Délmagyar logó

2017. 02. 27. hétfő - Ákos, Bátor 1°C | 12°C Még több cikk.

Hány vajdasági magyar egyetemista lehet potenciálisan elvándorló?

Szeged - Menni vagy maradni – vajdasági magyar egyetemisták migrációs szándékának szociológai elemzése címmel tartott előadást kutatása eredményéről a zentai Identitás Kisebbségkutató Műhely elnöke, Badis Róbert a Millenniumi Kávéházban.
A Szülőföld Alap és a Tartományi Jogalkotási, közigazgatási és Nemzeti Közösségi Titkárság támogatásának köszönhetően 2010-ben megvalósult kutatásban az Identitás Kisebbségkutató Műhely (IDKM) azt vizsgálta, a vajdasági magyarság létszámának csökkenése okaiként számon tartott alacsony gyermekvállalási kedv, asszimiláció és elvándorlás közül az utóbbira magyarországi, illetve szerbiai egyetemre vagy főiskolára járók körében mekkora hajlandóság mutatkozik.

A vizsgálat alanyai azért ők voltak, mert valószínűsíthetőnek tűnik, hogy esetükben az elvándorlás szándéka magasabb a társadalom többi rétegénél, hiszen végzettségük és megszerzett tudásuk révén könnyebben találnak munkát külföldön is.

Identitás Kisebbségkutató Műhely

A civil szervezetet tíz fiatal alapította 2006 decemberében Zentán, hogy főleg kisebbségi kérdésekkel foglalkozó társadalomtudományi vizsgálataik révén hozzájáruljanak a Vajdaság társadalmának átfogóbb megismeréséhez, elősegítve ezzel a térségben élő nemzetek közötti tolerancia növelését. Kutatói közgazdászok, néprajzosok, kulturális antropológusok, történészek, földrajzosok, szociológusok és pszichológusok. Témaválasztásaikban mindig törekszenek az aktuális helyzet vagy az éppen felmerülő kérdések tisztázására, eredményeiket vitaanyagnak szánják.

A válaszadók többsége magyar nyelvű általános és középiskola elvégzése után lett egy magyarországi, illetve szerbiai egyetem vagy főiskola hallgatója. A részt vevők szülőinek iskolai végzettsége mind a magyar, mind a vajdasági magyar népesség átlagánál többszörösen magasabb. A kutatók szerint ebből lehet arra következtetni – természetesen ez újabb, konkrétan erre irányuló vizsgálatot igényelne –, hogy a vajdasági magyar elit többsége Magyarországon iskoláztatja gyermekét.

A vizsgálat a továbbiakban arra irányult, milyen mértékű a Magyarországon tanulók elszakadásának lehetősége: ezt mennyiben segítik elő a már itt élő szűk családhoz tartozó rokonok, illetve a munkavállalás lehetőségei. A részt vevők a diplomások társadalmi megbecsülésére vonatkozó állítások igazságtartalmára vonatkozó vizsgálati pontban – függetlenül attól, hogy hol tanultak – nagyjából egyet értettek. A hallgatók 38 százaléka felsőfokú tanulmányai mellett jelenleg is dolgozik (a Magyarországra járók közül többen, mint Szerbiában tanuló társaik), és 22 százalékukat biztos munkahely várja a diplomaszerzést követően. Ennek típusában azonban megdöbbentő különbségek mutatkoznak. A Szerbiában tanulókat elsősorban családjuk vállalkozása várja vissza, illetve más intézménynél vagy állami szektorban fognak elhelyezkedni – az itt tanulók elsősorban az utóbbi két területen várományosai a biztos munkának.

