Délmagyar logó

2016. 12. 04. vasárnap - Borbála, Barbara -5°C | 4°C

Ha Katalin kopog...

„Katalin kopog, karácsony locsog", tartja a regula, és fordítva. A szakember szerint az esetek nagy részében beválik ez a népi előrejelzés.
Egyik szélsőségből a másikba csúszik az idei november. Sokáig kora őszt idéző volt a időjárás – aztán pedig jött a hideg és a havazás. – Tavaly-tavalyelőtt ilyenkor a fiatalok nyári öltözékben napoztak a szegedi Tisza-parton; az utóbbi néhány év során egyébként többször előfordult húsz fok fölötti maximumhőmérséklet novemberben – mondja Makra László, az SZTE éghajlattani és tájföldrajzi tanszékének docense. A hetvenes évek elején azonban akadt tél, amikor mínusz 10-16 fok közötti hideget hozott november – egyébként a hideg akkor szárazsággal párosult, egész télen nem esett hó. Ezerkilencszázhetvennyolc novemberében pedig egyetlen pillanatra sem sütött ki a nap, folyamatosan felhő ülte meg a Kárpát-medencét. Ez, függetlenül attól, hogy november alapvetően szürke hónap, szintén nem tekinthető szokványosnak.

Beválik-e közismert népi regula, mely szerint, „ha Katalin kopog, karácsony locsog" – illetve megfordítva? – Statisztikailag elemeztük az időjárással kapcsolatos, különféle népi regulákat, s a Katalin-nappal és karácsonnyal kapcsolatos megfigyelés az esetek nagyobb részében beválik – mondja a szakember.

A novemberi hó egyébként nem ritkaság, de nem szokott megmaradni – nem marad meg az idei sem. A szokásosnál több karambolt nem okozott a novemberi tél; a gépjárművezetők, a jelek szerint, a megváltozott útviszonyoknak megfelelően vezettek, s legtöbben a téli gumit is fölszereltették – tudtuk meg a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság közlekedésrendészeti osztályától. A mentőket sem kellett az átlagosnál többször kihívni.


Novemberi katasztrófák

Régi novemberek is okoztak nem várt időjárási eseményeket. Időszámításunk előtt 280 novemberében Görögországban akkora hóvihar kerekedett, hogy a gallok nem tudták Delfi városát elfoglalni. 1099 novemberében pedig mintegy százezer ember vesztette életét Angliában és Hollandiában a rendkívüli viharok okozta hatalmas áradások miatt. Stockholmot 1407-ben villámcsapás okozta tűzvész pusztította el – holott novemberben egyáltalán nem szokásos a villámlás. S az sem tekinthető szokványosnak, hogy 1915-ben mínusz 27 fokot is mértek egy novemberi napon a Kárpát-medence egyes területein. 
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Sok vakcina fogy

A háziorvosok eddig jóval kevesebb ingyenes és receptre írható, influenza elleni védőoltást adtak be… Tovább olvasom