Délmagyar logó

2017. 10. 18. szerda - Lukács 10°C | 24°C Még több cikk.

Három kérdés, aki válaszol: Dux László helyettes államtitkár

Szeged - 3 kérdést teszünk fel olyan embereknek, akik valamiért az érdeklődés középpontjába kerültek, és olyanoknak, akik válaszolni hivatottak aktuális témákra. Ezúttal Dux László, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium felsőoktatásért felelős helyettes államtitkára, a Szegedi Tudományegyetem professzora válaszol.
– December 10-éig tart a társadalmi egyeztetés a felsőoktatási koncepcióról. Mit emel ki az eddigi vélemények közül?
– Az érintettek bevonásával születik meg a keretszabályozás. Nagy az egyetértés abban, hogy a közösség céljainak, igényeinek megfelelő szakembereket kell biztosítania az államilag finanszírozott felsőoktatásnak, az nem azonos a tandíjért megvásárolható valamiféle szórakoztatóipari szolgáltatással. A pedagógusképzés reformjával ugyancsak sokan egyetértenek. Hasonlóképpen támogatást kap a felsőoktatási finanszírozás változtatása: a fejkvótarendszer helyett a – 2006 óta eltelt időszak átlagát bázisnak tekintő – teljesítményalapú finanszírozás, ami elmozdulást eredményez a minőségi képzés irányába.

– Melyik az a 3 legfontosabb feladat, amelynek megoldására képessé kell tenni a felsőoktatási törvényt?

– A Bologna-rendszert vissza kell helyezni eredeti jogaiba. Mert az az egységes európai felsőoktatási térben az összemérhető, csereszabatos, a hallgatók és oktatók mobilitását segítő, a végzettségeket és teljesítményeket összehasonlító, jól működő kétszintű képzési rendszer. Ugyanakkor a 2005–2006-ban bevezetett kétciklusú képzés erőszakolt változatát meg kell szüntetni, ám a hogyant az érintett szakmák döntésére szeretnénk bízni. Ezzel is szolgáljuk a legfontosabb célt, a minőség romlásának megállítását. Erre további eszköz az érettségi, illetve felvételi rendszer korábbi színvonalra való visszaemelése. De hasonlóképpen fontos a képzés színvonalának emelése úgy, hogy növelhető legyen az itt oktatott külföldi hallgatók száma.

– Mintha versenyt futna az idővel a kormány. Mikorra lesz törvény az egyetemeket, főiskolákat érintő tervezett változásokból?
– A kerettörvény koncepcióját már januárban elfogadhatja a kormány, majd – a végső szövegezés után – még a nyári szünet előtt elfogadhatja a parlament. Így aztán egyes elemei már jövő ősztől életbe léphetnek, a következő költségvetés tervezésekor már figyelembe lehet venni. 2012 szeptemberétől pedig teljes körben él és alkalmazandó az új felsőoktatási törvény.

Olvasóink írták

  • 5. tol 2010. december 07. 23:35
    „a Dux professzor úr szellemi képességei és a kormány nyomulása közt nincs összefüggés.
    A Bologna-rendszert hogyan képzelik az orvostanhallgatók képzésébe bevezetni?”
  • 4. rozator 2010. december 07. 14:24
    „Lehet hogy a szatyi nem jól fejezi ki magát, de a szerki is meg kérdezhette volna az államtitkár urat : az általa képviselt kormány eddigi működéséről mi az őszinte véleménye? (forduljanak Uri Gellerhez: múkodj!)”
  • 3. csak_pontosan 2010. december 07. 12:57
    „1. szatyi 2010.12.07. 10:04 - gusztustalan kérdés!
    Szeretnél Te olyan szellemi színvonalon lenni , mint a prof., ami sajnos nem megy!”
  • 2. Virtuozo 2010. december 07. 12:10
    „És szegedi egyetemi oktatóként + államtitkárként nem tudna-e tenni vmit, h az ELI projekt ne essen kútba?”
  • 1. szatyi 2010. december 07. 10:04
    „Mennyit kóstál manapság a "párthűség"?”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Elveszíthetjük a szegedi szuperlézert

A kormány még nem írta alá az ELI kutatóközpont támogatási szerződését, így nem tudtuk elkezdeni a pályázatunkat. Tovább olvasom