Délmagyar logó

2016. 08. 25. csütörtök - Lajos, Patrícia 17°C | 27°C

Harmóniában a magyar hagyomány és az angol jelen

Tizenegy évvel ezelőtt leszállt egy fiatal házaspár egy angliai reptéren, kezükben két bőrönddel és jó adag kalandvággyal - kezdődik a történet. Koch Krisztina mesél arról, hogyan hozható harmóniába a magyar hagyomány az angol jelennel.
– Kalandvágyból indultunk neki: kimegyünk, körülnézünk, hogy szeretnénk-e ott élni, ha nem, akkor visszajövünk – kezdi Koch Krisztina. – El se adtuk a lakásunkat Szegeden, mert hátha visszamegyünk. Nem mentünk, idén 11 éve, hogy kint élünk.

Krisztina Kalocsán született, de sok időt töltött szegedi származású édesapjánál, Dinnyés Ferenc festőművész unokájánál.

– Rengeteg festménye volt nálunk a dédpapámnak, Szegeden gyakorlatilag az ő képei között éltem – emlékszik vissza. – Ez pedig kikerülhetetlen hatással bír egy gyerekre, beszéljünk akár festészetről, táncról, zenéről. Apukám látta meg bennem a művészi tehetséget, és motivált a rajzolásban. Elmentünk kettesben a parkerdőbe, és nekiálltunk ugyanazt a fát rajzolni grafittal – végül két teljesen más kép született. Anyukám azonban ragaszkodott ahhoz, hogy rendes szakmát tanuljak. A sors mégis visszaterelt: ma népművészettel foglalkozom, a kalocsai hímzést rajzolom és festem ruhákra, használati tárgyakra.
Lecke magyarságból

A Magyar Iskola Woking 2011 szeptembere óta szervezi hétvégi foglalkozásait és rendezvényeit. A magyar nyelvtan és irodalom óra mellett néptáncot, honismeretet, cserkészetet, történelmet tanulhatnak a gyerekek minden második szombaton.

A kalocsai minta népszerűségével Krisztina is egyre több meghívást kapott, a hobbinak induló rajzolgatásból hivatás vált.

– Számos magyar és nemzetközi eseményre hívnak, például karácsonyi vásárba vagy akár táncházba, ahol a kalocsai hímzéses ruhámmal a magyarságot mutatom be. Noha több helyre hívnak, mint amit vállalni tudok, igyekszem azért jelen lenni, és népszerűsíteni a magyar kultúrát.

A kulturális gyökerek ápolása nem merül ki ennyiben: Krisztina a Magyar Iskola Woking egyik vezetője.

– Kéthetente három órát magyar közegben tölthetnek itt a gyerekek: az óvodások játszanak, mondókáznak, a nagyobbaknak pedig van egy-egy magyar irodalom és nyelvtan órájuk, és valamilyen kézműves-foglalkozás a magyar kultúrához kapcsolódóan. Hatalmas elismerés, hogy tavaly elnyertük a Balassi Intézet Magyar Kultúráért Nagy-Britanniában díját.
 
Krisztina kislánya is részt vesz a magyar iskola foglalkozásain.


Krisztina gyerekei is eljárnak lakóhelyükről, Guildfordból a közeli  wokingi hétvégi iskolába, mivel fontosnak tartja, hogy tökéletesen ismerjék a szülők anyanyelvét, ne csak az angolt.

– Otthon magyarul beszélünk egymással, el se tudnám képzelni, hogy a férjemhez angolul szóljak! A gyerekek a játék hevében időnként átváltanak, és hozzánk is angolul fordulnak, de én következetesen magyarul válaszolok. Érdekes szembesülni azzal, hogy ők az iskolás kifejezéseket csak idegen nyelven ismerik – ez felnőttként is előfordul, én például „angolul" szültem, azok a szavak jutnak először eszembe. Nem könnyű kétnyelvű gyerekeket nevelni, de hatalmas lehetőség számukra – véli Krisztina.

– Megértik mindkét nyelv logikáját: ez nem vész el számukra soha, sőt megkönnyíti a későbbi tanulást. Akkor is fontosnak tartom, hogy tudjanak magyarul, ha sosem fognak hazaköltözni: ez mindenképpen érték.
Dédpapai örökség

Dinnyés Ferenc festőművész 1886-ban született Budapesten, a Magyar Képzőművészeti Főiskolán tanult 1907 és 1910 között. Párizsi tanulmányútja után 1919-től Szegeden dolgozott. Az 1910-es évektől kezdve rendszeresen nyíltak kiállításai, festményei bécsi múzeumokig is eljutottak.

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

B. Nagy László: hasonló egységes kiállásra van szükség, mint ´48-ban

B. Nagy László: hasonló egységes kiállásra van szükség, mint ´48-ban
A fideszes országgyűlési képviselő a szegedi Klauzál szobornál tartott megemlékezést. Az ünnepség… Tovább olvasom