sorstárs vagy a kolléga, ahogy ők nevezik egymást -, nekem van egy kis segélyem, abból húzom ki a telet, éjszakára bemegyek a krízisközpontba - mondja Gellai Lajos. Ilyenkor nincs munka, leáll minden, tudja, hogy van ez... Amúgy én kőműves vagyok, ez a szakmám - teszi hozzá csak, hogy tudjuk, volt rendes élete is.

- Ha kitavaszodik, eljárok építkezésekre dolgozni, "kiskönyvvel", de most nincs semmi - biggyeszti le ajkát Gellai úr. A melegedőbe' tévézünk, olvasunk. Rendesek az emberek, sokan törődnek velünk. A "máltaikatól" is kapunk, meg másoktól is, a ferencesek is segítenek, lehet menni szállóra. Etetnek, ruhát is adnak. Mindig akad valahol egy konzerv vagy valami. Túl lehet élni. Nemrég hallottam, hogy egy kolléga meghalt Újszegeden, a templomnál. Elaludt. Kihűlt. Ilyen is van. Biztos alkoholos állapotba' volt.


Bár beszélgetnénk még, el kell köszönnünk a csapattól. Még egyszer köszönik a teát, vajas kenyeret, aztán elsétálnak. Mi is továbbindulunk a
rendőrökkel, és az MMSz teajáratával a "rókusira". A pályaudvarokon mindig érdemes szétnézni - mondják, amikor odaérünk -, gyakran találunk a padokon hajléktalant. Ezúttal viszont sehol senki.

Még átmegyünk az úgynevezett bunkerhez, ami egy betonkocka a Rókusi pályaudvar környékén. Térdig ér a szemét, semmivel sincs melegebb, mint kívül, nincs is bent senki. Biztosan behúzódtak a krízisközpontba - nyugtázzák a máltaiak, és már indulunk is vissza, amikor a kocsi fényszórója egy, a sötétben botorkáló alakra vetül.

Mégiscsak találkozunk valakivel. Gábornak hívják, derül ki. Nem nagyon szereti a hajléktalanokat segítő intézményeket - mondja, amikor a máltaiak megkérdezik, regisztrált-e már náluk. Azt mondja: ő már nem akar balhét, nem megy a többiek közé. Öreg már a konfliktusokhoz. Itt lakik egy raktárban, befogadták télire, van egy kis villanyradiátora, mégse úgy él, mint az állatok. Néha dolgozgat, besegít, "löknek neki pár forintot", abból él. A bunkert látták? - kérdezi. Mintha az valami helyi
látványosság lenne. Láttuk.

Megmutatja nekünk szegényes kis kuckóját, amely azért a bunkernál sokkal otthonosabb. Az egész nem nagyobb, mint egy panellakás konyhája, de melegebb van, mint kint. Lehet vagy 16 fok. Egy kesztyű, egy nadrág, meg egy melegebb 42-es cipő jó lenne - mondja búcsúzóul, és szakadt dorkójára mutat. Sirokmán Róbert, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat munkatársa, akivel egész este együtt jártuk az utcát, hamar meg is ígéri a holmikat. Talán már a héten kihozzák, ha tudják. Csak körül kell nézni a ruharaktárban. Ezzel véget is ért a körút, a
hajléktalanok által kedvelt helyeken körülnéztünk.

A teajárat legközelebb hétfőn jön. Addig sem maradnak azonban magukra a legelesettebb szegediek, sokan ügyelnek rájuk. A rendőrség járőrei mindennap ellenőrzik az ismert búvóhelyeket, nehogy megfagyjon valaki. Két járőr, ha teát nem is visz, de a szemét a hajléktalanokon tartja, amíg szükséges.

Rendőrök és hajléktalanok

Karitatív szervezetek képviselőivel, aktivistákkal közösen a késő esti és az éjszakai órákban a rendőrök felkeresik azokat a helyeket, ahol hajléktalanok előfordulhatnak. Két rendőrnek csak ez a feladata 12 órás éjszakai műszakban. A járőrök tájékoztatják a hajléktalanokat azokról a karitatív szervezetekről, amelyek szolgáltatásait a városban igénybe vehetik, továbbá a közelben található hajléktalanszállókról, melegedő helyekről is. Amennyiben segítségre szorulnak, a rendőrök intézkednek, hogy az állapotuknak megfelelő intézménybe jussanak. A tanyákon élőket a körzeti megbízottak ellenőrzik. A 76/485-582-es számon bárki bejelentheti, ha segítségre szoruló hajléktalant lát. Ezt a számot a nap 24 órájában hívhatjuk, a Regionális Hajléktalan Diszpécserszolgálat ügyeletese veszi fel a telefont.

