Délmagyar logó

2017. 02. 27. hétfő - Ákos, Bátor 1°C | 12°C Még több cikk.

Hajléktalanok laknak a bölcsibunkerben

Hajléktalanok költöztek a Cső utcai bölcsőde tövébe. A széthagyott koszos ruhaneműket és maradék ételeket a kicsik könnyen elérhetik a kerítésen át, ezért a szülők és a dajkák aggódnak a fertőzésveszély miatt. A rendőrök hiába küldték el a hívatlan szomszédságot – szinte azonnal vissza is költöztek.
Fotó: Miskolczi Róbert
Koszos padlószőnyegdarab, rajta szétszórt, elrongyolódott ruhák, nejlonnal letakart lécek – ez a látvány fogad, ha a Makkoserdő felől érkezünk a Cső utcai bölcsődéhez. Hajléktalanok költöztek a kerítés és az azt körbevevő bokorsor közé, az ő holmijaik hevernek szanaszét. A két-három éves csöppségek egészségét veszélyeztetik a hívatlan szomszédok, ezért a bölcsőde vezetősége igyekszik megszüntetni az áldatlan állapotot.

– A kerítésünkre teregetik a vizes lepedőiket, gyakran hagynak a gyerekek által elérhető közelségben étel- vagy italmaradékot, arról nem is beszélve, hogy nyilván itt is vécéznek, vagyis rengeteg fertőzésveszélynek teszik ki a kicsiket – magyarázta Simon Józsefné bölcsődevezető. – Mint minden apróság, a mi bölcsiseink is kíváncsiak, ezért félő, hogy a kerítésen kinyúlva elvesznek ezt-azt, ami aztán a szájukba kerül. Csak emiatt haragszunk, mert egyébként megértjük, hogy valahol nekik is lakniuk kell.

A bölcsődevezető elmondta: nem látja értelmét, hogy beszéljen a hajléktalanokkal, hiszen általában ittas állapotban vannak. Ezért inkább a rendőrökre bízták az ügyet, akik ki is jöttek, és intézkedtek.

– Mi már nem lakunk ott. Laktunk, de pénteken jöttek a hiénák és szóltak, hogy menjünk el. Azóta a garázssoron húzzuk meg magunkat – mondta egy idősödő, szakállas férfi, aki élettársával együtt ottjártunkkor éppen egy közeli padon üldögélt. Arra a kérdésre, hogy egyáltalán miért költözött egy bölcsőde kerítésének tövébe, azt válaszolta: mert hirtelen nem volt más lehetősége. – De ott bántottak bennünket – tette hozzá. – Csak tudnám, kinek jut eszébe más lakását feldúlni. Mert nekünk az volt a lakásunk.

A férfi még hozzátette: a kisgyerekek őket sose láthatták, mert napközben dolgoznak, vagyis kukáznak. Nem ijesztgették a csöppségeket. Mivel szépen kérték, és mert ott meglopták őket, odébbálltak. Akkor vajon kié az a sok holmi? Csak a vállát vonta meg. – Már nem mi lakunk ott, nem foglalkozunk vele.

A bölcsődevezető szerint az áldatlan állapotok megszüntetésére az egyetlen megoldás az lenne, ha a kerítés mellett futó bokorsort lenyírnák. Tavasszal ugyanis, amikor ez megtörtént, eltűntek az ideiglenes bunkerek. Mióta azonban a növények újra jól takarnak, csupán egy-két napra lehet elküldeni a szomszédságot.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Leépítés a laborban, perel a szakszervezet

Kilencvenhat álláshelyet szüntettek meg február óta a tetemes adósságot felhalmozott szegedi… Tovább olvasom