A hatóságok a digitális átállásra való felkészülésre hivatkoznak, a szabad rádiók – köztük egy szegedi –, és a hozzájuk csatlakozó civilszervezetek pedig tiltakoznak, protestakciókat szerveznek, petíciót nyújtanak be.
A Szabad Rádiók Magyarországi Szervezetének (SzaRáMaSzer) tagrádiói október 25-ére hirdették meg a szabad frekvencia napját, hogy így tiltakozzanak az általuk értelmetlennek tartott, január 1-je óta tartó frekvenciamoratórium, valamint a frekvenciagazdálkodás túlszabályozása ellen. A moratórium bevezetését a hatóságok a digitális átállással indokolják, annak ellenére, hogy a digitális rádiózás elindulása a rádiós műsorszórók tekintetében semmilyen technikai módon nem ütközik a jelenlegi FM-sáv használatával: a két technológia egymástól elkülönült frekvenciatartományokat használ. A tiltakozó akciókat szervezők javasolják: szűnjön meg az állami moratórium, és ezeken a sávokon is szólhasson műsor, illetve ne a frekvenciára hirdessenek moratóriumot, hanem a frekvencia – és vele a szólás – szabadságát korlátozó tényezőkre.
Szünetjellel tiltakoznak
Ma az országban 250 kisebb-nagyobb rádió működik, frekvenciához jutni pedig csak pályázattal lehet. A független rádiósok szerint legalább hatszor ennyi rádiónak lenne hely az éterben. Kovács Balázs, a pécsi Periszkóp rádió ügyvezetője, az országos tiltakozás egyik szervezője szerint annak, aki kisközösségi rádiót szeretne indítani, sok energiát és pénzt kell befektetnie. A szervezők tiltakozásuk jeléül a szabad frekvencia napján három kalózrádiót is indítottak: Pécsett, Székesfehérváron és a fővárosban. A pécsi kalózrádió egyelőre csupán szünetjelet sugároz. Azt mondjak, addig adják ezt a jelet, amíg a hatóság lehetővé nem teszi, hogy a szabad frekvenciákon bárki szabadon műsort sugározzon.
![]() |
| Szabad frekvenciáért demonstráltak a rádiósok. Fotó: Friedrich Uta |
![]() |
| A digitális átállás bizonytalanná teszi a szabad rádiózás jövőjét. |
Én is tuti többet hallgatnék Mi-t, ha nem kellene géphezkötődnöm MIatta, de erről már panaszkodtam személyesen egypárszor. :)
Online adás és az elhangzott műsorok meghallgatásának lehetősége egyébként nálunk is van, de visszajelzések alapján többen hallgatják éterben - már ahol elérhető.
Sevenof9: az is egy technikai megoldás, használják is sokan, sőt, én is ezekben látom a jövőt. De pillanatnyilag ebből kiszorulnak azok, akiknél nincs otthon vagy a munkahelyen internet, vagy például ha séta közben szeretnéd hallgatni, ahhoz kéne 3G telefon, internetelőfizetés, ha autóban, akkor az autórádióval kéne még ugyanezt valahogy összekötni, ilyenje nem sok embernek van. Arról nem is beszélve, hogy egy rádió akár lehet egy faluban is, ahol nótát játszik (kalózként volt már ilyenre példa, egy nyugdíjas rádióműszerész csinálta), az ő közönsége pedig nem igazán internet-használó. És ha megvan a technikai lehetőség erre az FM sávban, akkor miért ne lehessen kihasználni? A nyilatkozat persze tartalmaz korlátot is, nem olyan adókról lenne szó, amit 30 km körben a kínaipiacos vevő penge minőségben behoz, hanem csak picikről, akkorákról, hogy akit érdekel, meg tudja találni.
Kristof: a közös közösségi rádiós terveket általában végigvisszük, mint ahogy az is a 2002 előtt működő néhány közösségi rádió érdeme volt, hogy legalább a kisközösségi rádiók megszülettek. Azóta már kb. 70 ilyen rádió lett az országban, tehát nem volt hiábavaló.