Olvasóink írták

  • 14. antracit 2009. január 21. 17:45
    „Egyetértek a 13-as hozzászólóval.Egyben megjegyezném,hogy nem könnyű jó cikket írni.Látszik a cikken,hogy sok munka áll mögötte.Gondolom a videó anyagot rögzíteni kellett,meg kellett vágni,ki kellett menni a helyszínekre,egyeztetni a "máltaiakkal",rendőrséggel stb.A cikk tartalmas,érthető,a meleg szobákban ülő olvasót-nézőt a helyszínre varázsolja.Gratulálok.Tetszik.”
  • 13. mucsacsa 2009. január 21. 15:39
    „Újságíró, aki nem az írósztal mögül írkál a falakon túli világról. Ez tetszik!Jó a videó!Jó a cikk!Grat!”
  • 12. antracit 2009. január 21. 14:52
    „Jó cikk!”
  • 11. gróf 2009. január 21. 14:45
    „Huhhh!
    Neked aztán szar napod lehet!

    Üdv Gaben07 és szép napot!!!”
  • 10. Gaben07 2009. január 21. 13:45
    „gróf!

    Te egysejtű, szerinted az általad felsorolt dolgokra nem létezik karitatív szervezet? Dehogynem, jó lenne ha nem csak panaszkodásra tudnád használni a tyúkszar nagyságú agyad. Az meg, hogy ki miről ír cikket, nem a te dolgod. El lehet menni másik újság honlapjára, más cikkeket olvasni. Senki sem kíváncsi a hülyeségeidre.”
  • 9. gróf 2009. január 21. 12:12
    „Kóbor kutya, hajléktalan...

    Mikor olvasok már egy olyan cikket, hogy egy bölcsődébe, óvodába, iskolába, gyerekkórházba vitt valamilyen szervezet gyümölcsöt, játékot, ingyen bábelőadást, szalvétát, papírzsepit???

    Persze a gyerek nem divat...”
  • 8. paranoid 2009. január 21. 10:19
    „Némelyiknek megváltás lenne az örök alvás.”
  • 7. Kata2 2009. január 21. 10:06
    „BOTKÁnak üzenném:
    Ingyen tömegközlekedés, meg közmunka, az jó, de kaját kellene szerintem adni az embereknek.”
  • 6. pille 2009. január 21. 10:02
    „Kedves Giga,wad! A Máltaiakról nekem sincs jó véleményen, az ott lévő hölgy borzalmasan flegma. Csak egyszer vittem oda ruhákat, azután többé soha.Ajánlanék egy másik szervezetet, ahol még meg is köszönik, s valóban ki is osztják az odavitt holmikat. Népjóléti Szolgálat, Sás u.-az óvoda másik oldala.”
  • 5. pille 2009. január 21. 10:02
    „Kedves Giga,wad! A Máltaiakról nekem sincs jó véleményen, az ott lévő hölgy borzalmasan flegma. Csak egyszer vittem oda ruhákat, azután többé soha.Ajánlanék egy másik szervezetet, ahol még meg is köszönik, s valóban ki is osztják az odavitt holmikat. Népjóléti Szolgálat, Sás u.-az óvoda másik oldala.”
  • 4. madeinhungária 2009. január 21. 09:40
    „Jó cikk lett!”
  • 3. wad 2009. január 21. 09:39
    „egyszer párommal mi is vittünk egy csomagtartónyi zsákos ruhát, kb 3-4 zsákkal, bemegyünk, mondtam hogy hoztam ruhát, erre annyit nyög oda hogy tegye le valahova... volt ott egy szoba, plafonig volt ruhákkal, zsákokkal... miért nem osztogatják őket?! szegény hajléktalanokat is jobban elfogadnák, ha legalább valamennyire tiszták lennének, meg amelyik munkát akar keresni, az is jobban tudna, tisztán... bár sajnos a legtöbb nem is akar adni magára... mars téren múltkor volt egy tag, az éjjelnappali előtt ivott, maga alá volt sz*rva... nah azért ez már túlzás... meg mikor a mars téri padokra kifekszenek aludni... én elhiszem hogy nehéz lehet, és sajnálom is őket, de legalább mennének inni meg aludni olyan helyre, ahol nem zavarják az embereket :(”
  • 2. netuddki 2009. január 21. 08:57
    „Megint halat kapnak,nem hálót.Munkára nem lehet a többségüket bírni,próbálkoztam.”
  • 1. Giga 2009. január 21. 08:44
    „A múltkorában vittük 3 hatalmas zsák ruhát a Málataiaknak. Komolyan mondom, úgy néztek ránk mint a véres rongyra. Jóformán azt kérdezték : "Mi a büdös fenéért hozták?!"

    Asszem´ ha ezeknek az embereknek jól jöhet ilyenkor, akkor inkább normálisan kéne a dologhoz állni! Való igaz, nem hajtogatva és vasalva volt, csak simán kimosva és zsákokba pakolva.”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Gázsprayvel fújtak le egy párt Makkosházon

Szeged - Egy 29 éves fiatalembert és annak barátnőjét fújta le gázsprayvel két fiatal kedd hajnalban… Tovább olvasom