Délmagyar logó

2017. 08. 20. vasárnap - István 19°C | 34°C Még több cikk.

Harmincegy éve Üllés élén Nyáriné Tajti Anna

Húszéves kora óta vezeti Üllést. Az eltelt 31 év alatt Nyáriné Tajti Annát megkeresték különös kérésekkel, harcolt a falu fejlődéséért, és saját bőrén tapasztalta, hogy mivel jár, ha nem teljesíti a felsőbb utasításokat. Beszélgettünk még tisztességről és pártokról is.
A polgármesternek küzdenie kellett a víztoronyért, a benzinkútért, a tanyai iskoláért. Fotó: Karnok Csaba
Harmincegy éve Üllés első embere Nyáriné Tajti Anna. A kezdetekre úgy emlékszik, hogy bár a húszéves Tajti Anna tanácstagot, korábban a Takarékszövetkezet munkatársát az idősebb kollégák gyereknek tarthatták, ezt nem éreztették vele. Hogy nő, az nem volt gond, hiszen előtte is nő irányította a falut. Arra, hogy a gyengébb nemhez tartozás hátrány is lehet, a polgármester csupán egy példát említ: egy alkalommal egy körözött bűnöző látogatta meg a hivatalban.

– Egyedül voltam az irodámban, ő pedig egy aktatáskát hozott magával. Átvillant az agyamon, hogy talán fegyvert tart benne, de kiderült: csupán iratokat hozott, hogy az igazát bizonyítsa. Szerencsére csak rövid ideig maradtam vele kettesben, néhány perc múlva „megmentett" a vb-titkár.
Irodájába azóta többen is betértek szokatlan kéréssel. Egy üllési tanácsot kért kölcsönügyben, egy átutazó pedig tanácsot nem, csak kölcsönt akart: lerobbant autójába szeretett volna alkatrészt vásárolni a közeli autósboltban.

Polgármesterként megvívott harcokra Nyáriné Tajti Anna több példát is hoz: nem volt egyszerű elérni, hogy a ma is Üllést szolgáló kétszáz köbméteres hidroglóbuszt felépíthessék, mivel az ekkora településeknek a hetvenes években csak fele méretű járt. Több évig tartott, hogy engedélyezzék benzinkút létesítését a faluban, és telefon is hamarabb volt itt, mint sok más községben. Az állami telefontársaság telefonkötvényeivel a tanácstagok „házaltak". Járták az utcákat, és huszonötezer forintért árulták a kötvényeket.

– Előfordult, hogy egy felsőbb döntést nem hajtottam végre, és ezért nem kaptam fizetésemelést. A lelkiismeretem viszont tiszta – mondja, és felidézi azt az esetet, amikor a megszűnt tanyai iskola épületéért harcolt. Az ingatlan végül mégsem a falu, hanem a téesz kezébe került.
– Kellemes emlékem több is van – tér át gyorsan a szép dolgokra –, például amikor 99-ben megkaptam a Csongrád Megyei Alkotói Díjat. Persze nem babérokért dolgozom, hanem mert szeretem csinálni, annak ellenére, hogy ahogyan a megyei tanácselnök is mondta: nekünk vezetőknek nem reggel nyolctól négyig, hanem kinevezéstől leváltásig tart a munkaidőnk.

A család ezt hogyan viseli? Ők már így kapták Annát. Tanácselnök volt, amikor férjhez ment, Zita lánya és Ádám fia pedig ebben nőtt fel. – Legalább önállóságot tanultak – vélekedik –, de igyekszünk azért együtt is lenni, nyaralunk, kirándulunk, vagy csak horgászunk egyet.
A tanácselnök és a polgármester közötti különbségről elmondja: ma nehezebb, hiszen a pályázatok korát éljük, ezért folyton jó és új ötleteket kell produkálni. Ennek ellenére még sosem érezte, hogy nem kellett volna elvállalnia Üllés vezetését.

– Régen nem volt harc a pozícióért, de 1990 óta mindig voltak rajtam kívül is jelöltek. Bízom benne, hogy azért választanak engem az emberek, mert tisztességesnek, becsületesnek tartanak. Nem irányítom őket, hanem együttműködöm velük – indokolta régóta tartó elsőségét. A polgármester egyébként egyik pártnak sem tagja. Szerinte a település érdekében mindenkivel együtt kell működni – és lehet is.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Ingyenkoncertek a Fricsay Teremben

Várjon Dénes és Simon Izabella zongoraművész négykezes koncertjével hétfőn indul a VI. szegedi… Tovább olvasom