Diplomásként szülővárosában próbál-e munkát találni vagy nagyobb városba, esetleg külföldre költözne, a Szerbiában tanulók 67 százaléka szülőhelyén próbálkozna elsősorban, míg a Magyarországon tanulók már inkább külföldre mennének (ebben a tekintetben hazánk is annak minősül). Az, hogy a választott helyszínen vallott munkakeresési kudarc esetén a Szerbiában tanulók 75, hazánk felsőoktatási intézményeinek hallgatói 89 százalékban (a két csoport átlagában 80 százalékban) mennének másik országba, az IDKM szerint potenciális elvándorlási lehetőségre figyelmeztetnek. Azaz, ha a ma egyetemi/főiskolai hallgatók diplomaszerzést követően nem kapnának munkát a Vajdaságban, 80 százalékban külföldre mennének dolgozni.

A kutatás számokban

A több adatfelvételi módszer (személyes lekérdezés, online és önkitöltős kérdőív) szerint lezajlott kutatásban 370 hallgató vett részt (ők a felsőoktatásban tanuló vajdasági magyarok 8 százalékát jelentik). A minta 23 vajdasági község több mint 55 településének adatait összesíti, országok közötti megoszlásban 36 százalék tanul Magyarországon, 64 százalék Szerbiában; a válaszadók 42 százaléka férfi, 58 százaléka nő.

További kérdések arra is fényt derítettek, hogy a válaszadók 48 (Magyarországon tanulók), illetve 59 (Szerbiában tanulók) százaléka nem feltétlenül csak a saját szakmájában keresne állást, sőt a hazánkban tanulók elég nagy arányban nemcsak pár hétre, hanem akár élni is elmennének külföldre. A hallgatók közel 80 százaléka legalábbis foglalkozik a gondolattal, hogy idegen országba menne dolgozni, és amíg a Szerbiában tanulók 30 százaléka biztosan otthon marad, a magyarországi hallgatók ugyanekkora arányban hagyják el a Vajdaságot. A szülőhely elhagyásának okaként kiugróan magas arányban szerepelt a jobb megélhetés legfontosabb kritériumként, bár Badis Róbert felhívta a figyelmet arra, hogy ez összetett kérdés, főleg ha a családalapítás, hátrányos megkülönböztetés és egyéb okok „társaságából" kell választani.

A kutatás rámutatott a Szerbiában és Magyarországon tanulók közötti jelentős különbségekre, az utóbbiak esetében az elszakadás lehetősége sokkal erőteljesebb, amelyet a hazánkban élő rokonság jelenléte tovább erősít. Sok más európai ország mellett Magyarország magasan a legnépszerűbb külföldi célország, a Vajdaságból potenciálisan elvándorlók aránya pedig 80 százalék. Badis Róbert kitért arra, hogy Szerbia EU-tól való távolodása a lehetőségek távolabbra kerülésével csak növelheti az országváltási szándékot, egyúttal a közeledés magában hordozza a könnyebb továbbköltözés lehetőségét. 2010 tavaszán a Belgrádi Egyetemen folytatott reprezentatív kutatás eredménye az IDKM-éhez hasonló arányokat tartalmazott.

Olvasóink írták

  • 7. kabalamaci 2011. február 06. 14:47
    „hááát deszkás fiam h mi nem ismerjük a magyar zászlót???akkor te nem ismered a külföldi magyarokat mert bizony jobban ismerjük mint azt te gondolod.a hazaszeretetről meg annyit h egy anyaország szívesebben lát az országában 1 Joshi Baratot meg Feketepálót mint a saját népét aki ráadásul csak dolgozni akar...és ez tény!!!de h mondjak valamit a legtöbb idevalósi magyar csak annyit akar h megnyíljon előtte európa mert legtöbben nem magyaroszágon akar munkát h elvegyék a magyar kenyeret...de sajnos a magyar nép is csak egyben jó(ebbe beleértek mindenkit tisztelet a kivételnek)írígy és csak a saját zsebét tömi...pedig ha a népnek jól mén akkor az egész országnak is.de persze ez a mi sorsunk a nemzeti széthúzás...sajnos!”
  • 6. deszkás 2011. január 27. 22:31
    „PISTIKE27! Game over?”
  • 5. deszkás 2011. január 27. 19:11
    „PISTIKE 27! Kinevelték belőlünk a hazaszeretet? Honnan veszed?A bátorságot hogy ezt állitod.Leszoktattak a munkáról? Akkor mi egy dologtalan lusta emberek vagyunk? És csodálkozol hogy ilyen vádak után nem veszlek ölbe? Apám te ezeknek az ellenkezője vagy tehát dolgos szorgalmas hazaszerető nem úgy mint a Magyarországi magyar? Hát csak egy példa a ti tudásotokról: NEM ISMERITEK MÉG A MAGYAR ZÁSZLÓT SEM!!!!!!!!!!!!”
  • 4. pistike27 2011. január 26. 23:48
    „fili-busz köszönöm. ollvasd el hozzászólásomat a " tömegelnek a honositást kérők a megyei anyakönyvvezetőknél " délmagyar”
  • 3. fili-busz 2011. január 26. 22:52
    „2. hozzászólás pistike27 2011.01.26. 22:37

