Délmagyar logó

2017. 03. 29. szerda - Auguszta 4°C | 20°C Még több cikk.

Hagyományőrző dézsma

Boroztunk, szőlőt ettünk és kicsit szüreteltünk Forráskúton szombaton, ahol a hagyományőrző szüreten népviseletbe öltözött fiatalok szedték a kékfrankos fürtöket.
Szüret van! Fotó: Schmidt Andrea
Mi volt előbb? A szőlő vagy a bor? Forráskúton nem értelmetlen a kérdés. Az ottani szombati szüreten ugyanis előbb bort ittunk, majd még egy kis bort nyeltünk, és csak utána indultunk a szőlőbe. A 14 fokban persze ez védőitalnak számított: arra szolgált, hogy a művelődési ház előtt gyülekező szüretelőknek ne vacogjon a foguk, ne liluljon a szájuk. A szombati forráskúti szüret egyébként sem komoly munka, hanem mulatság és hagyományőrzés volt.

Kovács Mónika, a forráskúti ifjúsági egyesület titkára elmondta: a fiatalok három éve vesznek részt a szüreti mulatságon. Népviseletbe öltöznek, szőlőt szednek, préselnek és táncolnak a bálban. Mielőtt elindultunk volna, még népdalokat is énekeltek, amelyekben sűrűn előfordult a szőlő, a bor és a kocsmárosné szó.

Két óra után a negyvenöt fogat, egy rezesbanda, egy hegybíró, egy borkirálynő, tizenkét népviseletbe öltözött forráskúti fiatal és a rengeteg érdeklődő elindult Molnár Mihály, a Forráskúti Hegyközség elnökének szőlőbirtokára, hogy kosarakba szedje az ott termő kékfrankost. Nem tettünk meg azonban hosszú utat, amikor az egyik utcában pogácsával és – ismét csak – borral kínáltak minket.

Ki a faluból, át a homokon, el a kukorica- és krumpliföld mellett, birkákat megriasztva érkeztünk meg a nyárfasorral szegélyezett szőlőföldre. Ahol – gondoltuk – majd szemtanúi leszünk annak, ahogy az okos gazda hagyományőrzésnek álcázva leszedeti az önkéntes munkásokkal a termést. Molnárék azonban inkább adtak mint kaptak. A fiatalok ugyan dolgoztak, de a civilek csak saját szájukba szedték a szőlőt. Fehér nincs? – kérdezte csalódottan egy kislány a kékfrankos szőlősorok közepén. Nincs. Volt viszont hivatalos szüretindítás, ami a hegybíró feladata. Egy másik sorban a tavalyi borkirálynő, Horváth Katalin nem várta meg a beszéd végét, egyszerűen kiadta az utasítást: Szüret van!

Szedés közben Kovács Mónika elmondta: nem szüretelnek sokáig, csak néhány kosarat töltenek meg szőlővel. Az egyesület titkára valódi szüreten is részt vett már, ott aztán tényleg el lehet fáradni, és az ember keze is lefagy – mondta. Ahogy a hosszú sorokon végignéztünk, ezt el is tudtuk képzelni. Inkább szakítottunk még egy fürt szőlőt, és visszaültünk az autóba.


Családi pincészetek

A Forráskút térségében termő fő szőlőfajták a kövidinka, a rajnai rizling, a cserszegi fűszeres, a kékfrankos, a zweigelt – tudtuk meg Molnár Mihálytól. Jellemzően családi pincészetek termelnek, nekik eladási gondjuk nincs: a pincéből értékesítik a bort, főleg szegedi vevőknek. Ez az év nem kedvezett a szőlészetnek, a fagyok után a rengeteg csapadék okozott kárt a termésben. 
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Vasszécsénnyel kezdődött a bontás

A vasszécsényi önkormányzat emléklapjának eltávolításával megkezdődött tegnap Ópusztaszeren a… Tovább olvasom