Délmagyar logó

2017. 04. 26. szerda - Ervin 8°C | 22°C Még több cikk.

Ha visszafelé folyik a Tisza

További áradás várható az Alsó-Tiszán. A Duna visszaduzzasztó hatása miatt az ár levonulása akár másfél hónapig is elhúzódik, ám a vízügy fölkészült. Az 1879-es szegedi nagy árvizet is részben az okozta hogy a szokásosnál magasabb volt a Duna vízszintje a két folyó találkozásánál.
A szegedi Tisza-híd pillére már alig látszik ki a magasan álló vízből Fotó: Gyenes Kálmán
Csongrádnál biztosan be kell vezetni a harmadfokú árvízvédelmi készültséget a napokban, és minden bizonnyal Mindszentnél is. Hogy Szegednél pontosan mikor és hány centivel tetőzik a Tisza, még nem lehet tudni, ez attól is függ, a Maros kap-e váratlan csapadék-utánpótlást. A magas vízállásra akár másfél hónapig is számítani kell a Duna erőteljes, a tiszai áradás levonulását lassító visszaduzzasztó hatása miatt is. A gátak ugyan megfelelőek, de állékonyságuk a sokáig tartó víznyomás miatt idővel csökkenhet. Megtámasztásukra félmillió homokzsák áll rendelkezésre.

Elképzelhető-e, hogy – a Duna visszaduzzasztó hatása miatt – akár még visszafelé is folyjon a Tisza? Ezt a kérdést azért tettük fel Dobi László központi védelemvezetőnek, az Atikövizig igazgatójának, mert internetes források szerint a napokban a Zagyva fölfelé folyt Szolnoknál. – Szakmailag nem elképzelhetetlen, hogy visszafelé áramoljék a víz a Tisza-mederben. De csak a torkolat fölötti, rövid szakaszon – válaszolja. Hozzátéve: ilyen néha a Maros és a Hármas-Körös esetében is előfordul a torkolati szakasznál; ez esetben a Tisza a visszaduzzasztó.

Az 1879-es szegedi nagy árvizet is részben az okozta – hívják föl a figyelmet más források –, hogy a szokásosnál magasabb volt a Duna vízszintje a két folyó találkozásánál. Szakemberek szerint a mostani számítások azt valószínűsítik, a Duna magas vízállása legfeljebb nagyon lelassítja a tiszai árhullám levonulását, ám a Duna ezúttal nem okoz árvizet – Szegednél.

Napvilágot látott a közelmúltban egy nagy visszhangot kiváltó terv, melynek lényege: a Tisza belvárosi szakaszán a jelenlegi, másfél méter magas parapetfalat lebontanák, helyébe földbe süllyesztett, acélszerkezetű, mobil védőfal kerülne, mely csak árvízveszély idején pattanna ki a földből. Így árvízmentes időszakokban – az év nagyobb hányadában – nem zárná el fal az emberi tekinteteket a Tiszától. Megvalósítható-e ez a terv vízügyi szempontból? – kérdeztük az igazgatót.

Elmondta: tudomása szerint Európában nem működik a Tiszához hasonló nagyságrendű és árvízvédelmi veszélyeket tartogató folyón hasonló, mobil gát. Lehet, hogy nem pont Szegeden kellene ilyen szerkezetet először kipróbálni, hiszen ez a város a fönnállása óta folyamatosan küzd az árvízzel.

Mindenütt áradás

Erőteljesen áradnak a folyók. Ezt szemlélteti: a Tisza Mindszentnél tegnap reggel még csak 784 centi magas volt, délre azonban már elérte a 789 centi magasságot, és ezután is óránként mintegy egy centivel nőtt a víz – tudtuk meg Kemény Lászlótól, az Atikövizig műszaki ügyeletesétől. Hogy Szegednél milyen értékekkel s mikor tetőzik a Tisza, csak a tokaji tetőzés levonulása után lehet megmondani – és a tokaji tetőzés mára, szombatra várható. De a Maros is bármikor erősen beleszólhat a szegedi Tisza vízállásának alakulásába. Ami előrelátható: a jövő hét elején Mindszentnél 850 centi körüli lehet a vízállás, rá egy hétre a 900 centit is elérheti. A Maros Makónál várhatóan vasárnap tetőzik, 480 centi körül. A Hármas-Körösön nem várható harmadfokú készültséget igénylő vízszintemelkedés; kérdés, a Körösök vízgyűjtőjén elindult legújabb áradás miként változtatja meg a helyzetet.  
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Munkácsy jön, az árvízkép marad

A hárommegyés Munkácsy-vándortárlat májusban érkezik Szegedre. Helyét a Móra-múzeum munkatársai… Tovább olvasom