    Jól beszélsz!
    Egyetértek veled!”
  • 2. pistike27 2011. január 26. 22:37
    „menni vagy maradni, több féleképen lehet magyarázatot, véleményt adni vagy irni erről a témáról feltöhetjük a kérdést ugy is önök ülnek bent a melegszobában mi kint minus 10 fokos hidegben vacogunk beengednek vagy nem ez itt a kérdés, de sajnos nagyon sok anyaországi hazafi ugy tesz mint aki nemlát nem is akar látni csak néz, Horthy utáni rendszerek kinevelték sokukból a nemzeti öntudatot - a hazaszeretetet , leszoktatták a dokgozokat a munkáról mert csak azvolt a fontos, hogy támogassák az urakkodó totalitáris rendszert akkor volt jövedelmük a tsz ből kövér disznó - nem szó szerint értem a disznót , de disznóság az volt, a vezetőkhöz közelállók dőzőltek a népnek is juttattak morzsát ma ezek a tömegek minden elhagyott - külföldön hagyott magyarban elenséget látnak, félnek, hogy elveszik munkahelyüket, erre van is több példa mivel a betolakodó - az önök kifejezése, dólgozni akar és dolgozik is nem napot vagy minden mozdithatót ellopni- tudom hogy ilyenek kevesen vannak de vannak sajnos és sokan csak dolgozgatni akarnak ahogy megszokták 45 től kezdve hát ennek vége 8 óra munka , az ebédidő nem munka amiért nem jár fizetés . az iskolát befejezettek igenis hazájukban - a mi hazánk magyarország akarnak dólgozni, az nekünk nem külfőld vagy külfőldön mivel az itteni végzettek legalább még plusz két nyelvet tökéletesen beszélnek és örömmel fogadnak bennünket a horvátok, szlovénok jó fizetést adnak de sokan elmennek nyugatabra, ahol szintén szivesen fogadott dolgozok, tudom mivel összejártam europa legnagyobb vegyszergyárait és a főnökök közöt mindenüt van magyar. hogy miért nem maradnak a trianonnal elszakitott területen eszt önöknek kik minket az ország szégyenei az utobbi években letegadtak és önöket átneveltek és mi ellenünk forditottak hiába irnám le. még valamit megkell jegyeznem sok egyetemista azért kap ösztöndijat, hzogy kötelezően visszatérjen az elrabólt területekre és nemmondhatja, hogy visszatérése esze ágában sincs mert elvesti ösztöndiját..de ha nemtérnek vissza akkor is a magyar haza javát szólgálják a hazájukban vagy külföldön nem a megszált területeken . hány magyar nobeldijas élt külföldön ??? a magyar nép és ország dicsőségére.!”
  • 1. deszkás 2011. január 26. 17:40
    „Idejön? Itt van.”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Kasza Tibit cserbenhagyták Kínában

Bizarr szituációkkal indult Kasza Tibor távol-keleti fotós karrierje. Kitartása azonban meghozta a várt eredményt: az énekes 3 hónap alatt hazai hírneve nélkül is elérte kitűzött céljait. Tovább olvasom