Délmagyar logó

2017. 12. 17. vasárnap - Lázár, Olimpia -3°C | 4°C Még több cikk.

Hármas igazolás: két csapat, egy egyetem

Kettős igazolással vízilabdáznak, jogot és nyelvet tanulnak, egyikük zenél is. A két szegedi lány mégsem érzi úgy, hogy túl sok a feladatból – szerintük minden csak jó időbeosztás kérdése. Két hónapig most nem a versenyek, hanem vizsgáik miatt izgulhatnak.
Borbás Tímea (balról) és Kuczora Imola a meccseket most vizsgákra cseréli. Fotó: Karnok Csaba
Tanulás, könyvek, kávé literszám, semmi mozgás, annál több stressz – a legtöbb egyetemistának erről, és nem a pihenésről szól az év vége. Vannak azonban, akik jogászhallgató létükre ilyenkor lazítanak. Kuczora Imola és Borbás Tímea számára ez a két hónap könnyebb, mint a szorgalmi időszak, ilyenkor ugyanis nem kell a délelőttöt az iskolapadban, a délutánokat és a hétvégéket pedig a szegedi vagy a kecskeméti uszoda vizében tölteni. A két lány kettős igazolással vízilabdázik, OB I-ben Kecskeméten, valamint Szegeden OB II-ben. Emellett dolgozatokat írnak, nyelvet tanulnak, buliznak, egyikük zenél is. Imolával előfordul, hogy edzés és tanulás után, dolgozatírás előtt csak egy-két órát alszik, de ez szerinte csupán annak köszönhető, hogy hajlamos halogatni a dolgokat. Idő mindenre jut, csak be kell osztani – vallják.

– Hogyan telik egy napom? Délelőtt óráim vannak, délután tanulok és pihenek egy kicsit, majd edzésre megyek Szegedre vagy Kecskemétre. Ha az utóbbi, akkor van, hogy ott kell aludnom, és előfordul, hogy csak órakezdésre érek vissza Szegedre. Szombatonként Kecskeméten OB I-es mérkőzéseken veszünk részt. Vasárnaponként három- hetente Szegeden versenyzünk – magyarázza Imola, akiről kiderül: éppen most szerezte meg a középfokú nyelvvizsgát németből.

A lányok nem olyannak tűnnek, mint akiket agyonnyomnak a kötelezettségek. Ha nem szeretnénk, nem csinálnánk, de mi hiperaktívak vagyunk – mondják. A kettős igazolást is a vízilabda iránti rajongás indokolja: mivel Szegeden csak háromhetente vannak mérkőzések, játszani „kell" Kecskeméten is.

A női vízilabdáról elárulják: a lányok sokszor alattomosabbak, mint a fiúk. Igaz, ők nem húzzák le egymás fürdőruháját, de csípnek, karmolnak és harapnak is a víz alatt.
– Persze mi nem – szögezik le gyorsan. Aztán bevallják: azért ha kapnak, adnak is. Nehéz feltételezni az erőszakos küzdelmet a lányokról, akik hangsúlyozzák: a sport szenvedély, amely kitartóvá tesz, megtanít a komolyságra és a kötelességtudatra. Ez utóbbinak is köszönhető, hogy úgy gondolják: nekik a tanulás az elsődleges. Tímea jogi asszisztensnek tanul, de lehet, hogy közgazdaságtanra vált, a másodéves jogász Imola pedig bírónak készül.

A medencét vizsgaidőszak idejére sem hanyagolják el, de a verseny előtt érzett izgalmat most a vizsgák előtt érzett szorongásra cserélik. S hogy mi a különbség? Tímea szerint az, hogy a vízilabdában nincsenek egyedül, segítenek a csapattársak, de a vizsgán csak önmagukra számíthatnak.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Óriási sikert aratott babakiadványunk

Húszasával vitték tegnap az újságárusoktól a Délmagyarországot és a Délvilágot, amelyben elhelyeztük… Tovább olvasom