Amúgy meg, hogy mit kapunk, először is a közösségi rádiók úgy néznek ki, hogy ahogyan más munka vagy suli után kertészkedik, vagy számítógépen játszik, vagy állatokat véd, mi rádiózunk. Pl. aki a drum´n´bass vagy épp a jazz zenét szereti, csinál drum´n´bass vagy jazz zenei műsort; aki az irodalomban járatos, irodalmit; akik a sportban, sportról ülnek be beszélgetni; aki járt sok helyen a világban, beszél az útiélményeiről, stb. Fogalmam sincs, hogy exhibicionisták vagyunk-e, vagy miért, de baromi jó érzés, hogy ez eljut emberekhez, akiket érdekel. Miért ne legyen erre másnak is lehetősége, akár könnyebben is? A szabadabb frekvenciaszabályozással kb ennyit kapunk, hogy lesznek még ilyenek, akiknek mivel… Tovább olvasom »
podcasting? online adas?
Ha sikerülne a dolog (amire nagyon kevés esélyt adok), akkor jó volna mind a zeneileg (stílusok), mind a rádió jellegén belüli tematizálódás utján indulna el a dolog. De ennek már jó 10 évvel ezelőtt el kellett volna indulnia, amikor még az internetes szélessávú rádiók sehol sem voltak még, így mára már szinte semmi igény nem mutatkozna a közösségi rádiók földi analóg és/ vagy digitális sugárzása iránt. Részemről legalábbis évekkel ezelőtt mindent megadtam volna egy kevés reklámmal, nem kereskedelmi célzettal sugárzó pl. elektronikus zenei vagy alternatív rádióért, mostanra viszont abszolút nem érdekelne egy ilyen, ha ott van a Shoutcast stílusonként 500 adóval...
Nem is beszélve a mai rádiókról, ha az üzemben vagyok, a kollégák miatt is muszály hallgatnom a folyamatosan ömlő reklámokat, és a vérgagyi zenéket.
kérdés: vajon meddig lesz kitartásuk a vélemények szabad frekibe juttatásához a közösségi rádiósoknak????
Most ők akkor nem kapnak semmit ezért? hogy megy ez? Medvegy Gábor válaszolhatnál, vagy bárki akinek van erre válasza.
A közösségi rádióknak nagyobb teret KELL adni, mert ott vannak lelkesek, akik egy-egy témát többször, alaposan is hajlandóak feldolgozni.
Lehet azon vitatkozni, hogy melyik milyen színvonalon és hogyan valósítja ezt meg, de ami lényeges: olyan témák, amik az embereket érdeklik!
Lehessen végre hallani is őket!
Szegedre is kell ilyen rendezvény, mert sajnos kevés emberhez jut el, hogy egyáltalán léteznek ilyen jellegű rádiók!!!!!
Kedves Medvegy Gábor,
örülök, hogy Ön még hisz a mesékben - vagyis a rádiós frekvenciapályázatok pontozásos elbírálásában.
Sajnos már itt is régen a politikai érdekek érvényesülnek - vajon pl. Sopronban miért pályáztatták újra és újra KÉT ÉVEN KERESZTÜL a 94-1 MHz-et?!
Ha nem egy jobbos vagy balos pályázó anyaga a legjobb (hogy épp melyik, az az ORTT-n belüli alkuk kérdése egy-egy adott város esetében), akkor érvénytelennek tekintik, és mindaddig újra és újrapályáztatják az adott frekit, amíg a favorit be nem fut.
Ha másképp nem megy, végül valamilyen mondvacsinált indokkal kizárják a pályázók közül a pontozással le nem küzdhető független indulókat...
Sajnos az elmúlt 10-12 évben így kiosztott frekvenciák története egy külön cikksorozatot, de inkább folytatásos regényt is megérne - de mivel kis hazánk politikai bábuinak önérzetét sértené, sok feljelentést vonna maga után...
3: Semmilyen csúszópénzeket nem kell fizetniük a kereskedelmi rádióknak, a frekvenciát pontozásos pályázattal lehet elnyerni (tervezett műsorszerkezetet, felajánlott műsorszolgáltatási díjat, ilyesmiket hasonlítanak össze a pályázóknál), vagy már működő rádiót lehet megvenni (mint a Plusz csinálta), utána pedig cserébe azért, hogy kereskedelmi tevékenységet folytatnak, komoly műsorszolgáltatási díjat fizetnek.
Az viszont igaz, hogy a magyarországi médiaszabályozás eléggé kaotikus, lásd pl. a mostani frekvenciamoratórium. Ezért fontos, hogy a civilek is hallassák a hangjukat, hogy végre észrevegyék, hogy ilyen is van.
hirdetés
