Délmagyar logó

2017. 07. 26. szerda - Anna, Anikó 16°C | 26°C Még több cikk.

Hangyából műsorvezető

Pusztaszer - Magyarország természetfilmes társadalma találkozik a ma kezdődő Pusztaszeri Országos Természetfilm-fesztiválon. Amatőrök és profik mutatják be munkáikat. Többek között a Termeszetfilm.hu Tudományos Filmműhely, amelynek egyik alapítóját, Molnár Attila Dávidot kérdeztük a forgatások kulisszatitkairól.
Az Antarktiszon, Pápua Új-Guineában, Afrikában és az északi sarkvidéken is forgatott már Molnár Attila Dávid, a Termeszetfilm.hu Tudományos Filmműhely egyik alapítója és alkotója. A ma kezdődő Pusztaszeri Országos Természetfilm-fesztivál résztvevőjeként elmondta: a természetfilm-készítés türelemjáték. Egy 30 perces vagy egyórás műsoron akár négy-öt éven keresztül is dolgoznak a szakemberek. A jól megírt forgatókönyv és a kutató biológusok segítsége azonban lendíthet az alkotási folyamaton.

A filmesek feladata a természet és az állatok bemutatása és védelme, erre a forgatás alatt is nagyon figyelnek. Főleg, mert az utóbbi években szigorítottak az előírásokon. A fogságban tartott állatokkal megrendezett jelenetek megítélése egyre rosszabb, a természetes élőhelyen készült képsorok kerülnek előtérbe. Nem mindegy azonban, hogyan veszi birtokba a helyszínt a forgatóstáb. Attiláék például mindig előre kijelölt úton közlekednek, ahonnan még a csigákat is odébb pakolják.

Forgatnak még az Antarktiszon is.
Forgatnak még az Antarktiszon is.

Kedvezményes buszjárat

A Pusztaszeri Országos Természetfilm-fesztiválra érkezők a rendezvény helyszínén lebélyegzett menetjegyükkel ingyen utazhatnak vissza a céljáratokon és a menetrend szerinti járatokon Szegedre. A céljárat ma 13.30-kor indul a Mars téri 5-ös kocsiállásról, 21 órakor indul vissza a pusztaszeri Árpád-majorból. Holnap reggel 8 órakor indul Szegedről, vissza 22 órakor. A céljáratok Balástya, kultúrház és Kistelek, autóbusz-állomáson is megállnak.

Fontos, hogy a filmesek beilleszkedjenek abba a közegbe, ahol dolgoznak. Vannak olyan fajok, amelyek megfigyeléséhez a lessátor a célravezető. Más, kevésbé félénk állatfajoknál sok időt kell eltölteni az állatok között, és azok annyira megszokják az emberek jelenlétét, hogy kamera előtt is tudnak természetesen viselkedni. Attila elmondása szerint az Antarktiszon nem féltek tőlük az állatok. De a Szurikáták udvarháza című ismeretterjesztő sorozat is jó példa: a négyujjú mangusztákat a közöttük üldögélő operatőr mindenféle álca nélkül vette fel.

A televíziós sorozatokkal, napi híranyagokkal ellentétben a természetfilmek nyersanyaga időtálló – egy felvételsorozatból többféle filmverzió is készülhet. A Termeszetfilm.hu csapata által készített, a pusztaszeri fesztiválra is benevezett, A hangyák mindent tudnak című, humorral fűszerezett sorozathoz például korábban rögzített anyagokat vágták össze, másfajta megközelítésben. Így lettek a Spektrumon is látható sorozatban a hatlábú apróságokból „műsorvezetők".

Szelíd farkas, odaragasztott pillangó

Jose Luis Rodriguezt idén megfosztották Az év természetfotósa címtől. A pályázatra beküldött képe egy farkast ábrázol, amely éppen egy fakerítés felett ugrik át. Az állatról kiderült, hogy a Madrid melletti Canada Real nevű állatkertben él, és a kép kedvéért „bérelte ki" a mindenre elszánt fotográfus. De elítéli a szakma az olyan csalásokat is, mint amikor pillanatragasztót cseppentenek a pillangó lába alá, hogy biztosan ott maradjon, amíg lefotózzák.

Olvasóink írták

  • 1. dodó 2010. augusztus 06. 11:39
    „Javasolnám a nagysikerű "A tücsök és a hangya" című eddig három folytatásban megjelent képregény animációs változatát minél többször levetíteni!”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Erkel Ferenc Sakk-játéka a Regiórában

Szeged - A Gyulai Várszínház évek óta kitüntetett figyelmet szentel annak, hogy méltóképpen… Tovább olvasom