Délmagyar logó

2017. 06. 25. vasárnap - Vilmos 22°C | 36°C Még több cikk.

Haldoklik a Holt-Maros

A fél Holt-Marost ismét ki kell kotorni, mert burjánzik a hínár. A medret ellepte a növényzet, a szakemberek attól tartanak, ha nem gondozzák a tavat, visszaáll az eredeti állapot. Tegnap külföldön bevált, de nem olcsó technológiát próbáltak ki Újszegeden. A rendszeresen arra járók aggódnak a több mint 740 millió forintért rehabilitált tószakaszért.
Kotrógéppel is több hónapig tarthat a hínár eltávolítása. Fotó: Segesvári Csaba
Ismét olyan hínáros a Holt-Maros egyik fele, hogy már a víz is alig látszik. A fenékből eredő növények – melyek között a halak lavíroznak – teljesen átszőtték a két-két és fél méter mély medret. A felszínen a hínárágy olyan erős, hogy a vízbe dobott téglát is megtartja: egyre nagyobb szemét csúfoskodik a vízfelületen. A horgászok erről a területről kiszorultak, mert nem szeretnék, ha felszerelésük odaveszne. A rendszeresen arra járók aggódnak a több mint 740 millió forintért rehabilitált tószakaszért. A környéken élő Hézső Szabolcs szerint még mindig van, aki éjszakánként vastag csövön szennyvizet enged a Holt-Marosba.

Schreiter Tibor, a Herman Ottó Horgászegyesület alelnöke azt mondja: a pontyok szeretnek a hínáros vízben. A növényzet ugyanis nappal oxigént termel, de az is igaz, hogy éjjel azt fogyasztja is. A vízfelületet bérlő egyesület vezetője is úgy gondolja: meg kell oldani a hínártalanítást, bár meggyőződése, hogy néhány év múlva a természet rendje visszaáll.

Módszerek

Tavaly a Szegedi Vízmű Zrt. munkatársai csónakból a felszín alá nyúlva kézi erővel szedték a hínárt. Egy-másfél méter mélyen tudták megtakarítani medret. Szító András hidrobiológus szerint a hínár eltávolítására a biológiai megoldás az lehetne, ha bizonyos korosztályú pontyokat – az adott körülményekhez igazodva – megfelelő sűrűségben és mennyiségben telepítenének. A pontyok ugyanis megbolygatják az iszapot, zavarossá teszik a vizet, és ez megakadályozza a napsugarak behatolását. Ezáltal a növényzet nem tud fejlődni.

– Gondozni kell a vízfelületet, mert nem szeretnénk, ha a kezdeti áldatlan állapotba kerülne a Holt-Maros – jelenti ki Maróti Tibor, a Szegedi Vízmű Zrt. víz- és csatornahálózati üzemvezetője. A hínártalanításra egy új módszert próbálnak ki. A kecskeméti Környezetőr Kft. szakemberei a partról távirányítással manővereztetik azt a tutajt, amit speciális berendezésekkel szereltek fel. Bene Zoltán, a kotrógép tulajdonosa elmagyarázza: szivattyú segítségével mindenféle anyagot – uszadékot, iszapot, hínárt – a felszínre hoznak, és hatalmas konténerben gyűjtik össze. A vizet pedig visszavezetik a Holt-Marosba.

– Nem olcsó technológia, de külföldön már bevált – mondja Bene Zoltán. Egyet azonban sejt: a kotrás, ha a vízfelületet kezelő Szegedi Vízművel megegyeznek, több hónapig is eltarthat. Vaskeba György, a szegedi önkormányzat környezetgazdálkodási és közműfejlesztési osztályvezetője a parton hozzáteszi: az első ütemben rehabilitált szakaszon azért nincs hínárosodási probléma, mert a vízzel érintkező részeket környezetbarát zeolittal vonták be, ami többek között a hínárosodást is megakadályozza. Ezt a módszert a Fő fasortól kezdődő és az élő folyóig tartó részen, a zöldek tiltakozása miatt, nem alkalmazhatták. Ezért senki sem garantálja, hogy a kotrást évenként nem kell megismételni.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Kutatás a gazdasághoz szabva

A közelmúltban kapott Szilárd Leó-díjat a szegedi Dékány Imre professzor, aki főként… Tovább olvasom